Fővárosi Önkormányzat

Budapest önkormányzata 1990-től
(Budapest Főváros Önkormányzata szócikkből átirányítva)

A Fővárosi Önkormányzat (hivatalosan Budapest Főváros Önkormányzata) a Budapest Főváros Tanácsából 1990-ben, a rendszerváltás során, a tanácsrendszer megszűnésével jött létre, a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében.

Fővárosi Önkormányzat
Székhelye az Invalidus-ház
Székhelye az Invalidus-ház

Székhely 1052 Budapest, Városház utca 9–11.
Főpolgármester Karácsony Gergely
A Fővárosi Önkormányzat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fővárosi Önkormányzat témájú médiaállományokat.
Az Invalidus-ház
Az Újvárosháza, a Fővárosi Közgyűlés üléseinek korábbi helyszíne a Váci utcában

Története szerkesztés

Feladatai, hatáskörei szerkesztés

A Fővárosi Önkormányzat 1990. évi LXV. törvényében szabályozott feladat- és hatáskörei:[1]

  • meghatározza a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját, valamint általános rendezési tervét;
  • megalkotja Budapest városrendezési szabályzatát; rendeletében védetté nyilvánítja a főváros városképe, történelme szempontjából meghatározó épített környezetét;
  • ellátja a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat (elkészíti a lakásépítési és lakásrehabilitációs tervet és összehangolja megvalósítását, meghatározza a lakásépítés támogatásának rendszerét);
  • létrehozza az önkormányzati tulajdonú lakásokra vonatkozó lakbérövezeteket, dönt a lakbérmegállapítás és a lakásfenntartási támogatás elveiről, szabályozza az önkormányzati lakáshoz jutás és az önkormányzati tulajdonú lakások cseréjének feltételeit;
  • gondoskodik a katasztrófamegelőzés és -elhárítás önkormányzati feladatainak ellátásáról;
  • gondoskodik az egy kerületet meghaladó víz-, egészséges ivóvíz-, gáz-, távhőszolgáltatási, vízrendezési, szenny- és csapadék-vízelvezetési, szennyvíztisztítási feladatokról;
  • közreműködik a főváros energiaellátásának, közvilágításának biztosításában, gondoskodik a főváros ár- és belvízvédelméről, ennek körében különösen a főváros ár- és belvízvédelmi létesítményei fenntartásáról, fejlesztéséről;
  • gondoskodik a hulladékártalmatlanítás önkormányzati feladatainak ellátásáról, biztosítja a településtisztaságot, gondoskodik a települési kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtéséről, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról és hasznosításáról, kijelöli az elhelyezéshez szükséges lerakóhely területét;
  • kijelöli a köztemetők létesítésére, bővítésére alkalmas területet, gondoskodik a tulajdonát képező köztemetők fenntartásáról, üzemeltetéséről;
  • ellátja a főváros tömegközlekedési és forgalomtechnikai feladatait, kijelöli a főútvonalakat, a tömegközlekedés által igénybe vett útvonalakat;
  • rendeletében szabályozza a főváros parkolási és parkolásgazdálkodási rendszerét, a kiemelten védett és védett parkolási övezeteket, az alkalmazható várakozási díjak megállapítását, a közterülethasználatot és a közterület rendjét, a közterületfelügyelet szervezetét és feladatait;
  • gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét is meghaladó ellátási kötelezettség körében: a középiskolai, a szakiskolai és a kollégiumi ellátásról, ha a feladat ellátását a kerületi önkormányzat nem vállalja;
  • gondoskodik az egynél több kerületet, illetőleg a főváros területét meghaladó, a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatási, nevelési és kulturális feladatok ellátásáról

Szervezete szerkesztés

A Fővárosi Közgyűlés szerkesztés

A Fővárosi Közgyűlés az elnöki feladatokat is ellátó főpolgármesterből és választott önkormányzati képviselőkből (fővárosi képviselők) áll. A fővárosi képviselők száma 1990–94 között 88, 1994–2010 között 66 volt, 2010-től 33-ra csökkent. 2010-ig Budapest választópolgárai 66 fővárosi képviselőt pártlistákon, arányos rendszerben választottak, 4%-os mandátumszerzési küszöb mellett. 1994 előtt az akkori 22 fővárosi kerület képviselő-testületei egy-egy további fővárosi képviselőt (kerületi küldöttek) választottak, akiknek jogállása megegyezett a pártlistákon választottakéval.

Az 1990-es magyarországi önkormányzati választást követően megalakult közgyűlés szavazatainak eredményeként az utolsó tanácselnök Bielek Józsefet az SZDSZ jelöltjeként induló Demszky Gábor váltotta a főpolgármesteri poszton, aki 2010-ig négy önkormányzati választást nyert meg.

