„Noé bárkája” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vépi (vitalap | szerkesztései) Visszavontam 88.132.111.245 (vita) szerkesztését (oldid: 16711050) |
|||
9. sor:
== A történet ==
[[Fájl:Noahs Ark.jpg|thumb|left|280px|[[Edward Hicks]] festménye Noé bárkájáról]]
[[Noé]] bárkájának a története a Biblia Mózes I.könyve 6-9 részeiben olvasható. A történet szerint [[Isten]] látva az emberek gonoszságát, szomorú volt azért hogy isteni képmása ilyenné vált és úgy döntött, hogy megtisztítja a Földet a gonosz emberiségtől és nefilektől. Isten látta, hogy Noé becsületes, jó ember, ezért őt, feleségét, fiaikat ([[Sém]], [[Kám (Noé fia)|Hám]] és [[Jáfet (Noé fia)|Jáfet]]) és azoknak feleségeit megmenekíti a haláltól és megteszi őket a következő nemzedék atyjának. Isten megparancsolja Noénak, hogy a föld összes állatából vegyen egy-egy párt (egy hímet és egy nőstényt), hogy a vízözön elmúltával újra legyenek állatok a földön.
Mikor a bárka elkészült, Noé, családja és az állatok bevonultak a belsejébe majd Isten bezárta az ajtót, majd hét nap múlva:
{{idézet2|''Noé életének hatszázadik esztendejében, a második hónapban, e hónap tizenhetedik napján, felfakadának ezen a napon a nagy mélység minden forrásai, és az ég csatornái megnyilatkozának.''|Mózes I. könyve 7. rész 11. |}}
[[Fájl:Big Ark in Dordrecht 3.jpg|280px|bélyegkép|A bárka leírása alapján készült életnagyságú modell Hollandiában]]asd▼
A "mélység forrásai felfakadának" kifejezés valószínűleg szeizmikus aktivitásra utal, ami a föld domborzatában jelentős változásokkal járt. Az özönvíz ellepte a legmagasabban fekvő hegyeket is, és nem maradt életben egyetlen szárazföldi élőlény sem, kivéve a bárkán levő Noét, családját és az állataikat.
Végül, egyes bibliakutatók szerint 365 nap, mások szerint 371 nap elteltével a bárka megfeneklett az [[Ararát-hegy]] csúcsán. 40 nap telt el, mire a vizek annyira visszahúzódtak, hogy láthatóak lettek a hegyek csúcsai, ekkor Noé először egy [[holló]]t majd egy galambot engedett szabadon, de azok nem találván szárazföldet, visszatértek a bárkára. Hét nap múlva újra egy [[galamb]]ot engedett ki, aki egy olajfalevéllel a csőrében tért vissza a bárkához. Újbóli hét nap elteltével Noé ismét kiengedte a galambot, de az már nem tért vissza, ekkor tudta meg Noé, hogy kinyithatja a bárka fedelét és kiengedte – az Úr parancsára – az állatokat is.
Az özönvíz elmúltával Isten megígérte Noénak, hogy soha többet nem fogja özönvízzel elpusztítani a föld élőlényeit. Szövetségük jelképeként szivárvány jelenik meg a felhőkben (Mózes I. 9:11). Egyes értelmezés szerint azelőtt azért nem látszott a szivárvány, mivel a fény az özönvízig egy gőzpára rétegen keresztül érkezett a földre. Ez a réteg volt az un." felső vizek" 1Móz 1.6 "Legyen mennyezet a víz között, a mely elválassza a vizeket a vizektől" Ez a gőzpára réteg szakadt a földre az özönvízkor. Ebből származott az a rengeteg víz amely el tudta borítani a föld akkor még sokkal laposabb felszínét.
== A bárka leírása ==
▲[[Fájl:Big Ark in Dordrecht 3.jpg|280px|bélyegkép|A bárka leírása alapján készült életnagyságú modell Hollandiában]]
[[Fájl:Nuremberg chronicles f 11r 1.png|280px|thumb|right|Középkori ábrázolás Noé bárkájáról]]▼
A bibliai leírás szerint a bárka gófer fából épült és szurokkal volt vízállóvá téve. A bárka belsejében rekeszek voltak.
