„Áram-védőkapcsoló” változatai közötti eltérés

A '''FI relé''' (ismert még: ''[[Érintésvédelem|érintésvédelmi]] relé'', ''ÉV-relé'' és ''életvédelmi relé'', illetve ''ÁVK'' – áram-védőkapcsoló – néven is; {{ny-en|Residual-current device}}, {{ny-de|Fehlerstromschutzschalter}}) olyan elektromos felügyeleti eszköz, ami lekapcsolja a mögötte lévő hálózatot, amennyiben (relatíve kicsi) szivárgó áramot észlel. Ilyen eset például akkor fordulhat elő, ha véletlenül megérinti valaki a világítási hálózat [[Elektromos feszültség|feszültség]] alatt álló részeit. A készülék a tényleges áramütés kialakulása előtt lekapcsol.

A jelenleg érvényben lévő [[szabvány]]ok szerint minden olyan új építésű elektromos szekrény (kapcsolószekrény) kötelező része, amelyet „''A képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt, legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok számára''” telepítettek .<ref>Navigálás a változó előírások tengerében VI. (villanyszaklap.hu) [http://www.villanyszaklap.hu/component/content/article/1989-navigalas-a-valtozo-elirasok-tengereben-vi Navigálás a változó előírások tengerében VI. (villanyszaklap.hu)]</ref>. A régebbi kialakítású és hasonló célú elektromos szekrények pótlólagosan felszerelhetőek érintésvédelmi relével.

Érintésvédelmi relé alkalmazása a következő esetekben szükséges:<ref>Hibaáramvédelem FI relé segítségével (ABB, Angol nyelven) [http://www05.abb.com/global/scot/scot209.nsf/veritydisplay/c4e584f06cc6c4fbc1257ad800496193/$file/2CSC420004B0201_RCDs%20EN.pdf Hibaáramvédelem FI relé segítségével (ABB, Angol nyelven)]</ref>

Léteznek speciális kézi teszterek,<ref>Megger gyártmányú kézi FI relé teszterek. (Angol nyelven) [http://uk.megger.com/products/electricians-testers/loop-and-rcd-testers/rcd-testers-rcdt310,-rcdt320-and-rcdt330/ Megger gyártmányú kézi FI relé teszterek. (Angol nyelven)]</ref> amelyek a hálózati aljzatba dugható csatlakozóba épített egyszerű tesztlámpáktól egészen az LCD kijelzős, digitálisan programozható változatokig terjednek.<ref>Fluke gyártmányú multifunkciós kézi teszterek. (Angol nyelven) [http://www.fluke.com/fluke/auen/installation-testers/fluke-1650b-series.htm?PID=56025 Fluke gyártmányú multifunkciós kézi teszterek. (Angol nyelven)]</ref> Ez utóbbiak igen részletes képet tudnak adni a vizsgált hálózatról, így az ott felszerelt életvédelmi reléről is. Mérhető velük a tényleges hibaáram, amelyre a leoldás bekövetkezik, de a relé sebessége és karakterisztikája is vizsgálható.

Az érintésvédelmi relé érzékenysége független a hálózatból felvett áramtól, és nem fogyaszt energiát. A készülék megszólalási érzékenységét a védett helytől függően választják meg. Mivel az emberre a 70&nbsp;[[Amper|mA]]-es áram már életveszélyes lehet, a megszólalási érzékenységet általában 30&nbsp;mA-ben határozza meg a szakma elfogadott szabályrendszere.<ref>Az áram emberi szervezetre gyakorolt hatásai (TÜV, Angol nyelven) [https://www.tuv.com/media/usa/aboutus_1/pressreleases/fieldevaluation/Effects_of_Electrical_Current_in_Human_Body.pdf]</ref><ref>Electric shockAz -áram Electricalemberi Installationszervezetre Guidegyakorolt hatásai (TÜV, Angol nyelven) ]</ref><ref>[http://www.electrical-installation.org/enwiki/Electric_shock Electric shock - Electrical Installation Guide (Angol nyelven)]</ref> Az épületek vezetékezésében gyakran felléphet valamennyi átvezetés (szivárgás) – különösen nedves környezetben, nyirkos falakban, pl. pincékben vezetett régi öreg szigetelésű vezetékek esetében stb. – ezért a kisebb értékű megszólalási érzékenység a készülék felesleges lekapcsolásait okozhatná. Speciális célokra gyártanak 10&nbsp;mA, 100&nbsp;mA, 300&nbsp;mA és 500&nbsp;mA megszólalású készülékeket is. A 10&nbsp;mA-es változat felhasználására kiváló példa egy elektromos motorokkal üzemelő pezsgőfürdő, ahol csak a fürdő motorjait tápláló kört szokás külön ilyen magas szinten biztosítani, míg a többi áramkörnek megfelelő a 30&nbsp;mA-es relé is. Az 500&nbsp;mA-es relé egy nagyobb épület összegző fő reléje lehet, ahol cél az, hogy az egész épület is védve legyen, de külön alkörök biztosítják az egyes kisebb áramkörök védelmét (jellemzően emeletek, speciális szobák, műhelyek kerülnek ilyen módon alhálózati szegmensekre).