Az 1994-es magyarországi önkormányzati választástól kezdve a főváros lakossága a közgyűlés tagjai mellett a főpolgármester személyére is közvetlenül szavazhatott.

Az önkormányzati választási rendszer 2010-es átalakítása során a közgyűlésbe választott képviselők számát a főváros népességéhez képest határozzák meg, minden 50 ezer lakosra számítva egyet, így 2010-ben 33 képviselőt választottak. A mandátumszerzési küszöb is megváltozott, 4%-ról 5%-ra, közös lista esetén pedig 10%-ra, illetve kettőnél több szervezet közös listája esetén 15%-ra nőtt.

A 2010-es önkormányzati választáson Tarlós Istvánt választották meg főpolgármesternek a FideszKDNP pártszövetség jelöltjeként, és e pártok közös listája 17 mandátummal megszerezte a képviselői helyek többségét is. A MSZP-nek 10, az LMP-nek és a Jobbiknak 3-3 képviselője lett.

A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól módosította a Fővárosi Közgyűlés összetételét. A közgyűlésben helyet kaptak a kerületek polgármesterei is.

  • 2011. évi CLXXXIX. törvény, 22. §, (3a) A fővárosi közgyűlés tagjai a főpolgármester, a fővárosi kerületek polgármesterei, valamint a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerző kilenc képviselő.

A 2014-es önkormányzati választáson Tarlós Istvánt újraválasztották Budapest főpolgármesterének, szintén a FideszKDNP pártszövetség jelöltjeként. A kormánypártok a 23 kerületből 17 kerületben nyerték meg a polgármester választást, így a főpolgármesterrel és 2 kompenzációs listás képviselővel 20 mandátumot szereztek. Az ellenzéki pártok közül az MSZP 5, a DK és az EgyüttPM szövetség 2, a Jobbik, az LMP és az MSZPDKEgyüttPM szövetség 1 mandátumot szerzett. Ezen felül 1 képviselő a Civil Szervezetek támogatásával került be a közgyűlésbe.

A 2019-es önkormányzati választáson Karácsony Gergelyt választották meg Budapest főpolgármesterének, a MomentumDKMSZPPárbeszédLMP szövetség jelöltjeként. A szövetség polgármester jelöltjei a 23 kerületből 14-ben győzedelmeskedtek. A fennmaradó 9 kerületből 7-ben a Fidesz–KDNP polgármester jelöltje, 2-ben pedig független jelölt győzött, azok is fideszes támogatással. A fővárosi közgyűlésben a FideszKDNP 13, az MSZP 7, a DK és a Momentum 4, a Párbeszéd pedig 2 mandátumot szerzett, továbbá 3 képviselő egyetlen frakcióhoz sem csatlakozott.

A Fővárosi Közgyűlés összetétele (2019–)[2]
 
Főpolgármester

Karácsony Gergely

(MomentumDKMSZPPárbeszédLMP)

Kompenzációs listás képviselők Polgármesterek
Bagdy Gábor FideszKDNP I. kerület Váradiné Naszályi Márta MomentumDKMSZPPárbeszédLMP
Dódity Gabriella FideszKDNP II. kerület Örsi Gergely MomentumDKMSZPPárbeszédLMP
Hassay Zsófia FideszKDNP III. kerület Dr. Kiss László MomentumDKMSZPPárbeszédLMP
Ughy Attila FideszKDNP IV. kerület Déri Tibor MomentumDKMSZPPárbeszédLMP
Rozgonyi Zoltán FideszKDNP V. kerület Szentgyörgyvölgyi Péter Fidesz - KDNP
Wintermantel Zsolt FideszKDNP VI. kerület Soproni Tamás MomentumDKMSZPPárbeszédLMP
Tüttő Kata* MomentumDKMSZPPárbeszédLMP VII. kerület Niedermüller Péter MomentumDKMSZPPárbeszédLMP
Élő Norbert MomentumDKMSZPPárbeszédLMP VIII. kerület Pikó András MomentumDKMSZPPárbeszédLMP
Havasi Gábor MomentumDKMSZPPárbeszédLMP IX. kerület Baranyi Krisztina MomentumDKMSZPPárbeszédLMP
X. kerület Kovács Róbert Antal FideszKDNP
XI. kerület László Imre MomentumDKMSZPPárbeszédLMP
XII. kerület Pokorni Zoltán FideszKDNP
XIII. kerület Dr. Tóth József MomentumDKMSZPPárbeszédLMP
XIV. kerület Horváth Csaba MomentumDKMSZPPárbeszédLMP
XV. kerület Cserdiné Németh Angéla MomentumDKMSZPPárbeszédLMP
XVI. kerület Kovács Péter FideszKDNP
XVII. kerület Horváth Tamás FideszKDNP
XVIII. kerület Szaniszló Sándor MomentumDKMSZPPárbeszédLMP
XIX. kerület Gajda Péter MomentumDKMSZPPárbeszédLMP
XX. kerület Szabados Ákos Független
XXI. kerület Borbély Lénárd László FideszKDNP
XXII. kerület Karsay Ferenc FideszKDNP
XXIII. kerület Bese Ferenc Független
* Főpolgármester-helyettes
A Fővárosi Közgyűlés tagjai (2019–)[3]
* Karácsony Gergely főpolgármester (MomentumDKMSZPPárbeszédLMP)
Fidesz–KDNP-frakció
(13 fő, 39,3%)
DK-frakció
(7 fő, 21,2%)
MSZP-frakció
(5 fő, 15,15%)
Momentum-frakció
(3 fő, 9,1%)
Párbeszéd-frakció

