„Kohéziós erő” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Folyadékok: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://hu.wikipedia.org → https://hu.wikipedia.org (2) AWB
6. sor:
A kohéziós erők hatósugara 10<sup>-8</sup>&nbsp;m nagyságrendű, ami azt jelenti, hogy egy molekulára csak egy r&nbsp;=&nbsp;10<sup>-8</sup>&nbsp;m sugarú „hatásgömbön” belüli molekulák fejtenek ki erőhatást. A
szomszédos molekuláktól származó kohéziós erők a folyadék belsejében átlagosan kompenzálják egymást (F<sub>ke</sub>&nbsp;≈&nbsp;0), a felületen viszont ezeknek az eredője a folyadék belseje felé mutat (F<sub>ke</sub>&nbsp;≠&nbsp;0). Ez azt jelenti, hogy a kohéziós erő a felületi molekulákat a folyadék belseje felé igyekszik elmozdítani.
Így ha egy molekulát a folyadék belsejéből a felszínre akarunk mozdítani (és ezáltal növelni a felszínt), akkor a felületi rétegben levő molekulák folyadék belseje felé mutató erői ellenében pozitív munkát kell végeznünk.<ref>[httphttps://hu.wikipedia.org/wiki/Fel%C3%BCleti_fesz%C3%BClts%C3%A9g#A_fel.C3.BCleti_munka Felületi munka]</ref>
 
A folyadék és a vele érintkező szilárd test (pl. az edény fala) részecskéi között fellépő vonzó kölcsönhatási erőket nevezzük adhéziós erőknek. A kohéziós és az adhéziós erők együttes hatásának következménye a folyadék felületének az edény falánál tapasztalható görbültsége: ha az adhéziós erő nagyobb, mint a kohéziós erő falra merőleges komponense, akkor az adott folyadék ''nedvesíti'' az edény falát (ilyen pl. a víz), ha viszont a kohéziós erő falra merőleges komponense a nagyobb, akkor a folyadék ''nem nedvesíti'' az edény falát (ilyen pl. a higany).<ref>[httphttps://hu.wikipedia.org/wiki/Fel%C3%BCleti_fesz%C3%BClts%C3%A9g#Nedves.C3.ADt.C3.A9s Bővebben lásd: Nedvesítés]</ref> Mindkét eset ''görbült folyadékfelszínt'' eredményez.
 
== Szilárd testek ==