„Rába” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti és utáni dupla írásjel javítása, egyéb apróság AWB |
|||
26. sor:
:''Ez a lap a folyóról szól. A gépgyártó vállalatról lásd a [[Rába Magyar Vagon- és Gépgyár]] című szócikket.''
A '''Rába''' Magyarország 3. leghosszabb folyója, a Duna legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. A rómaiak ''Arrabo''nak hívták, az osztrákok ''Raab''nak nevezik. [[Ausztria|Ausztriában]], [[Stájerország]]ban, a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95 km-t tesz meg, majd [[Alsószölnök]]nél, 288 m tengerszint feletti magasságban eléri a magyar határt és Szentgotthárdnál végleg belép Magyarország területére. Innen keleti-északkeleti irányban folyik tovább, és 188 km megtétele után [[Győr]]nél a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunába]] ömlik. A viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó teljes hossza 283 km,<ref>A különböző forrásoknak a Rába teljes, valamint ausztriai és magyarországi hosszával kapcsolatos adatai között jelentős eltérések vannak. E cikk e tekintetben a {{MNL}} szaktekintélyek által írt és komoly lektori ellenőrzésen átment adataira támaszkodik.</ref>
Nem hajózható, de a [[római kor]]ban jelentős szállítási útvonal volt. Ma elsősorban vízienergia- és ivóvízforrásként, valamint mezőgazdasági és turisztikai szempontból jelentős. 1896-ban [[Ikervár]]nál a Rábán épült fel Magyarország első, ma is működő [[Vízerőmű|vízi erőműve]], 2009-ben pedig már az ötödik rábai erőmű, a nicki duzzasztógát mellett épült [[kenyeri]] kezdte meg a termelést. A folyó menti települések a Rába-parti kutakból nyerik ivóvizüket és az öntözéses növénytermesztéshez is felhasználják a Rába vizét. Minden nyáron sok fürdőzőt és csónakázni, kajakozni, kenuzni vágyó turistát vonz a folyó annak ellenére, hogy zsilipkamra nélküli duzzasztógátjai a csónakázók dolgát kissé megnehezítik.[[Fájl:Steiermark Teichalm.jpg|265px|bélyegkép|jobbra|<center>A Rába forrásvidéke a Hochlantsch délkeleti oldalán</center>]]
53. sor:
=== Kialakulása ===
A Rába kialakulása 3 millió évvel ezelőttre tehető, amikor a Duna elhagyta a területet
[[Pannonia (provincia)|Pannónia]] II. századi ábrázolását tartalmazó [[Klaudiosz Ptolemaiosz]]tól származó térképen az északkeletre tartó Rába / ''ARABON.FLV. BREGAETIUM''-nál ömlik a Dunába.<ref>Magyarország története térképeken. Papp-Váry Árpád;Kossuth Kiadó/Cartographia 2002,2005</ref>
| |||