„Csoport-pszichoterápia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
28. sor:
:A szociális készségek fejlesztésének egy módja a modellezési folyamat, amelyben a tagok megfigyelik és utánozzák a terapeutát, valamint a többi csoporttagot. Így fejleszthető például személyes érzelmek megosztásának képessége, a törődés kimutatása vagy egymás támogatása is.
* '''Csoportkohézió'''
:Felmerült
* '''Egzisztenciális tényezők'''
:Annak megtanulása, hogy mindenki felelősséget kell vállaljon saját életéért és döntéseinek következményeiért.
39. sor:
== Környezetek ==
A csoportterápia részét képezheti a pszichiátriai betegek terápiájának
A csoportterápia egy formája hatásosnak bizonyult az elmebeteg serdülők valamint a felépülő szenvedélybetegek között.<ref>AJ Giannini. Use of fiction in therapy. Psychiatric Times.18(12)33-34,2001.</ref> A projektív csoportterápia egy külső szöveget (mint például egy novella) vagy mozgó képeket használ, hogy egy tartós illúziót keltsen a korábbi társaságra vonatkozólag és biztonságos fókuszt nyújtson a későbbiekben az elnyomott és elfojtott érzelmek vagy gondolatok számára. Betegcsoportok közösen elolvasnak egy novellát vagy megnéznek egy filmet. Ezután közösen megvitatják a cselekményt, a szereplők motivációit és a szerző motivációját. Filmek esetében a filmzenét, filmművészetet valamint a film hátterét is megvitatják, feldolgozzák. A terapeuta vezetése alatt kikerülik a védelmi mechanizmusokat jelzések és a szemiotikai eljárások alkalmazásával. A hangsúly továbbra is inkább a szövegen marad, mintsem személyes kérdéseken.<ref>AJ Giannini. Tangential symbols. Journal of Clinical Pharmacology.33:1134-1139,1993. PMID 7510314</ref>
46. sor:
== Hatékonyságát vizsgáló kutatások ==
Egyértelmű bizonyíték van a csoportos pszichoterápia a [[depresszió]] kezelésére gyakorolt hatásáról: amely a meta-analízis 48 tanulmánya kimutatott egy olyan teljeskörű, 1.03-as fokú hatást,amely klinikai szempontból kiemelkedő.<ref>McDermut W et al. (2001) The Efficacy of Group Psychotherapy for Depression: A Meta-analysis and Review of the Empirical Research. Clinical Psychology: Science and Practice, 8, 98-116</ref> Hasonló az arány felnőtt [[Erőszakos közösülés|szexuális visszaélés]] áldozatainak csoportjában végzett öt vizsgálat meta-analízise esetén, amely közepesen erős hatást mutatott,<ref>Callahan, K (2004) A review of interpersonal-psychodynamic group psychotherapy outcomes for adult survivors of childhood sexual abuse. International Journal of Group Psychotherapy, 54 (4): 491-519</ref> illetve bizonyított a csoportterápia hatékonysága a háborús veteránok tartós traumás stressz kezelésénél is.<ref>Kanas, N (2005) Group Therapy for Patients with Chronic Trauma-Related Stress Disorders. International Journal of Group Psychotherapy, 55 (1), 161-6</ref> Kevésbé bizonyított a hatás olyan páciensek esetén, akik [[borderline személyiségzavar]]ban szenvednek, néhány vizsgálat csak kis, illetve közepes hatást mutat.<ref>Kanas, N (2006) Long-Term Psychodynamic Group Therapy for Patients with Personality Disorders. International Journal of Group Psychotherapy 56 (2), 245-51</ref> A szerzők ezt azzal magyarázták, hogy a szegényesebb eredmények tükrözhetik egyes betegek számára további segítség szükségességét a csoportterápián felül. Ezt a magyarázatot támasztják alá a mentalizáción alapuló kezelés használatának lenyűgöző eredményei, az a modell, amely kombinálja a dinamikus csoportos pszichoterápiát az egyéni pszichoterápiával, illetve eseti kezeléssel.<ref>Bateman A (2008) 8-Year Follow-Up of Patients Treated for Borderline Personality Disorder. American Journal of Psychiatry, 165 (5)</ref> A legtöbb eredmény diagnosztikailag homogén csoportok, időben korlátozott terápiája kapcsán mutatható fel. Azonban a hosszú távú intenzív interakciós csoportos pszichoterápia
== Kapcsolódó szócikkek ==
|