„Ongjerth Richárd” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Jegyzetek: Kategória:Élő személyek hozzáadása |
|||
19. sor:
2008-tól a [[Magyar Urbanisztikai Társaság]] (MUT) nonprofit [[urbanisztika]]i innovációs szervezetének, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpontnak (MUTK) az ügyvezető igazgatója<ref>http://www.mut.hu</ref>.
1993 óta aktív az urbanisztikai felsőoktatásban, ahol 2005-ig az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Települési Tanszékén óraadó, 1995-2003 között az [[ELTE|ELTE Szociológia Tanszék]]én óraadó, 2003 óta a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszékén]] óraadó, majd tudományos munkatárs<ref>http://www.szoc.bme.hu</ref>.
Hivatásos szakmai tevékenysége mellett több szakmai csoportosulásban, civil szervezetben vállalt különféle szakmai, társadalmi megbízatásokat.
27. sor:
Kutatói pályafutása a kezdetektől a gyakorlatorientált módszertani kutatási, fejlesztési feladatok vonzották.
A BUVÁTI-ban tanulta a multidiszciplináris szakmagyakorlás alapjait, ahol [[Szociológia|szociológus]], [[építész]], [[Tájépítészet|tájépítész]], [[Demográfia|demográfus]], és [[Ökológia|ökológus]]
A kilencvenes évek második felében a Studio Metropolitana keretében az [[Európai Unió|Európai uniós]] támogatással a nagyvárosok fejlesztésének aktuális kulcsterületeire vonatkozó nemzetközi kutatások irányításával és menedzselésével foglalkozott, ami a 2000-es évek közepén a Studio Metropolitana „Metropolisz Műhely” kiadványaiban publikált reprezentatív városfejlesztési kutatások, felmérések mintegy húszelemű sorozatában bontakozott ki.
36. sor:
=== Tervezés ===
Az első tervezési feladatai az akkori viszonyok közötti stratégiai tervezési feladatok voltak ([[Budapest]] Közoktatás-fejlesztési Koncepciója az ezredfordulóig, Budapest belső kerületeinek rehabilitációs Koncepciója, stb.). Ezt a fajta integrált, [[multidiszciplináris]] team-munkával megvalósult tervezés a rendszerváltozás utáni egyik első, az érintettek széles körének bevonásával elkészített regionális fejlesztési programban (BART-DÉL Projekt, 1992-93) teljesedett ki, ahol Ongjerth az e célra létrejött Urbanissimus Konzorcium ügyvezetőjeként irányította a munkát. A későbbi szociális városrehabilitáció előfutáraként értékelhető a [[Budapest IX. kerülete|Budapest-
A kutatási feladatok rendszerváltás utáni elapadásával előtérbe került a fizikai, rendezési tervezés, és ezekben a legtöbb esetben sikerült érvényre juttatnia a stratégiai tervezés, az integrált megközelítés eredményeit, a korábbi kutatások tanulságait, akár a tervezési eljárás sokszereplős folyamattá alakításával, akár a tervek tartalmi spektrumának a szélesítésével, a fejlesztési szempontoknak, vagy a marketingnek a rendezési tervekbe való integrálásával. A legnagyobb lélegzetű ilyen feladat – a BFVT Kft. színeiben – [[Dunaújváros]] fejlesztési koncepciója, településszerkezeti és szabályozási tervei, helyi építési szabályzata és számos kisebb, ezekhez csatlakozó részterületi terv elkészítésének a vezető tervezőként történő koordinálása, irányítása volt 1997-2003 között, de hasonló tervcsomag elkészítését vezette több [[Pest
A 2000-es évek közepétől tevékenységében ismét erősödött a stratégiai és akcióorientált multidiszciplináris tervezés. 2003-2004-ben irányította Budapest barnamezős rehabilitációs koncepciójának elkészítését, 2005-ben vezető tervezője volt a Pro Verdének, azaz Budapest Zöldfelületi Rendszere Fejlesztési Koncepciójának, 2007-ben irányította Budapest Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálatát, 2009-től pedig vezető tervezője volt Budapest Energia Cselekvési Programjának. Budapesti tervezési tapasztalatok során került kapcsolatba a [[Polgármesterek Szövetsége|Covenant of Mayors]] EU-kezdeményezésű szervezettel, amelynek magyar nemzeti szakértőjeként irányította Budapest Főváros, majd Óbuda és Újpest Fenntartható Energia Akciótervének (SEAP) elkészítését.
Korábbi tapasztalatai és Európai Uniós projektekben (Cabernet, ReTINA) szerzett ismeretek felhasználásával készített beavatkozási programot a [[Weiss Manfréd Acél- és Fémművek|Csepeli Gyárváros]] megújítására (2012-13), majd a [[Csepel (történelmi település)|Csepel]]-Észak területének stratégiai munkatervével (2013) a különösen nagyterületű városfejlesztési akciók megindításához szolgált jó példával.
