Ongjerth Richárd

(1953) magyar urbanista

Ongjerth Richárd (Eger, 1953. november 14. –) Hild János-díjas urbanista, várostervező, városkutató, oktató, moderátor, a DRO Studio ügyvezetője, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének tudományos munkatársa.

Ongjerth Richárd
Született 1953. november 14. (68 éves)
Eger
Állampolgársága magyar
Foglalkozása várostervező
Iskolái
Kitüntetései Hild János-díj[1]

PályafutásaSzerkesztés

Ongjerth Richárd Egerben született 1953-ban. 1972-ben érettségizett a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban.[2]

1972-74 között a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) Czigler Endre vezette V. Irodáján a Virágh Lajos által irányított Közlekedési Szakosztályon dolgozott műszaki rajzoló-szerkesztőként.

1973-tól a BME Építészmérnöki Karának esti tagozatán folytathatta tanulmányait, diplomáját 1980-ban a Lakóépülettervezési Tanszéken szerezte meg.

1980-tól a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat (BVTV, BUVÁTI) organizációs tervezője. 1981-től ugyanott a Szűcs István városszociológus által vezetett Városépítési Kutatási Önálló Osztályon kutató, 1987-től osztályvezető-helyettes. 1992-től a BUVÁTI Rt. Térségkutatási és Városfejlesztési Irodájának vezetője. 1997-től a BUVÁTI átalakulása nyomán létrejött BFVT Kft. ugyanilyen egységét vezeti 2003-ig.

1995 augusztusában Budapest Főváros Közgyűlése dr. Schneller István főépítész javaslatára megválasztja az önkormányzat akkor alakult városfejlesztési nonprofit szervezetének, a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központnak az ügyvezető igazgatójává,[3] ezt a pozícióját 2007-ig tölti be, majd 2008-ig a cég kutatási igazgatója.

2001-ben hozta létre családi vállalkozásként a DRO Studiót, ahol eredetileg tervezési vezetőként, 2010 óta ügyvezetőként dolgozik.

2007-2011 között a Budapest-józsefvárosi városrehabilitációt szervező RÉV8 Zrt. igazgatóságának elnöke.

2008-tól 2016 végéig a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) nonprofit urbanisztikai innovációs szervezetének, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpontnak (MUTK) az ügyvezető igazgatója, 2017-től 2019-ig vezető tanácsadója.[4]

1993 óta aktív az urbanisztikai felsőoktatásban, ahol 2005-ig az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Települési Tanszékén óraadó, 1995-2003 között az ELTE Szociológia Tanszékén óraadó, 2003 óta a BME GTK Szociológia és Kommunikáció Tanszékén óraadó, majd tudományos munkatárs.[5]

Hivatásos szakmai tevékenysége mellett több szakmai csoportosulásban, civil szervezetben vállalt különféle szakmai, társadalmi megbízatásokat.

Szakmai munkájaSzerkesztés

KutatásSzerkesztés

Kutatói pályafutása a kezdetektől a gyakorlatorientált módszertani kutatási, fejlesztési feladatok vonzották.

A BUVÁTI-ban tanulta a multidiszciplináris szakmagyakorlás alapjait, ahol szociológus, építész, tájépítész, demográfus, és ökológus munkatársakkal dolgozott együtt. Első nagyobb, a stratégiai tervet megalapozó kutatási munkája 1983-ban a budapesti közoktatás-fejlesztés beruházási prognózisának módszertanára irányult, de ide sorolható a belső kerületek városrehabilitációs koncepciója módszertanának elkészítése, vagy a tervezett világkiállítás helyszínkiválasztásának irányítása, illetve a rendszerváltozás után a regionális tervezés módszertani megújításának javaslata is.

A kilencvenes évek második felében a Studio Metropolitana keretében az európai uniós támogatással a nagyvárosok fejlesztésének aktuális kulcsterületeire vonatkozó nemzetközi kutatások irányításával és menedzselésével foglalkozott, ami a 2000-es évek közepén a Studio Metropolitana „Metropolisz Műhely” kiadványaiban publikált reprezentatív városfejlesztési kutatások, felmérések mintegy húszelemű sorozatában bontakozott ki.

