„Kárpátalja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
||
99. sor:
{{Bővebben|Kárpátalja gazdasága}}
Kárpátalja gazdaságában fontos szerepet játszik a [[mezőgazdaság]]i szektor. Fontos ágazatok a gabonatermesztés, juhtenyésztés, illetve tej- és hústermelésre szakosított állattenyésztés. A kolhozi-szovhozi vagyont széthurcolták, az egykori Szovjetunió mezőgazdaságának tipikus termelőszövetkezetei, a [[kolhoz]]ok és [[szovhoz]]ok így már csak vegetálnak.
A [[Szovjetunió]]ban meghatározó nehézipari létesítmények természetesen ''Kárpátalját'' is jellemzik, ám – nyersanyag hiányában – ezek vagy megszűntek, vagy lényegi termelést nem folytatnak.
114. sor:
Kárpátalja népessége a [[2001]]-es népszámlálás adatok alapján 1 254 160 fő volt. A megye és az egyes települések népességéről évenként nyilvántartás készül, ám a nemzetiségi viszonyokról csak a népszámlálási adatok adnak tájékoztatást. Ukrajnában a legfrissebb népszámlálás 2001 decemberében zajlott. Ennek végleges eredményei [[2003]]. [[január 18.|január 18-án]] kerültek napvilágra. Mivel az adatok feldolgozása, összesítése hosszabb időszakot vesz igénybe. Ezért néhol az előzetes eredményekben szereplő adatok szolgálnak alapul. A népszámláláskor rákérdeztek az adatközlők nemzetiségére és anyanyelvére is. A kettő nem minden esetben egyezik meg. Például, a [[cigányok|cigány]] nemzetiségűek jelentős részének nem a [[cigány nyelv|cigány]], hanem a [[magyar nyelv|magyar]], vagy az [[ukrán nyelv|ukrán]] az anyanyelve.
Kárpátalja népességének nemzetiségi és anyanyelv szerinti összetétele (2001. évi népszámlálás végleges eredménye alapján):<ref>A 2001-es népszámlálás hivatalos honlapja: http://www.ukrcensus.gov.ua</ref>
{| {{széptáblázat}}
! Nemzetiség
247. sor:
===== Kárpátaljai magyar irodalom =====
Irodalmi hagyományait tekintve a vidék magyar írásbelisége a középkorra nyúlik vissza. A ma már [[Ungvár]] részét képező Radváncon született [[Gyöngyösi István (költő)|Gyöngyösi István]] ([[1629]]–[[1704]]) magyar költő, az ugocsai [[Királyházai Nyalábvár|Nyalábvárban]] működött [[Ilosvai Selymes Péter]], és itt fordította a Bibliát [[Komjáthy Benedek]]. Önálló magyar irodalmi arculata azonban a régiónak nem alakult ki, bár a magyar lakosság kisebbségbe kerülésétől kezdődően beszélhetünk [[kárpátaljai magyar irodalom]]ról. A csehszlovák korszak jelentős alkotói közé tartozott [[Tamás Mihály]] és [[Sáfáry László]], a szovjet korszakban [[Balla László (író)|Balla László]] és [[Kovács Vilmos]], majd a hatvanas évek végétől egy fiatalabb nemzedék tagjai alkottak figyelemre méltót. Az elmúlt esztendőkben közülük hárman – [[Balla D. Károly]], [[Vári Fábián László]] és [[Nagy Zoltán Mihály]] – [[József Attila-díj]]ban részesültek, [[Berniczky Éva]] elsőkötetesként pedig [[Déry Tibor-díj]]at kapott (később Márai-díjban is részesült). További jelentős alkotók: Fodor Géza, [[Füzesi Magda]] (nemrégiben áttelepült Magyarszágra), [[Penckófer János]].<ref>Források találhatók a http://karpataljairodalma.lap.hu linkgyűjteményből indulva.</ref> Újabban 2010-es regénye okán méltán irányult a figyelem Brenzovics Mariannára.
Az ukrajnai írószövetség kárpátaljai szervezete mintegy ötvenes taglétszámú, köztük jelenleg tíznél kevesebb magyar alkotót tartanak számon. Van külön szervezete is a magyar íróknak, ez utóbbi önálló alakulatként az anyaországi [[Magyar Írószövetség]] határon túli csoportját képezi, közel húszas taglétszámmal. Elnöke Vári Fábián László. Saját irodalmi folyóiratuk a negyedévenként megjelenő ''Együtt'', főszerkesztője Nagy Zoltán Mihály.
| |||