„Lehi” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gyimhu (vitalap | szerkesztései)
a Dupla sablonparaméter megszüntetése. Mindkettő értéke „Minta” volt. Ezt a szócikket senki nem olvasta eddig?
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://books.google. → https://books.google. (4) AWB
15. sor:
| utódpárt = [[Harcosok]], [[Szemita Akció]]
| ideológia = [[Avraham Stern|sternizmus]]<br /> [[revizionista cionizmus]]<ref name="Walter Laqueur 1972. Pp. 377">
{{cite book |last= Laqueur |first= Walter |authorlink= Walter Laqueur |title= A History of Zionism |origyear= 1972 |url= httphttps://books.google.com/?id=NMjh319vnwAC&dq=history+of+Lehi+stern |format= Google Book Search |accessdate=18 November 2008 |edition= 3rd |year= 2003 |publisher= Tauris Parke Paperbacks |location= London |isbn= 978-1-86064-932-5 |oclc= 249640859 |page= 377 |chapter= Jabotinsky and Revisionism |chapterurl= httphttps://books.google.com/books?id=NMjh319vnwAC&pg=PA377&dq=history+of+Lehi+stern&ei=ikMjSfHsGoHaygSb46X6Ag}}</ref><br />[[fasizmus]] (1942-ig)<ref name="Sasson Sofer 2007. Pp. 254">Sasson Sofer. Zionism and the Foundations of Israeli Diplomacy. Cambridge University Press, 2007. Pp. 253-254.</ref><ref name="Weinberg 2003, p. 108">Perliger and Weinberg, 2003, p. 108.</ref><ref name="Heller, 1995, p. 86">Joseph Heller. The Stern Gang: Ideology, Politics, and Terror, 1940-1949. Frank Cass., 1995, ISBN 0-7146-4558-3 p. 86.</ref><ref>David Yisraeli, ''The Palestine Problem in German Politics, 1889–1945'', Bar Ilan University, Ramat Gan, Israel, 1974.</ref><br />[[nemzeti bolsevizmus]] (1944 után)<ref name="Robert S. Wistrich 1995. Pp. 88">Robert S. Wistrich, David Ohana. The Shaping of Israeli Identity: Myth, Memory, and Trauma, Issue 3. London, England, UK; Portland, Oregon, USA: Frank Cass & Co. Ltd., 1995. Pp. 88.</ref><br />[[antiimperializmus]] (1945 után)<ref>{{cite book |last=Shapira |first=Anita |title=Land and Power: The Zionist Resort to Force, 1881-1948 |url=httphttps://books.google.es/books?id=h4K06WBjCrAC&lpg=PA347&ots=NjLg3kwPtH&dq=%22The%20Zionist%20Resort%20to%20Force%22%20%22Lehi%20embraced%20an%20anti-imperialist%20stance%22&hl=es&pg=PA347#v=onepage&q=%22The%20Zionist%20Resort%20to%20Force%22%20%22Lehi%20embraced%20an%20anti-imperialist%20stance%22&f=false|publisher= Stanford University Press |year=1999 |page=347 |isbn=0804737762}}</ref>
| politikai elhelyezkedés =
| tagok száma =
24. sor:
A szervezet az [[Irgun]]ból vált ki 1940-ben, hogy folytassa a britek ellen a harcot a [[második világháború]] alatt. Kezdetben szövetségre próbáltak lépni a fasiszta [[Olaszország]]gal és a [[Harmadik Birodalom]]mal, a támogatásukért cserébe a németek által megszállt területekről az európai zsidók Palesztinába telepítését kérték.<ref name="Sasson Sofer 2007. Pp. 254"/> Abban a hitben, hogy a nácik csekélyebb ellenfélt jelentenek a zsidók számára, mint a britek, kétszer próbáltak meg velük szövetségre lépni.<ref name="Sasson Sofer 2007. Pp. 254"/> A világháború során kijelentették, hogy a zsidó államot „nacionalista és totalitárius” alapon fogják létrehozni.<ref name="Sasson Sofer 2007. Pp. 254"/> Stern 1942-es halála után a szervezet [[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálinhoz]] és a [[Szovjetunió]]hoz kezdett közeledni.<ref name="Walter Laqueur 1972. Pp. 377"/> 1944-ben hivatalosan is a [[nemzeti bolsevizmus]] eszméjét kezdték támogatni.<ref name="Robert S. Wistrich 1995. Pp. 88"/> Az ideológiai váltás után a szervezet népszerűsége csökkenni kezdett.<ref>Joseph Heller. The Stern Gang: Ideology, Politics, and Terror, 1940-1949. Pp. 8.</ref>
 
A Lehi és az Irgun közösen követték el a [[Deir Jaszin-i mészárlás]]t. Merényletet követtek el [[Walter Guinness]] közel-keleti brit miniszter rezidens ellen, és további támadásokat hajtottak végre britek ellen.<ref>Ami Pedahzur, ''The Israeli Response to Jewish Extremism and Violence: Defending Democracy'', Manchester University Press, Manchester and New York 2002 p.77</ref> 1948. május 22-én az izraeli kormány feloszlatta a szervezetet, tagságát pedig az [[Izraeli Védelmi Erők]]be olvasztotta. Szemben az Irgunnal, a Lehi nem volt hajlandó békésen feloszlani és árulónak tekintette a [[Dávid Ben-Gúrión]]hoz és [[Golda Meir]]hez hasonló mérsékelteket, amiért realista politikát folytattak és nem törekedtek a bibliai területű Izrael létrehozására.<ref>Kati Marton: Halál Jeruzsálemben. Corvina Kiadó, Budapest, 2011, ISBN 9789631359848; 31. o.</ref> Ezért a tagok egy része tovább folytatta a terrortevékenységet, például nagy nemzetközi felháborodást keltő merényletet hajtva végre [[Folke Bernadotte]] svéd [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] közvetítő ellen.<ref>Gabriel Ben-Dor and Ami Pedahzur,'Jewish Self-Defence and Terrorist Groups Prior to the Establishment of the State of Israel: Roots and Traditions,' in Ami Pedahzur, Leonard Weinberg (eds.), ''[httphttps://books.google.com.au/books?id=b2Mv3Y797y0C&pg=PA116 Religious Fundamentalism and Political Extremism,]'' Frank Cass, 2004 pp.94-120, pp-115-116.</ref> Izrael általános amnesztiát biztosított a Lehi volt tagjai számára 1949. február 14-én. 1980-ban katonai kitüntetést hoztak létre, ami a szervezet nevét viseli és azok kaphatják meg, akik részt vettek Izrael megalapításában.<ref>[http://www.mod.gov.il/pages/heritage/Awards.asp#lechi [The Stern Gang&#93; LEHI – Fighters for the Freedom of Israel Ribbon] on the Israeli Ministry of Defence website</ref> [[Jichák Samir]], a szervezet egyik volt vezetője 1983-ban az ország miniszterelnöke lett.
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Lehi