A bárka hossza háromszáz sing (137 méter), szélessége ötven sing (22,8 méter), magassága harminc sing (13,7 méter). Egy ablak sor volt rajta egy singre (az ókori „sing” mértékegység, amely a felnőtt átlagember könyökétől a kinyújtott kézfej középső ujjáig mért körülbelül 45,7 cm-es távolság) felülről és egy ajtaja volt oldalt. A bárka belseje három szintre oszlott és térfogata meghaladta a 40 ezer m³-t.
== Bibliakritikai nézőpont ==
A Bibliában elbeszélt történethez hasonló történeteket ismerünk a [[sumer]] mitológiában, ahol a történet arról szól, hogy Isten hogyan figyelmeztetett egy ácsot, hogy építsen egy hajót amelyen túlélheti a közelgő vízözönt. További hasonló árvíz-bárka történeteket találhatunk sok tengerpart menti népnél.
== Tudományos szempontból ==
▲[[Fájl:Nuremberg chronicles f 11r 1.png|280px|thumb|right|Középkori ábrázolás Noé bárkájáról]]
A 19. századig az özönvíz történetek egyik érve volt az a tény, hogy tengeri élőlények [[fosszília|fosszíliái]] a tengerszint feletti nagy magasságokban is megtalálhatók. A mai [[geológia]], és ezen belül különösen a [[rétegtan]] azonban a természetfeletti erők közreműködése nélkül is kielégítően magyarázza mindezt. Sőt, minden részletében cáfolja azt az elképzelést, hogy az egymásra rakódó üledékes rétegek egyetlen szűk időszakon belül jöttek volna létre.
A másik szokásos özönvíz-érv, hogy szinte minden emberi kultúrában, egymástól függetlenül is megtalálhatók az özönvíz-történetek. Ilyen történetek egyfelől a tengerparti népek körében, tehát a tengeráraktól – [[szökőár]], [[cunami]], [[vihardagály]] –, tengerszint-emelkedésektől veszélyeztetett kultúrákban jellemzőek, másfelől a folyammenti földműves kultúráké, amelyek az áradásoktól rettegtek (kivéve Egyiptomot, ahol az áradás kiszámítható és áldásos volt). A tengerpartoktól és folyamoktól távoli népek mondái, pl. éppen a magyar mondakincs egyáltalán nem tartalmaz özönvízre való utalásokat.
Az élőlények földrajzi elterjedésének tudománya, a [[biogeográfia]] szintén mindenben cáfolja azt a nézetet, hogy a ma élő fajok az Ararát környékéről terjedtek volna szét.
Manapság a kutatók tízezrei vagy százezrei dolgoznak a földi biodiverzitás feltárásán, de az élőlény fajok többségét még a ma sem fedezték fel. Az eddig felfedezett kb. másfél millió faj zöme szárazföldi, ezek 2-2 példányának elhelyezésére szolgáló építmény megalkotása a mai technológiai szinten sem volna megvalósítható. Amikor Noé bárkájának legendája született, akkor az emberek alig néhány száz faj létezéséről tudtak.
A [[bulvársajtó]]ban időről időre felröppenő híresztelések, miszerint az [[Ararát]]on egy hatalmas ősi hajó roncsai fekszenek, természetesen alaptalanok. Egyetlen tudományos folyóirat sem közölt még ezzel kapcsolatos dolgozatot.
== További információk ==
* Dr. Henry Morris, Dr. John Whitcomb: The Genesis Flood; P&R Publishing (1998).
* Balsiger, D.: Noé bárkája nyomában;Új Vénusz Könyvkiadó Kft.
* Nemere István: A bárka nyomában. Noé és a Vízözön; Allprint Kiadó.
* http://www.klte.hu/~wwwinorg/essays/essay058.html
* http://www.reformatus.hu/feketeagnes/gyerekoldal/honlapok/mesek/Noe%20Barkaja/noebarka.htm
* [http://www.noahs-ark-flood.com/parallels.htm Comparison of equivalent lines in six ancient versions of the flood story](angol)
* [http://www.chabad.org/k8338 Noah's Ark from a Jewish perspective] at [http://www.chabad.org chabad.org](angol)
{{Portál|Zsidóság}}
{{DEFAULTSORT:Noebarkaja}}
[[Kategória:Ószövetség]]
| |||