A Studio Metropolitana kutatásainak végével a MUTK vezetőjeként ismét az urbanisztikai módszertani kutatások kerültek előtérbe, ahol a tervezés megváltozott önkormányzati környezetben való helyzetének feltárását célzó műhelymunka-sorozat nyomán került összeállításra a vezetésével a hazai tervezési rendszer hatékonyságnövelő átalakítását célzó javaslatcsomag. Emellett gyakornoki program keretében zajlottak a hazai urbanisztika helyzetének, működési sajátosságainak, megítélésének viszonyaival folyó kérdőíves kutatások, ezzel párhuzamosan pedig a tervezés, fejlesztés nemzetközi gyakorlatának jó példáit, technikáit feltáró és felmutató, a hazai alkalmazási lehetőségeket biztosító nagyobb lélegzetű, gazdaságorientált EU-támogatású kutatási projektek irányítását, szakmai vezetését is végezte (pl. EnSURE, SPECIAL). A városfejlesztési módszertani eredmények alkalmazásának egyik fontos eredménye volt a Budapest-Hegyvidék Böszörményi útjának kereskedelem-fejlesztését célzó program elkészítése 2016-17-ben.

Szakmai munkáinak keretében említendő 2005-től a társadalmi bűnmegelőzés nemzeti programjának végrehajtásában való szakértői és pályázati értékelői munka, valamint a belvárosok megújítását célzó pályázatok Nyugat-dunántúli értékelői munkája, ahol több mint húsz város terveit, városmegújítási pályázatait értékelte szakmai szempontból.

2016-2018 között a Belügyminisztérium Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II. című kutatási programjának településfejlesztési szakértője.

TervezésSzerkesztés

Az első tervezési feladatai az akkori viszonyok közötti stratégiai tervezési feladatok voltak (Budapest közoktatás-fejlesztési koncepciója az ezredfordulóig, Budapest belső kerületeinek rehabilitációs koncepciója, stb.). Ezt a fajta integrált, multidiszciplináris team-munkával megvalósult tervezés a rendszerváltozás utáni egyik első, az érintettek széles körének bevonásával elkészített regionális fejlesztési programban (BART-DÉL Projekt, 1992-93) teljesedett ki, ahol Ongjerth az e célra létrejött Urbanissimus Konzorcium ügyvezetőjeként irányította a munkát. A későbbi szociális városrehabilitáció előfutáraként értékelhető a Budapest-ferencvárosi Aszódi úti kolóniának az ott élők számára, aktív részvételükkel történő megújítását célzó kísérleti Aszódi Úti Rehabilitációs Akció (AURA) 1993-94-ben. A kísérleti tervekhez tartozik Csepel Városfejlesztési Koncepciója 1994-95-ből, amely a közvetlen hasznosulása mellett– más tervekkel együtt – több elemében hasznos adalékul szolgált a 2007-ben megjelent Városfejlesztési Kézikönyvhöz is.

A kutatási feladatok rendszerváltás utáni elapadásával előtérbe került a fizikai, rendezési tervezés, és ezekben a legtöbb esetben sikerült érvényre juttatnia a stratégiai tervezés, az integrált megközelítés eredményeit, a korábbi kutatások tanulságait, akár a tervezési eljárás sokszereplős folyamattá alakításával, akár a tervek tartalmi spektrumának a szélesítésével, a fejlesztési szempontoknak, vagy a marketingnek a rendezési tervekbe való integrálásával. A legnagyobb lélegzetű ilyen feladat – a BFVT Kft. színeiben – Dunaújváros fejlesztési koncepciója, településszerkezeti és szabályozási tervei, helyi építési szabályzata és számos kisebb, ezekhez csatlakozó részterületi terv elkészítésének a vezető tervezőként történő koordinálása, irányítása volt 1997-2003 között. Hasonló tervcsomag elkészítését vezette több Pest megyei településen (Pilisborosjenő 1997-2003, Őrbottyán 1998-2002, Budakeszi 2002-2005), és sok részfeladatot látott el távolabbi városok tervezésében is (pl. társadalmi, gazdasági fejezetek Győr településszerkezeti tervéhez 2003, több szabályozási terv Székesfehérváron 1999-2002 között). A nyolcvanas évek végétől 2003-ig irányította Budapest ÁRT-je, majd településszerkezeti terve társadalmi, gazdasági, lakásügyi fejezeteinek elkészítését.

