„Dzseras” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB |
|||
8. sor:
[[Fájl:Jerash 1906.jpg|thumb|250px|A Cardo Maximus egy 1906-ban készült felvételen]]
[[Fájl:Jerash south temple 1906.jpg|thumb|250px|Zeusz temploma egy 1906-ban készült felvételen]]
A mai Dzserast, az ókori Gerasza városát az i. e. 4 században alapították egy olyan területen, amely már az [[újkőkor]]ban, majd később a [[bronzkor]]ban is lakott volt. A régészeti feltárások során az [[i. e. 2500]] és az [[i. e. 700]] közötti időszakból tártak fel leleteket.<ref name="Opcit|n=Jerash|o=3">{{Opcit|n=Jerash|o=3}}</ref> Később [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] korában, [[i. e. 332]]-ben háborús veteránok telepedtek le a területen<ref name="Opcit|n=Jerash|o=3"/> amely földrajzi helyzetének köszönhetően és komoly stratégiai fontossága<ref name="Opcit|n=Jerash|o=3"/> miatt a környék legnagyobb<ref name="Opcit|n=Jordánia|o=69">{{Opcit|n=Jordánia|o=69}}</ref> településévé vált. Az [[i. e. 2. század]]ban, a [[Szeleukidák]] korában [[IV. Antiokhosz]] úgy döntött, hogy egy tipikus görög metropolisszá fejleszti a várost. Ekkor a település, amelyet egy patak kétfelé osztott „Antiokhia el-Khriszoroasz” az „Arany-folyó melletti Antiokhia” néven vált ismertté.<ref name="Opcit|n=Jordánia|o=69"/> Geraszát [[i. e. 84]]-ben [[Alexandrosz Janneosz]] hódította meg. A római [[Pompeius]] [[i. e. 63]]-ban korlátozottan visszaadta a város függetlenségét, amely a Dekapolisz (Tíz város) szövetség tagjaként virágkorát élte. Napjainkban is látható épületeinek nagy része ebből a korból származik, templomok, színházak épültek és létrejött a híres ovális tér, amely a kutatók szerint a város fóruma lehetett. Az építkezéseket a szíriai és a [[nabateus]] városokkal folytatott kereskedelem hasznából finanszírozták. A várost a történetíró [[Iosephus Flavius]] is megemlíti, leírása szerint az ókori Philadelphia (a mai Amman) városának kincseit Geraszában őrizték a Zeusz-templomban.<ref name="Opcit|n=Jerash|o=3"/> Gerasza nabateus befolyás alatt állt i. sz. [[106]]-ig, amikor [[Traianus]] császár Arabia [[provincia]] létrehozásával a [[Római Birodalom]]hoz csatolta a területet. Hadrianus császár i. sz. [[130]] körül meglátogatta a várost, és ez az esemény újabb monumentális épületek létrejöttét eredményezte. A város virágkora az i. sz. [[3. század]]ig tartott, amikor [[217]]-ben [[Caracalla]] császár [[Palmüra|Palmürával]] együtt kolónia rangra emelte. Lakosai magas életszínvonalon éltek és azonos jogokat élveztek mint a római polgárok. Gerasza legnagyobb kiterjedése idején lakosainak száma 20 000 körül lehetett, akik közül legtöbben [[Ógörög nyelv|görögül]] beszéltek, de hivatalos ügyeik intézésére a [[latin nyelv]]et használták.<ref>{{Opcit|n= Jordan, History, arts and ruins |o=29}}</ref> Gerasza hanyatlásának fő oka a kereskedelmi útvonalak áthelyeződése és a Római Birodalommal szembeszegülő Palmüra bukása volt.<ref name="Opcit|n=Jordánia|o=69"/>
== A város ==
|