„Guillaume Marie-Anne Brune” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
|||
29. sor:
== Élete és pályafutása ==
Egy bíró, Etienne Brune és egy kisnemesi családból származó anya: Jeanne de Vielbans fiaként született [[Brive-la-Gaillarde]]-ben. Jogot tanult és egy ideig mint politikai újságíró élt [[Párizs]]ban, majd a [[francia forradalom|forradalom]] kitörése után belépett a [[Cordeliers klub]]ba,<ref>André Castelot & Alain Decaux, Le Grand Dictionnaire d'Histoire de la France, Éditions Fayard, Paris, 1979 (French)</ref>
=== A forradalmi háborúk idején ===
[[1793]]-ban belépett a hadseregbe, gyorsan lépdelt a ranglétrán, ezredesként küzdött a [[vendée-i háború]]ban a királypárti lázadók ellen és dandártábornokként [[Hondschootei csata|Hondschooté]]nál. [[1795]]-ben a francia fővárosban a [[vendémiaire]]-i felkelés elfojtásában működött közre. Részt vett [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] 1796–97-es itáliai hadjáratában és [[1798]]-ban francia mintára alakította át a [[Helvét Köztársaság]]ot. [[1799]]-ben a [[Batáviai Köztársaság]]ba küldték, hogy az országot az angolok tervezett támadása ellen megvédelmezze; ugyanannak az évnek őszén megverte [[Ralph Abercromby|Abercromby]] angol tábornokot [[Bergeni csata|Bergennél]], [[Frederick, yorki herceg|York herceget]] pedig [[Alkmar]]nál kapitulációra kényszerítette.
38. sor:
1802–1804 között követ volt a török portánál és 1804. Franciaországba visszatérve, Napóleon marsallá nevezte ki. [[1806]]-ban a [[Hanza-szövetség|Hanza-városok]] kormányzója lett, de [[IV. Gusztáv svéd király|IV. Gusztáv]] svéd királlyal való levelezése, aki őt megpróbálta [[XVIII. Lajos francia király|XVIII. Lajos király]] oldalára állítani, gyanúba keveredett, amiért Napóleon visszahívta és többé nem is alkalmazta.
[[1815]]-ben ismét Napóleonhoz csatlakozott és mint a dél-franciaországi csapatok (Var-hadsereg)<ref>C. Clerget : Tableaux des armées françaises pendant les guerres de la Révolution (Librairie militaire 1905)</ref> parancsnoka [[Toulon]]t hosszan védte a [[Bourbon-ház|Bourbonok]] ellen. Mikor Napóleon másodszori lemondása után Párizsba visszatérni készült, [[Avignon]]ban a royalisták bosszújának áldozata lett, mert tévesen [[Lamballe hercegné]] gyilkosának tartották,<ref>Procès-verbal cité par Paul Fassy, La Princesse de Lamballe et la prison de la Force, Paris, 1868.</ref>
== Családja ==
| |||