(2 fő, 6%)

Frakción kívüliek

(3 fő, 9%)


* Főpolgármester

A közgyűlés feladatai szerkesztés

A Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Önkormányzat legfőbb szerve, szinte valamennyi önkormányzati hatáskört elsődlegesen e testület gyakorol, ez alól kivétel csak törvényben írható elő. A közgyűlés a törvények keretei között külön rendeletben (Szervezeti és Működési Szabályzat, SZMSZ) szabályozza az önkormányzat szervezeti és működési rendjét, ebben egyes hatáskörök gyakorlását átruházhatja a főpolgármesterre vagy saját bizottságaira. A közgyűlés fogadja el az önkormányzat éves költségvetését, rendeleteivel pedig széles körben szabályozza a város életének különböző kérdéseit.

A főpolgármester és helyettesei szerkesztés

Budapest főpolgármestere az önkormányzatnak a város polgárai által választott vezetője. A főpolgármester tagja és egyúttal elnöke a Fővárosi Közgyűlésnek, képviseli az önkormányzatot, a főjegyző közreműködésével irányítja a Főpolgármesteri Hivatalt.

A főpolgármester-helyettesek a főpolgármester segítői, az általa meghatározott feladatokat látják el az önkormányzat vezetésében, akadályoztatása esetén pedig helyettesítik őt. A Fővárosi Közgyűlés a főpolgármester javaslata alapján titkos szavazással választja meg az egy vagy több főpolgármester-helyettest. A javaslat köti a közgyűlést, tehát csak a főpolgármester által javasoltakra lehet szavazni, a megválasztáshoz a közgyűlés tagjai többségének igen szavazata szükséges. A 2010-es önkormányzati választásig főpolgármester-helyettest csak a közgyűlés tagjai közül lehetett választani, azóta a főpolgármester bárkit javasolhat e tisztségre. A főpolgármestert a Fővárosi Közgyűlés elnöki tisztségében azonban csak olyan főpolgármester-helyettes helyettesítheti, aki maga is tagja a közgyűlésnek. A főpolgármester-helyettesek számát a törvény csak annyiban határozza meg, hogy mindig lennie kell legalább egynek a közgyűlés tagjai közül, számuk általában 3 és 5 közötti.

A közgyűlés bizottságai szerkesztés

A Fővárosi Közgyűlés döntéseit a tagjaiból és a frakciók által javasolt nem képviselő szakértőkből alakult bizottságok készítik elő. A Fővárosi Önkormányzat az egyetlen az országban, melynek a törvény megengedi a személyi döntések egy részének átruházását bizottságaira, így a Főváros tulajdonában álló cégek (például BKV) vezetőit, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjait valamint a fővárosi önkormányzati intézmények vezetőit általában a Közgyűléstől kapott felhatalmazás alapján (átruházott hatáskörben) az állandó bizottságok választják meg, illetve nevezik ki.

A Főpolgármesteri Hivatal, a főjegyző és az aljegyzők szerkesztés

A Fővárosi Közgyűlés az önkormányzati döntések előkészítésére és végrehajtására valamint egyéb feladatokra egységes hivatalt működtet Főpolgármesteri Hivatal elnevezéssel.

A Főpolgármesteri Hivatalt a főpolgármester irányítása mellett a főjegyző vezeti, akit a közgyűlés pályázat alapján, határozatlan időre nevez ki. A tisztség betöltésének feltétele a jogi végzettség. A közgyűlés a főjegyzőre vonatkozó szabályok és feltételek szerint legalább egy, legfeljebb három aljegyzőt is kinevez, akik a főjegyzőt segítik feladatai ellátásában.

A Fővárosi Önkormányzat feletti felügyelet rendje szerkesztés

Az önkormányzat szerveinek tevékenysége fölött a törvényességi felügyeletet Budapest Főváros Kormányhivatala[4] végzi.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Forrás: Magyarország.hu Archiválva 2009. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
  2. Megye adatlap (hu-HU nyelven). Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. október 24.)
  3. Archivált másolat. [2017. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 12.)
  4. korábban Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala

További információk szerkesztés