Főmenü megnyitása

Módosítások

a
hivatkozás előtti szóköz törlése, ld. WP:BÜ
[[Széchenyi István]] [[1845]] óta a [[Helytartótanács]] közlekedési ügyekért felelős osztály vezetőjeként Magyarország közlekedési rendszerének átfogó fejlesztésének tervén dolgozott. [[1848]] február 1-jén jelent meg munkája, a „Javaslat a közlekedési ügy rendezésérül”.<ref name="szerk. Hermann 12-13"/><ref>A művet Széchenyi gondolatai alapján titkára, [[Kovács Lajos (politikus)|Kovács Lajos]] fogalmazta meg.</ref> Ennek a műnek az alapján készült el a '''XXX. tc.''', amely a magyar közlekedés nagyarányú fejlesztését irányozta elő.
 
Széchenyi munkájában rámutatott, hogy Magyarországon elsősorban a [[Vízi közlekedés|hajózható vízi utak]] szabályozását és a [[vasút]]építést kell előnyben részesíteni, és ezen munkálatokat össznemzeti érdekek figyelembevételével, központilag kell megtervezni.<ref>Megakadályozandó, hogy a helyi érdekek miatt költségesebb, hosszabb, ugyanakkor esetleg fontos városokat elkerülő vonalak épüljenek meg.</ref> Széchenyi elgondolása, mely szerint a vasútvonalakat elsősorban Pest, az ország közepe felől kell sugaras szerkezetben kiépíteni, máig megfigyelhető Magyarország közlekedési hálózatainak elrendezésében.<ref name = "szerk. Hermann 12-13"/> A tanulmány 4 fővonalból <ref>Ezek délnyugat (Fiume és Itália), nyugat (Bécs és Nyugat-Európa), észak ([[Galícia]]) és kelet felé vezettek volna. (lásd {{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann R.|pages = 13}})</ref> és több szárnyvonalból álló hálózatot javasolt, amelynek megépítésének költségét mintegy 100 millió forintra becsülte, és a rendszert 10 év alatt megépíthetőnek vélte.<ref name = "szerk. Hermann 12-13"/> A törvényben már hat vasúti fővonalról történt említés, amelyeknek megtervezésére, és az építkezések megkezdésére 8 millió forintot irányzott elő. Különösen fontosnak tartották a [[Fiume]] felé vezető vasútvonalat, amely az ország belső területeinek terményeit és termékeit szállította volna a Magyar Királyság tengeri kikötőjébe.<ref>A Pest-Fiume az útvonal törvénybe iktatásával Széchenyi elgondolása győzedelmeskedett a korábban az ellenzék, köztük Kossuth által is preferált Fiume-[[Vukovár]] változat felett. Széchenyi azt azért tartotta rossz megoldásnak, mert az ország déli határának közelében haladt volna, nem a magyar lakosságot, hanem elsősorban a déli Határőrvidék szláv lakóit juttatta volna előnyös helyzetbe. A szállítási út az ország legtöbb területéről hosszabb lett volna, és, bár a vonal Vukovárnál csatlakozott volna a dunai kereskedelmi útvonalhoz, a vízi útvonalak nem pótolhatták a vasutat (télen ugyanis a folyók rendszerint befagytak). (lásd {{cite book| title = Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története| editor= Hermann R.|pages = 13}})</ref>
 
Mivel a Batthyány-kormányban Széchenyi kapta a közlekedési tárcát, hozzá is láthatott ambiciózus terveinek megvalósításához.
291 932

szerkesztés