„Termékeny félhold” változatai közötti eltérés

A Tübingeni Egyetem kutatói 2013-ban megjelent tanulmányukban viszont az iráni Zagrosz-hegység lábainál fekvő újkőkori Csogha Golan-i ásatások nyomán azt a következtetést vonták le, hogy a földművelés az egész termékeny félholdon nagyjából egy időben, párhuzamosan alakult ki. <ref>[http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/07/05/mar_12_ezer_eve_foldet_muveltek_iranban Már 12 ezer éve földet műveltek Iránban.] Index.hu, 2013. július 5.</ref>

A mezőgazdaság kialakulásának területét a régészek a 2010-es évekig az [[i. e. 9000]] előtt létező [[Natúf-kultúra|Natúf-kultúrához]] kötötték, amelynek nyomai nagyjából a későbbi [[Kánanán]], [[Szíria]] valamint a Középső- és Délkeleti-Torosz déli lejtői, valamint a Zagrosz a Felső-Záb és Alsó-Záb vidékén – azaz az úgynevezett termékeny félhold peremterületei – voltak, ahol ehhez volt elegendő csapadék. Egy 2013-as tanulmány szerint viszont 11 700 évvel ezelőtt a félhold délkeleti területén, a mai Csogha Golan területén egy településcsoport - amely legalább 2200 éven keresztül létezett - egyre fejlettebb módszerekkel földművelési tevékenységet folytatott. Az első növények vadgabonafélék voltak, például [[vadárpa]]; ezeket később tovább nemesítették. Később új fajták is megjelentek, mint a [[tönkebúza]] vagy a [[Szegletes lednek|szegesborsó]], de a növénytermesztés mellett már küzdelmet folytattak a gyomnövények ellen is. A településcsoport utolsó időszakában eljutottak az [[árpa]], a [[búza]] és a [[főzeléklencse|lencse]] hatékony termesztéséig. [[i. e. 9000]] és [[i. e. 7000]] között ([[PPNA]]) ez a terület észak felé [[Anatólia]] délkeleti részeire, kelet felé a [[Zagrosz]] egész északnyugati felére is kiterjedt, [[i. e. 5000]]-re ([[PPNB]], [[Haszúna-kultúra]], valamint a termékeny félholdon kívüli egyidejű kultúrák) pedig már [[Egyiptom]], Délkelet-[[Európa]], a [[Kaukázus (régió)|Kaukázus]], Dél-Irán valamint [[Baktria]] is beletartozott. <ref name=roaf> {{Roaf}} </ref>