„Anna orosz cárnő” változatai közötti eltérés

[[1732]]-ben ismét [[Szentpétervár]] lett a főváros [[Moszkva]] helyett, ezzel a lépéssel kezdődtek el Anna reformjai. Mivel elődjei is, és ő maga is igen kedvelte a [[tokaj]]i borokat, létrehozta az orosz tokaji borvásárló bizottságot, amely közel 65 éven át működött. Évente körülbelül 50-60 ezer litert bort vásároltak fel,<ref>Wierdl Viktor: ''Moszkva és Szentpétervár''; Hibernia Nova Kiadó, Budapest, 2007; 152. oldal</ref>, ezenfelül Hegyalján állandó rezidenssel orosz kolónia működött az üzlet ellenőrzésének céljából. A tokaji borvásárlás alapjait valójában I. Péter vetette meg, de Anna cárnő csúcsosította ki, és minden orosz cár – [[I. Pál orosz cár|Pálig]] bezárólag – igen nagy becsben tartotta a tokaji aszút. I. Péter halála után mellőzték a haditengerészetet, melyet azonban a cárnő igen értékesnek tartott az ország szempontjából. [[1736]]-ban Szentpéterváron és Moszkvában tűzoltóságok jöttek létre, majd [[1740]]-ben megalakult az orosz posta is. [[1731]]-től kezdve a nemesek újból szabadon végrendelkezhettek földjükről, és minden nemesi családból egy fiú mentesült a katonai szolgálat alól, hogy otthon gazdálkodhasson. [[1732]]-ben létrejött a cári hadapródok testülete, mely nagy lehetőséget biztosított a tanulni vágyó nemesi ifjak számára. A kincstári parasztok egy részét gyári munkára kötelezték; valamint [[1734]]-ben kereskedelmi egyezmény született [[Anglia]] és [[Oroszország]] között.