2009-2010 között irányította például [[Budaörs]] városközpont akciótervének, és a megvalósítást célzó pályázati anyag elkészítését, és több megvalósíthatósági tanulmányt készített Budapest környéki zártkerti területek továbbfejlesztésére is.
53. sor:
1993-2005 között a Szociológia, majd Településszociológia tantárgyat oktatta az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Település Tanszékének óraadójaként, ahol a szűkebben vett társadalmi tervezési ismeretek mellett a stratégiai tervezést, a tervezési kommunikációt, a participációt is beillesztette a tananyagba.
1995-2003 között a kurzust szervező [[Enyedi György (geográfus)|Enyedi György]] felkérésére az ELTE Szociológiai Tanszékén szervezett posztgraduális területfejlesztő szociológus képzésben a Területi társadalmi tervezés c. tantárgyat oktatta külső óraadóként.
2003-tól pedig a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Szociológia és Kommunikáció Tanszékén óraadó, majd részmunkaidős tudományos munkatárs, ahol a terület- és településtervezés, a tervezési kommunikáció, majd a térség- és városmarketing, a helyi fejlesztési politikák ismereteit adja át közgazdászhallgatóknak. 2013-tól a tanszék Városkommunikációs Műhelyének szervezője, vezetője.
2007-től óraadó a [[Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem|Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen]], majd a [[Nemzeti Közszolgálati Egyetem|Nemzeti Közszolgálati Egyetemen]], ahol a katasztrófavédelmi mesterképzésben a Településfejlesztés című tantárgyat oktatja. 2012-ben az UP-RES EU-projekt keretében a Debreceni Egyetem települési energetikus képzésében az [[Urbanisztika]] tantárgyat oktatta.
Előadásokat tartott más felsőoktatási intézményekben is, így a Szegedi Egyetemen, a Zsigmond Király Főiskolán, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán, a Corvinus Egyetem Tájépítészeti és Agrárgazdálkodási Karain, és a
Eredetileg technikumi képzésre szánt jegyzeteit (Terület- és településtervezés – szerzőtárs: Gauder Péter -, valamint Társadalmi tervezés, mindkettő 1996-ban) több felsőoktatási kurzuson is használták, emellett 2005-2007 között szerzője és két régióban előadója is volt az önkormányzati köztisztviselők EU-felkészítését szolgáló, a Magyar Közigazgatási Intézet által szervezett terület- és településfejlesztési ismereteket átadó kurzus településfejlesztési fejezeteinek.
72. sor:
Tervezési moderációs tapasztalatai és ismeretei alapján 2003-ban őt kérték fel Budapest várostervezési kommunikációs fórumainak moderátorává, ezt a tevékenységét 2008-ig végezte.
2010-2013 között három alkalommal volt a szakmai főszervezője a [[HUNGEXPO]] által a Construmával egy időben szervezett Urb:Icon Városfejlesztési Kiállítás és Projektvásárnak, ahol a kísérő szakmai program szervezésében is kulcsszerepet játszott. 2012 őszétől az akkor indult internetes FUGA Rádióban önálló urbanisztikai műsor, a Városi Sáv szerkesztő-műsorvezetőjének kérték föl, ezt a munkáját a rádió megszűnéséig végezte.
Az egyetemi Városkommunikációs Műhely keretén belül kezdeményezője volt 2014-ben az Urbi:Comm programnak, amely kommunikációszakos felsőoktatási hallgatók városfejlesztési kommunikációs pályázatainak, kutatási projektjeinek, illetve ezek eredményei terjesztésének megvalósítását célozza, önkormányzati együttműködésekben.
82 ⟶ 81 sor:
Ongjerth Richárd 1986-ban lépett be a MUT-ba, ahol 1989-től annak 1994. évi megszűnéséig a Választmány, majd 1991-től az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság tagja volt. 1994-ben a legfiatalabb tagjaként választották meg a MUT Elnökségébe, amelynek azóta folyamatosan tagja, hatszor választották újra. Alapító tagja és vezetőségi tagja volt Budapesti és Pest Megyei Területi Csoportnak, alapító, esetenként kezdeményező tagja volt a társaság több tagozatának, jelenleg is vezetőségi tagja a Felsőoktatási és a Gazdasági és Projektfinanszírozási Tagozatoknak.
A participációs tevékenység, illetve a szakma fejlesztésére irányuló munka részeként több civil és szakmai szervezet alapításában is részt vett, így tiszteletbeli tagja a Csepel-Háros Lakossági Egyesületnek, tagja a [[Levegő Munkacsoport]] Szakértői Testületének, alapító tagja az Urbanissimus Egyesületnek, a Magyar Építész Kamarának. Vezetőségi tagja volt a Kenesei Part- és Természetvédelmi Egyesületnek.
2006 óta tagja a Falu, Város, Régió folyóirat szerkesztő bizottságának.
| |||