„Térképészet” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A kéziratos térképek kora: Belső hivatkozás egyértelműsítés miatti javítása (Alexandria) AWB |
|||
20. sor:
[[Fájl:PtolemyWorldMap.jpg|balra|bélyegkép|Ptolemaiosz világtérképe]]
Ez a kor a legrégebbi időktől a [[reneszánsz]]ig tartott.
Vitatható, hogy mit nevezhetünk az első térképnek. A [[jéna]]i egyetem gyűjteményében szereplő égetett agyagtábla is kétségkívül egyik '''legrégibbi térképészeti emlék''': a 21x18 cm nagyságú, kb. 3500 éves táblácska [[Nippur]] városát – az akkori [[sumerek|sumér birodalom]] fővárosát – ábrázolja.
27. sor:
[[Fájl:Hereford Mappa Mundi 1300.jpg|jobbra|bélyegkép|A herefordi világtérkép]]
Az [[ókor]]i görög térképek szerkesztői már törekedtek arra, hogy geometriai módszerrel ábrázolják az akkor ismert világ egészét. Egyes szerzők a csillagászatban alkalmazott fokhálózatot a Föld ábrázolására, a geográfiára is alkalmazták. Az [[ókor]]i térképészet legfontosabb képviselője [[Klaudiosz Ptolemaiosz]] (i. sz. 87–150) volt, akinek elsőként sikerült a Föld gömbfelületének egy darabját sík felületen leképeznie, s a ma használatos [[Vetülettan|vetület]] elődjeként szerkesztési módszereket adott a világtérkép fokhálózatának megrajzolásához. Ő volt az első, aki északot felülre tette a térképén, aminek az okáról nem maradt fenn ismeretünk.
A [[Római Birodalom|rómaiak]] tovább haladtak [[ókori Görögország|görög]] elődeik nyomdokain, de különösen a magántulajdonnal kapcsolatos kataszteri térképezés és ingatlan-nyilvántartás területén léptek előre. Különleges térképeiken főleg a közlekedési utakat, a településeket és az utazási akadályokat, folyókat, hegyeket, erdőket ábrázolták. Az ilyen térképeket ''itineráriumoknak'', úttérképeknek nevezzük. Legismertebb példány a ''[[Tabula Peutingeriana]]'', egy eredetileg mintegy hét méter hosszú és harmincnégy centiméter széles papirusz tekercs, amely középkori másolatban, pergamenre festve maradt fenn.
|