A 2000-es évek közepétől tevékenységében ismét erősödött a stratégiai és akcióorientált multidiszciplináris tervezés. 2003-2004-ben irányította Budapest barnamezős rehabilitációs koncepciójának elkészítését, 2005-ben vezető tervezője volt a Pro Verdének, azaz Budapest Zöldfelületi Rendszere Fejlesztési Koncepciójának, 2007-ben irányította Budapest Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálatát, 2009-től pedig vezető tervezője volt Budapest Energia Cselekvési Programjának. Budapesti tervezési tapasztalatok során került kapcsolatba a Covenant of Mayors EU-kezdeményezésű szervezettel, amelynek magyar nemzeti szakértőjeként irányította Budapest Főváros, majd Óbuda és Újpest, majd Jászberény és Nagypáli Fenntartható Energia Akciótervének (SEAP) elkészítését. 2017-18-ban vezető szakértője volt Baranya megye klímastratégiájának.

Korábbi tapasztalatai és európai uniós projektekben (Cabernet, ReTINA) szerzett ismeretek felhasználásával készített beavatkozási programot a Csepeli Gyárváros megújítására (2012-13), majd a Csepel-Észak területének stratégiai munkatervével (2013) a különösen nagyterületű városfejlesztési akciók megindításához szolgált jó példával.

2009-2010 között irányította például Budaörs városközpont akciótervének, és a megvalósítást célzó pályázati anyag elkészítését, és több megvalósíthatósági tanulmányt készített Budapest környéki zártkerti területek továbbfejlesztésére is.

Az EUROPAN nemzetközi pályázat magyarországi lebonyolításának irányítójaként jelentős tapasztalatokat szerzett a megvalósuló tervpályázati folyamatok előkészítésében, szervezésében, tervezésében.

Sajátos tapasztalatokat szerzett 2016-17-ben Csíkszereda Integrált Várostervezési Stratégiája és Fenntartható Városi Mobilitási Terve elkészítésének vezető szakértőjeként.

OktatásSzerkesztés

Ongjerth először 1986-ban vett részt oktatóként a felsőoktatás munkájában, amikor egy éven át városrehabilitációs konzulens volt a BME Szociológia Tanszékén.

1993-2005 között a Szociológia, majd Településszociológia tantárgyat oktatta az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Település Tanszékének óraadójaként, ahol a szűkebben vett társadalmi tervezési ismeretek mellett a stratégiai tervezést, a tervezési kommunikációt, a participációt is beillesztette a tananyagba.

1995-2003 között a kurzust szervező Enyedi György felkérésére az ELTE Szociológiai Tanszékén szervezett posztgraduális területfejlesztő szociológus képzésben a Területi társadalmi tervezés c. tantárgyat oktatta külső óraadóként.

2003-tól pedig a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Szociológia és Kommunikáció Tanszékén óraadó, majd részmunkaidős tudományos munkatárs, ahol a terület- és településtervezés, a tervezési kommunikáció, majd a térség- és városmarketing, a helyi fejlesztési politikák ismereteit adja át közgazdászhallgatóknak. 2013-tól a tanszék Városkommunikációs Műhelyének szervezője, vezetője.

2007-2016 között óraadó a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, majd a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ahol a katasztrófavédelmi mesterképzésben a Településfejlesztés című tantárgyat oktatja. 2012-ben az UP-RES EU-projekt keretében a Debreceni Egyetem települési energetikus képzésében az Urbanisztika tantárgy előadója volt.

Előadásokat tartott más felsőoktatási intézményekben is, így a Szegedi Egyetemen, a Zsigmond Király Főiskolán, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán, a Corvinus Egyetem Tájépítészeti és Agrárgazdálkodási Karain, és a Nemzetközi Bankárképző Központban is.

