„Számítástudomány” változatai közötti eltérés

A '''számítógép-tudomány'''<ref>''[http://www.matud.iif.hu/08jun/12.html A kombinatorika és a séta mestere]'' (''beszélgetés [[Szemerédi Endre]] matematikussal''). ''[[Magyar Tudomány]]''; 2008./06.; hiv. beill. 2010. augusztus 1. Vö.: „''Az elméleti számítástechnika művelése ugyanis sokszor nagyon nehéz, bonyolult matematikai eszközöket és gondolatokat igényel: szóval, az elméleti számítástechnika szerintem a matematika egyik ága! Egyébként Magyarországon folyt vita arról, hogy hogyan nevezzék a gyereket, elméleti számítástechnika, számítógép-tudomány és ki tudja, mi még – egyik sem tűnik túl szerencsésnek. Talán az elméleti számítástechnika a legjobb magyar fordítás...''”</ref><ref name="ralston">Ralston, Anthony: ''Programozás és számítógép-tudomány''. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1974. ISBN 963-10-0616-6.</ref><ref>[http://www.cs.elte.hu/compsci/index-hun.html Az ELTE számítógéptudományi tanszékének honlapja]. Hiv. beill.: 2011. 12. 19.</ref> vagy '''számítástudomány'''<ref>Katona Gyula – Recski András – Szabó Csaba: ''A számítástudomány alapjai''. Typotex Kft., 2002.; ISBN 978-963-9664-19-7; ISBN 963-9664-19-7.</ref><ref>[http://www.cs.bme.hu/ A [[BME]] számítástudományi és információelméleti tanszékének honlapja]. Hiv. beill.: 2011. 12. 19.</ref> ([[angol nyelv|angol]]: ''computer science'' ill. ''computing science'') a [[matematika]] egyik, igen fiatal tudományága, amely az [[információfeldolgozó gép]]ek (például [[számítógép]]ek) tervezésének és működtetésének elméleti, matematikai alapjaival foglalkozik.<ref>''[http://www.nitrd.gov/pubs/bluebooks/1995/section.5.html Computer science]'' - Szótári bejegyzés az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[NITRD]] (''A Hálózati és Információs Technológia Nemzeti Együttműködést Irányító Hivatala'' - ''National Coordination Office for Networking and Information Technology'') honlapján. „'''Számítógéptudomány''': A számítási rendszerek és számítások módszeres tanulmányozása. Eredményei és tárgya közé tartoznak a számításokat végző rendszerek és módszerek megértésével, tervezési módszerekkel, algoritmusokkal és eszközökkel, a fogalmak tesztelésének, valamint az analízisnek és verifikációnak módszereivel, a tudásreprezentációval és ennek implementációjával foglalkozó elméletek.” Hiv. beillesztése: 2011. 12. 19.</ref>. Némileg elnagyoltan az [[algoritmus]]ok általános elméletének is nevezhető.<ref>''[http://daytoncodebreakers.com/elect/glossary.htm Dayton Codebreakers.com]''</ref>. „A számítógépek megjelenése, a mechanikus számítási eljárások megindították az algoritmus definíciójának és a programok írásmódjának formalizálását, az algoritmusok és programok szintaktikai (utasítások, vezérlési struktúra), szemantikai (helyesség, ekvivalencia), valamint kiszámíthatósági (a bemeneti értékekhez tartozó kiszámítási idő és memóriaszükséglet) tulajdonságainak mélyreható vizsgálatát. E kutatási területeket összefoglalóan matematikai számítástudománynak nevezzük.”<ref name="ausiello">Giorgio Ausiello: ''Algoritmusok és rekurzív függvények bonyolultságelmélete''. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1984. ISBN 963-10-5159-5. 14. o.</ref>

* [[kiszámíthatóságelmélet]], rekurzióelmélet: ez egyes függvényeknek, műveleteknek más függvényekkel való kiszámíthatóságával foglalkozik, tekinthető a számításelmélet egy olyan ágának vagy testvérterületének is; mely Turing-gépek és automaták helyett hagyományos matematikai fogalmakra (függvény, generált struktúra stb.) alapoz. E terület úttörője [[Stephen Cole Kleene]] volt (érdekesség, hogy tekinthető a [[matematikai logika]] részének is).<ref>[http://www-gap.dcs.st-and.ac.uk/~history/Mathematicians/Kleene.html (ld. angolul)]</ref>.

* automataelmélet,<ref name="ralston" />, számításelmélet, bonyolultságelmélet, vagy komplexitáselmélet: [[formális nyelv]]ek, formális nyelvtanok és [[absztrakt automata|automaták]] elmélete: ide sorolhatóak a [[generatív nyelvtan]]ok, általánosabban a [[produkciós rendszerek]], az automatatípusok által generált és elfogadott nyelvek vizsgálata, az egyes automatatípusok összehasonlítása; ennek az al-ágnak rengeteg fontos kutatója volt mind nyugaton, mind a [[Szovjetunió]]ban, ill. [[Oroszország]]ban; fontos terület a [[Turing-gép]]ek és hasonló automaták elmélete, mégpedig az ezek által futtatott [[algoritmus]]ok idő-és memóriaigényének vizsgálata, központi problémája a hatékonysági vagy bonyolultsági osztályok (P, NP stb.) közti kapcsolatok megállapítása, illetve az indeterminisztikus algoritmusok vizsgálata és alkalmazása;