„Gdańsk” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
48. sor:
Hosszú története folyamán Gdańsk városát sok néven említették: ''Gyddanyzc'', ''Kdansk'', ''Gdanzc'', ''Dantzk'', ''Dantzig'', ''Dantzigk'', ''Danzig', ''Dantiscum'', ''Gedanum''.
A régészeti kutatások szerint helyén már a [[7. század]]ban kézműves-halászfalu állt, a [[10. század]]ban azonban már a pomerániai hercegség megerősített vára. Gdańskot városként ''Gyddanyzc urbs'' néven először [[
Pomerániával folytatott győzelmes hadjárata után [[III. Boleszláv lengyel fejedelem|III. Ferdeszájú Boleszláv]] a Gdański Pomerániát Lengyelországhoz csatolta. Miután [[II. Świętopełk pomerán herceg|II. Nagy Świętopełk]] (Świętopełk II Wielki) átvette Pomerániában a hatalmat, megkezdődött önállósodásának periódusa. [[1242]]-ben Gdańskot megtámadta a [[Német Lovagrend]], melynek következményeképpen Świętopełk herceg kénytelen volt saját fiát, Mściwojt túszul adni.
54. sor:
[[IV. Sándor pápa]] bullája [[1260]]-ban elismerte a város jogát, hogy évente Domonkos napi vásárt tartson. Városi jogokat [[1263]]-ban kapott.
Miután [[Brandenburg]] [[1271]]-ben elfoglalta a várost, II. Pomerániai Mściwój Bolesław Pobożny segítségével megszerezte Gdańskot. [[1282]]-ben a
{| align="right"
85. sor:
|}
[[1410]]-ben a gdański tanács elismerte [[II. Ulászló lengyel király|II. Jagello Ulászló]] uralmát. Gdańsk különböző előjogokat kapott, például megkapta a környező településeket. Egy évvel később a [[toruń]]i egyezmény értelmében feloldotta Gdańskot a neki tett eskü alól. Gdańskot utolérte a keresztesek megtorlása. [[1440]]-ben Gdańsk csatlakozott a [[Porosz Szövetség]]hez. [[1454]]-ben, 145 év után
Gdańsk [[1455]]-ben lépett be a harminc évig tartó, Lengyelország és a német lovagrend közötti háborúba. A gdańskiak behódoltak [[IV. Kázmér lengyel király|Jagello Kázmérnak]], és a város ún. nagy privilégiumot kapott, melyben biztosították az ellenőrzés nélküli áruszállítást a Visztulán Lengyelországból, Litvániából és Oroszországból, és más privilégiumokat, melyeket a város a háborúban való részvételért kapott.
91. sor:
Az [[1466]]-ban megkötött [[Második thorni béke|második toruńi béke]] biztosította a Gdański Pomeránia és Warmia Lengyelországban maradását.
[[1467]]-ben a király eltörölte a helytartói hivatalt és a Korona mintájára a ''capitaneus Prussiae Generalis'' címet alapította. Megalapította a
[[1525]]-ben zavargások törtek ki a városban Ferber polgármester ellen, és megdöntötték a régi magisztrátust. [[1526]]-ban [[I. Zsigmond lengyel király|Zsigmond]] király Gdańskba utazott, leverte a zendülőket, kiterjesztette saját városi megbízottjának jogosítványait, akinek így nagyobb hatóköre lett, mint a polgármesternek. Gdańsk protestáns várossá lett. Egységesítették a pénzeket is.
[[1577]]-ben [[Báthory István]] lengyel király megerősítette a város privilégiumait. [[1627]]-ben a közeli Oliwa mellett tengeri csata zajlott le. [[1660]]-ban az oliwai békével lezárult a svéd háború. [[1700]]-[[1721]] között a [[nagy északi háború]] idején Gdańskot többször fenyegették idegen hadseregek.
A [[lengyel örökösödési
[[Porosz Királyság|Poroszország]] [[1772]]-ben elfoglalta néhány birtokát, valamint az Új Kikötőt. [[Lengyelország felosztása|Lengyelország első felosztása]] Poroszország számára lehetővé tette a Gdańsk feletti ellenőrzést egyrészről [[Toruń]] határától Gdańsk határáig a Visztulán, másrészről az Új Kikötő elfoglalásával. [[1793]]-ban a poroszok megszállták Gdańskot. [[1807]]-ben, miután [[I. Napóleon francia császár|Bonaparte Napóleon]] elfoglalta a várost, megkezdődött az első szabad városi korszak, megalakult a [[Danzigi Köztársaság]]. A [[bécsi kongresszus]] [[1815]]-ben új határokat jelölt ki, Danzig porosz uralom alá került.
111. sor:
[[1980]]. augusztus 31-én aláírták az augusztusi egyezményt, mely lezárta a tiltakozások és sztrájkok hullámait. Az egyezmény garantálta többek között az első szabad szakszervezetek megalakulását. Ezeket az eseményeket tartják a kelet-európai kommunista rendszer összeomlása kezdetének. Egy évvel később lezajlott a "[[Szolidaritás Független Szakszervezet|Szolidaritás]]" ("Solidarność") szakszervezet első országos kongresszusa.
[[1983]]-ban a gdański [[Lech Wałęsa]] [[Nobel
== Gazdasága ==
|