'''„AC”''' típus – Kizárólag [[Szögfüggvények|szinuszos]] váltakozó áramú környezetben használható megfelelően, illetve ilyen környezetben működik hibamentesen. Egyéb környezetben (pl. szokványos elektromos felszereltségű családi ház) túl sok hibás leoldást eredményezhet. Mindazonáltal ez a legelterjedtebb típus. A külső behatásokra (vihar, hőmérséklet, betáplálási oldalról érkező impulzusok) viszonyított túlérzékenysége veszélyes lehet ott, ahol egy hibás leoldásból eredő hosszabb áramkimaradás anyagi kárhoz, állománypusztuláshoz (pl. állatfarm) vagy életveszélyhez (pl. kórház) vezet. Egyes gyártók speciális visszakapcsoló automatikákat gyártanak,<ref>GE TeleREC ÁVK Visszakapcsoló rendszer [http://www.gepowercontrols.com/hu/product_portfolio/residential/residual_current_device/tele_rec.html GE TeleREC ÁVK Visszakapcsoló rendszer]</ref> amelyek előre beállítható feltételrendszer alapján el tudják végezni a visszakapcsolást, direkt az ilyen esetek megelőzésére. A visszakapcsoló modulok alkalmazása egy családi ház esetében túlzónak mondható, de különösen kritikus, a folyamatos áramellátástól nagyban függő helyzetekben ezt a lehetőséget sem szabad figyelmen kívül hagyni. Az „AC” típusú relé jele: egy téglalapban látható szinuszhullám. A típusra jellemző gyenge lökőáram-állóságra{{jegyzet*|Hosszabb távollét esetén egy vihar miatti hibás leoldás után kiolvadó hűtő, egy [[akkumulátor (energia)|akkumulátora]] kimerülése után „megbolondult” riasztó komoly gondokat okozhat}} több gyártó is igyekezett jó megoldást találni. Az egyik elképzelés szerint rövid (30–50&nbsp;ms-os) késleltetést iktatnak be, amitől így még nem minősül szelektív, azaz nagyobb mértékben késleltetett relének, illetve a másik megoldás szerint próbálják a megszólalási érték alatti hibaáramokat minél jobban elnyomni.{{jegyzet*|Azaz például egy 30&nbsp;mA-es relé nem old le még 20&nbsp;mA-en sem.}} A két megoldás kombinációjával ráadásul még jobb eredményt lehet elérni. Az ilyen FI relék szokványos típusjele mellett egy kis keretben egy cápauszonyra emlékeztető, valójában a lökőáramok általános felfutási görbéjét ábrázoló jel látható, míg más gyártók egy keretbe rajzolt kis villámmal jelölik ugyanezt. Ez a plusz védelem és jelölési mód más típusú relék esetében is megjelenhet.

