„Hatvany-Deutsch Sándor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB |
|||
5. sor:
Tanulmányai végeztével tagja lett a nagyapja által alapított Deutsch I. és fia cégnek, melyet ő fejlesztett elsőrendű ipari és kereskedelmi vállalattá. Számos ipari és más gazdasági vállalatot hozott létre. Ezek közt az ország gazdaságában a legszámottevőbb a nagysurányi cukorgyár és finomító volt, mert ez csakhamar a világpiacon is számottevő tényező lett. Később beolvasztotta a [[Kohner Adolf]] fiai és a Brüll Henrik és fiai cégeket, majd unokatestvérével, Hatvany Józseffel megvetette alapját a hatalmas [[hatvani cukorgyár]]nak és unokatestvérével, Hatvany Bélával együtt a [[sárvári cukorgyár|sárvári]], az [[oroszka]]i és a [[sarkadi cukorgyár]]aknak. A hazai cukoripar Hatvanynak és unokatestvéreinek köszönheti fellendülését és világpiaci tekintélyét. Az ő érdemük, hogy a pénzügyi kormányzat támogatásával az osztrák cukrot versenyképtelenné tették és kiszorították a hazai piacról.
A gazdálkodás szempontjából nélkülözhetetlen szerepe volt a saját földbirtoknak. Az összterületet tekintve Hatvany-Deutsch Sándor az arisztokrata birtokosok között a 75. volt, a nem történelmi családok, a friss arisztokraták közül azonban nem előzte meg senki. Ez a kiterjedt földbirtok volt az alapja a szorosan a mezőgazdasághoz kötődő gyáralapításoknak. Ilyen alapítás volt többek között az Erőtakarmánygyár, a Mezőgazdasági és Kereskedelmi Rt., a hatvani Növénynemesítő Rt.,<ref>Itt tevékenykedett [[Legány Ödön]] a hatvani búzafajta nemesítője</ref>
== Egyéb tevékenységei ==
Tevékenységének eredménye még a Fővárosi Sörgyár alapítása és a nasici tanningyár fejlesztése, valamint a losonci, a debreceni István-gőzmalom, a borsod-miskolci gőzmalom megteremtése, mely utóbbiakban Hatvany Károly segédkezett neki. 1894-től az általa alapított Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesülete elnöke. 1902-ben [[Chorin Ferenc]] báróval megalapítja a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségét (GYOSZ), amelynek első alelnöke volt. A Vígszínház alapításában is nagy része volt. Számos jótékonysági akció is fűződik nevéhez, így a Zsidó Kórház női osztályának és a nagyapja által alapított aradi árvaháznak a kibővítése, valamint gyermekazilum és sinylők-háza alapítása birtokán. Közgazdasági cikkein kívül, melyek főképp a [[Pester Lloyd]]ban jelentek meg, ''Cukoriparunk'' címmel nagyobb közgazdasági tanulmánya jelent meg a Budapesti Szemlében.
Érdemeiért a király főrendiházi tagsággal (1903), magyar nemességgel és bárói méltósággal (1908) tüntette ki.
| |||