Eredetileg technikumi képzésre szánt jegyzeteit (Terület- és településtervezés – szerzőtárs: Gauder Péter -, valamint Társadalmi tervezés, mindkettő 1996-ban) több felsőoktatási kurzuson is használták, emellett 2005-2007 között szerzője és két régióban előadója is volt az önkormányzati köztisztviselők EU-felkészítését szolgáló, a Magyar Közigazgatási Intézet által szervezett terület- és településfejlesztési ismereteket átadó kurzus településfejlesztési fejezeteinek.

KommunikációSzerkesztés

Ongjerth Richárd urbanisztikai kommunikációs munkája a „cselekedve tanulás” elvet követve a kutatási és tervezési projektek keretében alakult ki. 1993-ban, a 23 önkormányzatra kiterjedő regionális kísérleti tervezési projekt, a BART-DÉL során szerezte első tervezési kommunikációs tapasztalatait, amelyet aztán az AURA, a csepeli koncepció, és számos más, különféle participációval megvalósuló tervezési munka során, illetve a kilencvenes évek végén nemzetközi együttműködésben megvalósított City In Dialogue EU-projektben fejlesztette tovább. Ennek a munkának az eredményét foglalja össze a „Metropolisz Műhely” sorozatban 1999 végén megjelentettett „A párbeszédben álló város” című kiadvány, amely a társadalmi részvétel, a tervezési kommunikáció szervezéséhez kínál gyakorlati útmutatót.

A Studio Metropolitana kutatási eredményeit bemutató sajtótájékoztatók kapcsán szervezett médiakommunikációs tevékenység során egyrészt a sajtóanyagok előállításának szakmai résztvevőjeként, másrészt a sajtótájékoztatón vezető szerepet játszó szakértőként, harmadrészt a médiában gyakran megszólaltatott interjúalanyként szerzett kommunikációs ismereteket és tapasztalatokat.

A kilencvenes évek első felétől része szakmai munkájának a különféle konferenciákon való szereplés. 1989-ben szervezte az első széles közönség számára összeállított kiállítást Budapest ÁRT-jéből a Budapesti Nemzetközi Vásáron, azóta számos konferencia, hazai és nemzetközi workshop, szeminárium szervezője és előadója volt.

Tervezési moderációs tapasztalatai és ismeretei alapján 2003-ban őt kérték fel Budapest várostervezési kommunikációs fórumainak moderátorává, ezt a tevékenységét 2008-ig végezte.

2010-2013 között három alkalommal volt a szakmai főszervezője a HUNGEXPO által a Construmával egy időben szervezett Urb:Icon Városfejlesztési Kiállítás és Projektvásárnak, ahol a kísérő szakmai program szervezésében is kulcsszerepet játszott. 2012 őszétől az akkor indult internetes FUGA Rádióban önálló urbanisztikai műsor, a Városi Sáv szerkesztő-műsorvezetőjének kérték föl, ezt a munkáját a rádió megszűnéséig végezte.

Az egyetemi Városkommunikációs Műhely keretén belül kezdeményezője volt 2014-ben az Urbi:Comm programnak, amely kommunikációszakos felsőoktatási hallgatók városfejlesztési kommunikációs pályázatainak, kutatási projektjeinek, illetve ezek eredményei terjesztésének megvalósítását célozza, önkormányzati együttműködésekben.

Kommunikációs munkájának 1997 óta volt szerves része a MUT éves konferenciáinak előkészítésében való közreműködés, hosszú időn át ezek elnökségi referense volt.

Szakmai közéletSzerkesztés

Ongjerth Richárd 1986-ban lépett be a MUT-ba, ahol 1989-től annak 1994. évi megszűnéséig a Választmány, majd 1991-től az Ellenőrző és Számvizsgáló Bizottság tagja volt. 1994-ben a legfiatalabb tagjaként választották meg a MUT Elnökségébe, amelynek 2018-ig folyamatosan tagja volt, hétszer választották újra. Alapító és vezetőségi tagja volt Budapesti és Pest Megyei Területi Csoportnak, alapító, esetenként kezdeményező tagja a társaság több tagozatának, jelenleg is vezetőségi tagja a Felsőoktatási, valamint a Gazdasági és Projektfinanszírozási Tagozatoknak, és tagja a MUT 2018-ban létrehozott Tanácsadó Testületének.

