„Fermi–Dirac-statisztika” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Nyelv javítása forrássablonban
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB
10. sor:
== Történet ==
Az F-D-statisztika 1926-ban történő bevezetése előtt nehéz volt megérteni néhány jelenséget az elektronokkal kapcsolatban, azok ellentmondásossága miatt.
Például a fémek szobahőmérsékleten mért [[hőkapacitás]]ánál 100-szor kevesebb elektront tapasztaltak, mint az elektromos áramnál.<ref name='Kittel1971Cel249'>{{harv|Kittel|1971|pp=249–50}}</ref>.
 
Azt is nehéz volt megérteni, hogy a fémekre ható nagyenergiájú tér hatására keletkező emissziós áram miért majdnem független a hőmérséklettől.
21. sor:
[[Pascual Jordan]] hasonló elméletet fejlesztett ki 1925-ben, melyet Pauli-statisztikának nevezett el, de ezt nem publikálta időben.<ref name='Science-Week2000'>{{cite journal| title=History of Science: The Puzzle of the Bohr–Heisenberg Copenhagen Meeting| journal=[[ScienceWeek|Science-Week]]| date=2000-05-19| first=|last=| coauthors=| volume=4| issue=20| pages=| url=http://scienceweek.com/2000/sw000519.htm | oclc=43626035| location=Chicago| accessdate=2009-01-20}}</ref>
 
Az F-D-statisztikát először 1926-ban [[Raph Fowler]] alkalmazta, amikor leírta egy csillag összeomlását fehér törpévé.<ref name='Fowler1926'>{{cite journal| title=On dense matter| journal=Monthly Notices of the Royal Astronomical Society| year=1926| month=December| first=Ralph H.| last=Fowler| authorlink=Ralph Fowler| volume=87| pages=114–22| bibcode=1926MNRAS..87..114F}}</ref>.
 
[[Arnold Sommerfeld]] az elektronokra alkalmazta az elméletet<ref name='sommerfeld1927'>{{cite journal| title=Zur Elektronentheorie der Metalle| journal=[[Naturwissenschaften]]| date=1927-10-14| first=Arnold| last=Sommerfeld| authorlink=Arnold Sommerfeld| volume=15| issue=41| pages=824–32| doi=10.1007/BF01505083 | accessdate=2009-01-18 |bibcode = 1927NW.....15..825S}}</ref> 1928-ban, Fowler és Nordheim az elektromos tér hatására történő [[elektronemisszió]]ra alkalmazta az elméletet.<ref name='Fowler1928'>{{cite journal| title=Electron Emission in Intense Electric Fields| journal=Proceedings of the Royal Society A| date=1928-05-01| first=Ralph H.| last=Fowler| first2=Lothar W.| last2=Nordheim| volume=119| issue=781| pages=173–81| doi=10.1098/rspa.1928.0091| id={{JSTOR|95023}}| url=http://rspa.royalsocietypublishing.org/content/119/781/173.full.pdf| format=PDF| author-link=Lothar Wolfgang Nordheim |bibcode = 1928RSPSA.119..173F}}</ref>
44. sor:
N-típusú félvezetőben a Fermi-szint a tiltott sáv felső felében, p-típusú félvezetőben a tiltott sáv alsó felében helyezkedik el. Az adalékolás növelésével a Fermi-szint a sávszélek felé mozdul el, a hőmérséklet növekedésével fordítva, a sáv közepe felé mozdul.
 
[[Fájl: FD e mu.svg| közép|bélyegkép|300px |F-D eloszlás, energia függés]]
[[Fájl: FD kT e.svg| közép|bélyegkép|300px |F-D eloszlás, hőmérséklet függés]]
 
== Jegyzetek ==