Wikipédia

„Lajta Béla” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Életpályája: link kékítése
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
10. sor:
==Életpályája==
 
Lajta Béla 1873. január 23-án született Óbudán. Tanulmányait a [[budapest]]i [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Műegyetem]]en végezte. 1896-ban kapott építész diplomát és mint az évfolyam legjobb hallgatója elnyerte a ''Hauszmann Alajos jutalomdíjat''. Rövid ideig [[Hauszmann Alajos]]nál dolgozott, majd állami ösztöndíjjal hosszabb külföldi tanulmányútra indult. Másfél évet töltött [[Olaszország]]ban, főként [[Róma|Rómában]]. Ebben az időszakban festészettel és [[szobrászat]]tal is foglalkozott. Ezután [[Berlin]]ben [[Alfred Messel|A. Messelnél]],<ref>A.Messel (1853-1909) német építész.A historizmus idejében kezdte működését, de Áruházai a modern építészet úttörő alkotásai.</ref>, [[1898]]-ban [[Richard Norman Shaw|R. N. Shawnál]]<ref>R.N.Shaw (1831-1912) angol építész, a modern angol lakásépítészet úttörő mestere.</ref> dolgozott [[London]]ban. Még Londonból küldte haza tervét a pesti - volt Valeró gyár előtti térre elképzelt - zsidó templom tervpályázatára, mellyel harmadik díjat nyert. Ugyancsak harmadik díjat nyert aztán itthon a közoktatási minisztérium pályázatán.
 
[[1899]]-ben tért haza. A Bárd Zeneműkereskedés (Kossuth Lajos u. 4.) belső berendezése volt az első munkája [[1900]]-ban.1902-1904 között épülnek fel Lajta első házai, a hűvösvölgyi villa (a Völgy utcában), a szírmai gazdaság kastélya (Borsod megyében) és a [[zenta]]i tűzoltókaszárnya. Korai műveire nagy hatással volt [[Lechner Ödön]], akinek első korszakában a követője volt. Személyes kapcsolatuk több közösen elkészített tervben is kifejezésre jutott. (pl. A [[Kozma utcai izraelita temető]]<ref>[http://www.agt.bme.hu/staff_h/varga/foto/izraelita/izraelita.html Séta a Kozma utcai zsidó(izraelita) temetőben.]</ref> Schmidl-sírboltja vagy egy kastély [[Szirma]] községben (ez utóbbit [[1944]]-ben a visszavonuló [[németek|német]] csapatok felrobbantották).
 
1905 után eltávolodott a lechneri formanyelvtől. A Malonyai Dezső villája a XIV. kerületben 1905-07 között (ma román kultúrintézet) az angol lakóházak szabad belső térelrendezését egyesíti a magyar népi építészetből származó formanyelvekkel. Első középületeire, a [[Vakok Intézete|Vakok Intézetére]] (1905-08. Budapest, XIV., Mexikói út 60) és a Chevra Khadisa Szeretetházra (1909-1911. Budapest XIV. Amerikai út 57, ma: Idegsebészeti Klinika) az észak-európai építészet által inspirált középkorias formák, mozgalmas tömegkialakítás és egyszerű nyerstégla, illetve terméskő homlokzatok jellemzőek, amelyekhez bizonyos kiemelt pontokon gazdag, részben népművészeti-, részben vallási ihletésű ornamentika társul. 1908-ban tervezett épűletei, a Parisiana mulató - ma Új színház - a Budapest,VI. Paulay Ede utcában és a Rákoskeresztúri zsidó temető ravatalazója már utolsó korszakának alkotásai felé mutatnak.
18. sor:
1909 után tervezett épületeire az egyszerű, "geometrizált és monumentális forma a jellemző. Azonban sohasem mondott le az ornamentika alkalmazásáról, egyéni módon absztrahált, jórészt népművészeti eredetű diszítőmotívumai a homlokzatok szerkezeti vagy funkcionális szempontból jelentős felületeit emelik ki".<ref>Csáki Tamás: Lajta Béla (ARTPORTAL)</ref> Ezen időszak legjelentősebb alkotásai: a Budapest, VIII., Vas utca 9-11 alatti [[Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola|Kereskedelmi Iskola]] (régen: Gróf Széchenyi István Felsőkereskedelmi Fiúiskola) épülete, a Rózsavölgyi-ház (Budapest, V., Szervita tér 5.),a Budapest. VIII. Népszínház utca 19.sz. bérház, valamint a volt Erzsébetvárosi Bank (Budapest, Rákóczi út 18.).
 
Az 1913-14-ben (Budapest. XIV. Cházár András utca 10) tervezett [[Pesti Izraelita Hitközség]] Alapítvány Gimnáziumát (ma: [[ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola]]) [[Hegedüs Ármin]] fejezi be 1923-ban. 1911-1914 között - [[Szabó Ervin]]nel együttműködve- a Fővárosi Könyvtár és Közművelődési Intézet tervein dolgozott. Méreteit és kulturális céljait tekintve is rendkívüli épület a háború kitörése miatt nem valósulhatott meg. Több mint harminc síremléket is tervezett, ezek a rákoskeresztúri és Salgótarján úti temetőben állnak.
 
Súlyos betegsége következtében fiatalon, 1920. október 12-én [[Bécs]]ben hunyt el. Hamvait a Rákoskeresztúri temető (X. Kozma u. 6) 3/J-74-41 sz. sírban helyezték örök nyugalomra. Síremlékét [[Kozma Lajos (építész)|Kozma Lajos]], egykori tanítványa és munkatársa tervezte, ki 1910 és 1913 között dolgozott az irodájában. A Lajta-iroda munkatársai voltak még 1902–1903 körül [[Málnai Béla]], 1905-ben Sárkány (Schweiger) István, 1905–1909 körül Löffler Béla és Szendrői (Schlusseck) Dezső, 1911-től Tálos Gyula, továbbá még [[Román Miklós]], Szőke Imre és Nagy Sándor (nem keverendő össze a festővel). Kozma Lajos és Tálos Gyula Lajta épületornamentikájának kialakításában játszott döntő szerepet.
52. sor:
|align="center" colspan="2" | Első elhelyezési tervpályázat (I. díj), 1911.<br>Nemzeti Színház távlati kép
|- align="center"
|[[File:Bela Lajta tender site plan - National Theatre (Budapest).jpg|150px|]]
|[[File:Astoriacivertanlegi.jpg|150px]]
|- align="center"
111. sor:
 
==További információk==
 
* [http://lajtaarchiv.hu/ Lajta Béla Virtuális Archívum]
* [http://epiteszforum.hu/?q=node/1366 ÉPÍTÉSZFÓRUM Százharminc éve született Lajta Béla]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lajta_Béla”