„Kemény József” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
||
20. sor:
==Életpályája==
[[Fájl:Kemény-Notitia.JPG|thumb
A Kemény családnak ahhoz az ágához tartozott, mely [[Kemény János erdélyi fejedelem|Kemény János]] fejedelemtől, az önéletrajzírótól, származott. Apja báró Kemény Farkas, anyja gróf Batthyány Teréz, a tudós erdélyi püspök nővére volt. Egyetlen testvére az öt évvel fiatalabb Polyxena volt.
Elemi iskolai tanulmányait házi tanítója, Fekete Ignác gondjaira bízva folytatta. Tíz évesen jutott a [[Báthory István Elméleti Líceum|kolozsvári piaristák gimnáziumába]] és 1807-ben a grammatikai II. osztályt befejezve 44 tanuló közül a 34 eminens közt az első maradt egész éven át. Különc apját ekkoriban, 1808. augusztus 12-én emelték grófi rangra.
A líceum után 1812-től a kolozsvári jogakadémián tanult, majd 1814-ben apja kívánságára hivatali pályára lépett. 1814-ben kolozsmegyei törvényszéki ülnökké választották, de csakhamar átment a kolozsvári [[Gubernium]]hoz, ahol 1815. január 9-én esküdött fel kancellistának. Költekezései miatt apja 1818-ban gyakornoki állást eszközölt ki számára Bécsben az erdélyi udvari kancelláriánál. Beleszeretett egy karintiai nemesi származású tanár leányába, a ritka műveltségű húsz éves
Láng Annába, és apja tudta és beleegyezése nélkül 1821 őszén feleségül vette. Az addig léha életű gróf szorgalmas hivatalnok lett a kancellárián. Apja szigora némileg megenyhült és 1826-ban feleségével és fiával hazatérhetett Erdélybe. Közel két évig élt báró Apor Lázár altorjai udvarházában, míg kibékült az apjával. Nagyszebenbe költözött, majd 1827 nyarán tiszteletbeli kincstári titkár lett. Apja halála (1830. szeptember 20) után örökölte annak vagyonát. Nem sokkal később meghalt 12 éves leánya, Malvina.
1831-ben erdélyi kincstári titoknoki rangot kapott. Húsz évig szolgált ingyen Kolozsvárt, Bécsben és Nagyszebenben, de apja befolyására, aki ellenezte házasságát, tiszteletbeli kormányzósági [[tanácsos]]ságnál nem vitte többre. A hivatali életet nem szerette, ezért 1834-ben lemondott állásáról, hogy tisztán a tudománynak élhessen. Már Bécsben is főként kutatással és tudománnyal foglakozott. Ekkoriban vetette meg oklevélmásolat-gyűjteményének alapjait.
[[Fájl:Kemény-Erd.TT.JPG|thumb|balra]]
Erdély történetének megírására és a régi írók kiadására törekedett. Ezért kutatta ennek forrásait, a régi okleveleket és iratokat. 1841 elején azt állította, hogy aki már most Erdély ''histoire raisonnée''-járól ábrándozik, kész csaló, mert megírásához tanulmány kell, a történeti források körültekintő felkutatása és kritikai használata szükséges. Ezek nélkül elvész ''a történelem matematikai értéke'' s az egész mesévé változik, holott a történelem morálját csakis a fenti módon lehet és szabad sikeresen s meggyőzően felépíteni.<ref>Veress Endre: Gróf Kemény József (1795-1855). 22. l.</ref>
Fiatalon megírta az erdélyi kormányzóság történetét (1814), majd a katolikus egyház erdélyi történetét a kezdetektől a reformációig. Hatalmas gyűjteménye az [[Erdélyi Múzeum-Egyesület]]hez került. Hagyatékában oklevelek és krónikák mellett verses művek, egyház- és jogtörténeti kötetek, római régészeti, felirattani és érmészeti anyag, föld- és néprajzi adatok és ásványgyűjtemény található. Ma is nélkülözhetetlen hat kötetnyi forráskiadványa.
1830-ban öt cikket írt a [[Tudományos Gyüjtemény]]ben az erdélyi románokról, saját családjáról, illetve a Kemények címerében levő szarvasról,<ref>Ennek magyarázata légbőlkapott, mint kiderült a hivatkozott oklevélmásolat hamisítvány (Mályusz 1988, 201-202).</ref>
Az elsők között foglalkozott gazdaságtörténettel. Gyűjtötte Erdély kereskedelmének és iparának emlékeit és 1833-ban megírta annak történetét. A magyar műemlékvédelem egyik úttörője volt. Néhány saját kezűleg hamisított oklevelet is publikált, de máskülönben nagyon lelkiismeretes és gondos történész volt. Érdemeiért a [[Magyar Tudományos Akadémia|Magyar Tudós Társaság]] 1831-ben tagjává választotta, amit a bécsi császári Akadémia, majd a párizsi Akadémia tagsága követett, egy sor hazai és külföldi egyesület mellett. Egészségét a lankadatlan munka aláásta és viszonylag korán halt meg gerendi kastélyában.
==Művei==
[[Fájl:Kemény-Fundgruben.JPG|thumb
* ''História, ritus et progressus regii in Transilvania gubernii.'' (1814) Kézirata eredetileg a nagyszebeni a [[Samuel von Brukenthal]]-féle [[Brukenthal-palota|könyvtárba]] került.
* ''Vicissitudines Religionis et Cleri Romcmo-Catholici in Transilvania''. A prima ejusdem origine, usque ad receptionéin Beligionem Protestatitium et Unitariae deductae per Comitem Iosephum Kemény Hungaro-Transilvanum. (Kézirat az esztergomi főegyházmegyei könyvtárban.) Ajánlva Rudnay Sándor esztergomi érseknek és primásnak. (Vindobonae, die 18-a Decembris. Anno 1819.)
| |||