'''"B"''' és '''„Si”''' típus (az Si rövidítés feloldása ''Super immunized'', azaz megnövelt immunitású) – Ez ma a legkorszerűbbnek mondható típus, ahol a beépített elektronika fel van készítve a szekunder tekercsen ébredő áram jelleggörbéjének pontos kiértékelésére. Itt az ártól függően létezik [[Mikrokontroller|mikrokontrollertmikrokontroller]]t tartalmazó „okos" elektronikás változat,<ref>[http://www.doepke.co.uk/rcd/rcdB.html B típusú komplex vezérlő elektronikájú FI relék (Angol nyelven) [http://www.doepke.co.uk/rcd/rcdB.html]</ref> illetve az „A” típusnál tárgyalt passzív elemekből megfelelően felépített – a hasznos jeleket erősítő és a nemkívánatos jeleket elnyomni tudó – viszonylag egyszerű megoldás is. Ezáltal az ilyen típusú FI relé képes arra, hogy kiszűrje a hibás és felesleges leoldásokat, megelőzve ezzel a többi típusnál tárgyalt káreseményeket. Az „Si” relék jól viselik a nagyfrekvenciás zavarokat, egyenáramú összetevőkből eredő impulzusokat és a betáplálási oldali lökések legnagyobb részét, mindezt úgy, hogy a tényleges hibaáramokra akkor is képesek reagálni ha azoknak szinte semmi köze a váltakozó áram szabályos szinuszgörbéjéhez (lásd hibaáram ábra). Egy átlagos családi ház vagy iroda biztosítására ez a típus felel meg a leginkább, mivel az ilyen helyeken szóba jöhető hibaáramok változatosságát átfogóan képes lefedni. A precíz elektronika miatt az ára a többi típushoz mérten jóval magasabb, emiatt Magyarországon még kevesen forgalmazzák. A típuscsalád jele: egy téglalapban egy egyenirányított áramot jelző két fél felső hullám egy kisebb méretű szinuszhullámmal fölötte. Olyan is előfordul, hogy egy szaggatott vonal párban egy szinuszhullámmal, vagy egy szaggatott vonal és egy egyenes vonal együtt.{{Jegyzet*|Attól függően, hogy az adott gyártó az egyen(irányított)áram mely ábrázolási módjával próbált utalni az egyenáramú hibakezelési képességre.}} Ha az adott típus „Si” jellemzővel is bír, akkor ezt vagy teljesen kiírva vagy rövidítve tüntetik fel, de az is lehetséges, hogy csak a típusszámból lehet erre következtetni a gyári adatlap alapján. Az „Si” rövidítés és az '''„S”''' (szelektív) jelölés könnyű összetéveszthetősége miatt terjedt el a '''„B”''' típus megnevezés, ám gyártótól függően megjelenhet az '''„F”''', '''„G”''' vagy '''K”''', de az '''„A+”''' is, miközben a hivatalos gyártófüggetlen szakirodalomban egyöntetűen „B” jelöléssel hivatkoznak rá. A megkülönböztetés valódi oka annak a képességnek a jelzése, hogy az ilyen relé megfelelően tudja kezelni az egyenáramú komponensekből adódó hibaáramokat is. A két típusváltozat („Si” és B”) nem teljesen azonos karakterisztikát jelent, mivel erre még nincs egységesen szabványosított gyártói megegyezés. De annyi közös pont mindenképp megállapítható, hogy az „Si” és a „B” típusok minden esetben egy speciálisan bővített „A” típust jelölnek, megfelelő egyenáramú komponens hibakezeléssel. Az „Si” vonal emellett inkább a túlérzékenység és hibás leoldások kiküszöbölésére fókuszál, míg a „B” vonal pedig a mindenkor megfelelő hibaáram-jelleggörbe kiértékelést kezeli hangsúlyosabban. Belátható, hogy mindkét törekvés végül ugyanazt a célt szolgálja, azaz a minél pontosabb hibaáram-kezelés egyúttal a téves leoldások számait is csökkenti.

A bonyolultabb, komolyabb tudású típusokból néhány nagyobb gyártó speciális szabályozható változatokat is készít, egyedi igények kiszolgálására.<ref>Schneider szabályozható FI relék (Német és Angol nyelven) [http://www.ics-schneider.com/products/meters-plant-construction/limit-signal-generator/ABGSDIFF_D4S/ Schneider szabályozható FI relék (Német és Angol nyelven)]</ref><ref>Moeller szabályozható, nagy áramú, akár 1800 Amperes FI relék (Angol nyelven) [http://www.moeller.net/en/products_solutions/power_distribution/power_communication/circuit_breaker_new1600a_start/residual_current_circuit_breaker.jsp]</ref> Ilyen lehet például egy nagyfrekvenciás áramokat használó műanyaghegesztő műhely, ahol a helyi igények szerint pontosan beállítható karakterisztikájú FI relére van szükség az ott dolgozók biztonsága érdekében. Bonyolult kórházi vizsgálati berendezések esetében is előfordulhat, hogy az eszköz elektronikai sajátosságaihoz tökéletesen illeszkedő érintésvédelmet kell kiépíteni. Szintén speciális FI relét igényel egy nagy áramú, de törpefeszültségű (pl. 1000&nbsp;A, 24&nbsp;V) munkakörnyezet is, vagy egy olyan munkahely, ahol csak egyenirányított árammal dolgoznak. A szabályozható FI relék esetében az adott feladatnak és a gyártó által biztosított lehetőségeknek megfelelően beállítható lehet a leoldási áram, a leoldási sebesség, a várható hibaáram frekvenciája és/vagy feszültsége, a leoldási érzékenység határai stb. A nagy áramú alkalmazások esetében legtöbbször már nem is lehetséges a DIN-sínes kivitelbe belesűríteni az összes szükséges összetevőt, így ezek a relék gyakran egy többkomponensű rendszer részegységei, ahol külön egységet képez az áramváltó, valamint a megszakító modul. A 0,5&nbsp;kA-es tartományban és fölötte már nem megoldható az átvezetés és megszakítás a FI relén keresztül, azt külön erre méretezett megszakítónak kell végeznie. Az ilyen rendszerben használatos FI relék fizikai kivitele is eltér a hagyományos változatoktól, a csatlakozások méretezése és a beépített megszakító rész hiánya igazodik az áramváltóról érkező kisebb áramokhoz, meghagyva ezzel a helyet a bonyolultabb elektronika számára.