A participációs tevékenység, illetve a szakma fejlesztésére irányuló munka részeként több civil és szakmai szervezet alapításában is részt vett, így tiszteletbeli tagja a Csepel-Háros Lakossági Egyesületnek, tagja a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének, alapító tagja az Urbanissimus Egyesületnek, a Magyar Építész Kamarának. Vezetőségi tagja volt a Kenesei Part- és Természetvédelmi Egyesületnek.

2019-ben az innovatív urbanisztikai módszerek meghonosításáért és a MUT-ért végzett munkájáért a Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége Hild János-díjban részesítette.

2006 óta tagja a Falu, Város, Régió folyóirat szerkesztő bizottságának.

Főbb publikációkSzerkesztés

  • Egy új lakáspolitika körvonalai (Urbanisztika, 1990. 6. szám)
  • Javaslat Budapest térszerkezetének továbbfejlesztésére (Urbanisztika, 1990. 10. szám)
  • Központ-rendszer-váltás (Urbanisztika 1991. 14. szám)
  • Az újrakezdés alapelvei (LEX – Land Use & Environmental Control Seminar of the Know-How Fund), 1993
  • AURA – Egy munkáskolónia rehabilitációja lakossági részvétellel (Falu, város, régió 1994. 2)
  • Miért beteg a magyar urbanisztika? (előadás az 1. országos urbanisztikai konferencián Siófokon), 1994
  • Fejlesztési tervek – a bevált gyakorlat kézikönyve (Development plans – The good practice guide) a Quo Vadis Consult gondozásában megjelent magyar változat szerkesztője és szakmai lektora, 1993-94
  • Bevezetés a térinformatikába (útmutató leendő és kezdő felhasználóknak) – kézirat a közszolgáltató cégek szakemberei számára, 1994
  • Társadalmi ismeretek a településirányításban (kísérleti jegyzet a környezetvédelmi technikumok és településmérnöki főiskolák számára), 1995
  • Területi és településtervezés (kísérleti jegyzet a környezetvédelmi technikumok és településmérnöki főiskolák számára, Gauder Péterrel), 1995
  • A mindennapok filozófiája (IDG – Számítástechnika 1995. 7. szám)
  • Piramisépítés felülről lefelé (Térinformatika 1995. 3. szám)
  • Terület- és településfejlesztési oktatási segédanyag a köztisztviselők ROP felkészítéséhez (Magyar Közigazgatási Intézet, 2006)
  • A siker titka –a városközpontok megújításának jó példái (Falu, Város, Régió 2008/2. szám)
  • Városrehabilitáció Budapesten (Falu, Város, Régió 2008/2. szám)
  • A biológiai aktivitás változása Budapesten és a Budapesti Agglomerációban 1990-2005 között (Jombach Sándorral és Gábor Péterrel, 4D: Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 2006/4 szám)
  • Budapest zöldfelületi állapotfelmérése űrfelvételek feldolgozásával (Jombach Sándorral és Gábor Péterrel, 4D: Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat 2007/5 szám)
  • Budapest zöldfelületi borítottságának vizsgálata (Falu Város Régió, 2008/1 szám)
  • Tervezhető-e a város? (Budapest, 2009. október)
  • Csipkerózsika újraélesztése (Új Magyar Építőművészet 2009/3. szám)
  • A paradigmaváltás elején – területfejlesztés a települési szintről (Falu Város Régió, 2009/3 szám)
  • Régióátszervezés, de merre? (Transindex, 2013. 02.)

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://www.mut.hu/?module=news&action=list&fname=hildjanosdij
  2. Archivált másolat. [2014. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 11.)
  3. Archivált másolat. [2014. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 11.)
  4. Archivált másolat. [2009. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 7.)
  5. Archivált másolat. [2017. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 18.)