„Királyi Magyar Természettudományi Társulat” változatai közötti eltérés

A '''Királyi Magyar Természettudományi Társulat''' [[1841]] tavaszán Pest-Budán jött létre, [[Bugát Pál]] felhívására. Ugyanebben az évben szervezték meg a [[Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlése|Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlését]] (MOÉTV), melyet [[1841]]-[[1933]] között 41 alkalommal tartottak.<ref>[http://www.mtte.hu/hu/content/t%C3%A1rsulat-r%C3%B6vid-t%C3%B6rt%C3%A9nete A Magyar Természettudományi Társulat rövid története]</ref> A vándorgyűlések szervezete [[1933]]-ig működött, míg a Magyar Természettudományi Társulat –, mely túlélte a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|szabadságharcot]], átvészelte az [[Első világháború|első]] és a [[második világháború]]t - [[1952]]-ig folyamatosan tevékenykedett, [[1953]]-ban azonban nevétől, vagyonától megfosztották. Célja volt a természettudományokat művelni, hazánkat e célból vizsgálni és az ismereteket terjeszteni. Tudományos kutatásokkal szakembereket bízott meg pályázatok vagy beadott tervezetek alapján különféle segélypénzekből (országos segély, Bugát-alap, magánadakozások). Szakkönyvtára [[1896]] végén 20,151 kötetből állt. Ugyanekkor tagjainak száma 7800-on felül volt, s alaptőkéje 118,900 forintra rúgott, kiadványcserében állt tartott fenn 207 hasonló célú külföldi társulattal és intézettel.<ref>A Pallas nagy lexikona</ref>

A társulat célkitűzéseit, alapszabályait tekintve lényegében akadémia jellegű intézményként működött, a tagokat ajánlással vették fel, és székfoglaló előadást kellett tartaniuk. [[Szakosztály]]<nowiki/>okat alakítottak, rendszeresen tartottak előadóüléseket, pályázatokat írtak ki, és megkezdték a különböző természettudományi gyűjteményének kialakítását - azaz kezdetben nem csupán az Akadémia, hanem a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] funkcióját is el kívánták látni. Mivel a gyűjtemény elhelyezése hamarosan szinte megoldhatatlan feladatot jelentett, és azt a [[Nemzeti Múzeum]]<nowiki/>nak adományozták.

A társulatot egyelőre csak magánegyesületként ismerték el. Ahhoz, hogy országos egyesület lehessen és tagjai számára oklevelet állíthasson ki, a [[Helytartótanács]]<nowiki/>hoz kellett folyamodnia, és a királyi házból való pártfogót szereznie. Pártfogóul a magyarbarát és természetkedvelő [[István nádor|István főherceg]]<nowiki/>et, a későbbi nádort nyerték meg, és „a társulat cziméhez a királyi odatoldatni jónak találtatott”. Így 1843 júniusától a hivatalos név: Királyi Magyar Természettudományi Társulat. Megjegyzendő azonban, hogy ezután is gyakran elhagyták a királyi jelzőt, és az is jellemző, hogy jóval később [[Kossuth Lajos]] a társulathoz címzett leveleiben az eredeti elnevezést használta. [[Vajda Péter (költő)|Vajda Péter]] nem tudott megbékélni a királyi jelzővel és – bár tagságát megtartotta – titkári tisztéről lemondott.

A társulatba 1860-ban lépett be [[Szily Kálmán (fizikus)|Szily Kálmán]], majd az 1868. évi közgyűlés bizodalma első titkárrá választván, a társulat megreformálásához fogott. A Társulat taglétszáma és tevékenysége lényegesen bővült az 1869-ben [[Szily Kálmán (fizikus)|Szily Kálmán]] alapította és szerkesztésében indított [[Természettudományi Közlöny]] által. Később alelnök, azután újból első titkár lett, mígnem 1880-ban elnökké választatván, mint ilyen vezette a társulat ügyeit. A Magyar Természettudományi Társulat [[1872]]-től kezdődően adott ki szakkönyveket, ezt a tevékenységét a [[Magyar Tudományos Akadémia]] is támogatta. Itt jelentek meg elsőként [[Charles Darwin]] alapművei magyar fordításban, [[Herman Ottó]] csaknem valamennyi fontos alapműve, továbbá a természettudományok történetének első nagy magyar nyelvű monográfiái.

A társulat alapításának 50. évfordulójára a [[Lloyd-palota|Lloyd-épületben]] talált elhelyezést akkori taglétszámához képest igen szűkös vizsonyokviszonyok között. Addig lakásról lakásra vándorolt a társulat könyvtárával és gyűjteményeivel együtt. 1894-ben az [[Erzsébet körút]] 1. szám első emeletén rendezkedett be, ahol olvasótermét is megnyithatta. 1901 január 15-én 210 000 [[Osztrák–magyar korona|Koronáért]] az Eszterházy utca (a mai [[Palotanegyed|Pollack Mihály tér]]en) 14/16. szám alatt lévő épületet vette meg a társulat.

1990. április 17-én [[Beck Mihály]] és [[Dank Viktor]] kezdeményezésére alakult újjá a Magyar Természettudományi Társulat. Az újjá alakult Társulat első elnöke 1990-től [[Szentágothai János]] akadémikus, ügyvezető elnöke, majd második elnöke [[Dank Viktor]] volt.

* A [[Magyarország nemzetiségei|magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek]]kel, valamint a [[A határon túli magyarok története|határokon túli magyarság]]gal kapcsolatos tevékenysége keretében szerepet vállal a természettudományos ismeretterjesztésben, képzésben.