[[Fájl:ElectroGEAR_EMP200SElectroGEAR EMP200S.JPG|bélyegkép|jobbra|180px|Szétszerelt fali-aljzat-köztes-tag kivitelű FI relé]]

# érzékelő [[Tórusz|tórusz]] tekercs (áramváltó)

Az érvényben lévő, [[Magyarország|Magyarországon]]on is elfogadott FI reléket leíró szabványok{{jegyzet*|EN 61008-1 a túláramvédelem nélküli és EN 61009-1 a túláramvédelemmel együtt szerelt relékről.}} kimondják, hogy azok leoldási módozata csakis elektromechanikus lehet. A tisztán elektronikus (feszültségfüggő) megoldásokat a szakma életveszélyesnek minősítette, így alkalmazásuk nem felel meg a szabályozásnak. Az elektronika ugyanis csak akkor működőképes, ha kap tápfeszültséget és szabályos hibamentes áramkör részét képezi. Ebből kifolyólag hamis biztonságérzetet kelthet az az elképzelés, hogyha látszólag nincs áram, akkor a balesetveszély is megszűnik. Egy épület áramellátása akkor is szünetel, ha a nullavezető megszakadt, ám ilyen esetben a fázisvezető jelenléte tovább hordozza az áramütés lehetőségét, ráadásul igen kockázatos formában, hiszen az ott tartózkodók abban a tévhitben vannak, hogy az épületben nincs áram, tehát szerintük életveszély sincs.<ref>Az Érintésvédelmi Munkabizottság 2013-as állásfoglalása a feszültségfüggő áram-védőkapcsolókról (Schneider Electric) [http://www.schneider-electric.hu/documents/news/aramvedos-szorolap-A5_vegleges.pdf]</ref> Legtöbbször igen nehéz, vagy akár lehetetlen kívülről eldönteni, hogy az adott relé pontosan milyen belső felépítésű, illetve milyen lekapcsolási metódust alkalmaztak az elkészítésénél, így erről csak a hivatalos gyári adatlap adhat megbízható információt.{{jegyzet*|Minden korszerű FI relé gyári adatlapjának kötelezően tartalmaznia kell a használt leoldási módozatot és a gyártás során alkalmazott szabványokat.}} Ám ezen kiviteli forma használata sem minden esetben jelent azonnal hibás döntést, hiszen a csatlakozóaljzat-köztes-tag felépítésű FI relék legtöbbször feszültségfüggő kialakításúak. Az ilyen mobil FI relé [[Ad hoc|ad hoc]] alkalmazása kárt nem okoz,{{jegyzet*|Sőt, teljesen hiányzó védelem esetén legalább egy plusz védelmi vonalat ad.}} de használatuknál lényeges, hogy a felhasználónak megfelelő tájékoztatás útján{{jegyzet*|A forgalmazó ország hivatalos nyelvén készült felhasználói kézikönyv, leírás segítségével.}} mindenképpen tudnia kell róla, hogy az így kapott védelem csak kiegészítő jellegű, azaz igen ritkán, de előfordulhat olyan szerencsétlen eset, amikor a körülmények úgy állnak össze, hogy az alkalmazott relé ellenére is megmaradhat az áramütés veszélye.