„III. Vilmos angol király” változatai közötti eltérés

'''III. Vilmos angol király''' ([[1650]]. [[november 14.]] – [[1702]]. [[március 8.]]<ref>Vilmos korában Európában kétféle [[naptár]]t használtak: a [[Brit-szigetek]]en és [[Kelet-Európa]] egyes részein a [[julián naptár]]t, a kontinens többi részén pedig – beleértve Vilmos születési helyét Holland tartományban és [[Hollandia]] néhány más részén – a [[Gergely-naptár]]t. A Gergely-naptár 10 nappal járt a julián naptár előtt, így Vilmos születési ideje 1650. november 14. a Gregorián-, illetve november 4. a julián változat szerint. További érdekesség, hogy [[1752]]-ig az angol újév január 1-je helyett március 25-ére esett. Vilmos halála idején a Gergely-naptár már 11 nappal járt előbbre. Mivel akkor [[Nagy-Britannia Egyesült Királysága|Nagy-Britanniában]] még a julián naptárt használták, halálának napja 1702. március 8-a volt (a Gergely-naptár szerint viszont március 19.). Hacsak nincs külön jelölve, a cikkben szereplő dátumok a julián naptárt követik.</ref> születésétől fogva [[orániai herceg]] volt. [[1672]]-től '''III. Orániai Vilmos''' néven a [[Hollandia|Holland Köztársaság]] legtöbb tartományának helytartójaként uralkodott. [[1689]]-től '''III. Vilmos''' néven [[Anglia]] és [[Írország]], '''II. Vilmos''' néven pedig [[Skócia]] királya volt.<ref>{{cite web|url=http://www.parliament.uk/actofunion/01_03_revolution.html|title=''Act of Union 1707, forradalom Skóciában''|publisher=Az Egyesült Királyság Parlamentje|accessdate=2009-03-01}}</ref> [[Észak-Írország]] és Skócia lakói maguk között csak ''King Billy''ként emlegetik. Vilmos, aki az [[Orániai–Nassaui-ház]] tagja volt, az angol, skót és ír koronát az [[1688]]-as [[Angol forradalom|dicsőséges forradalom]] után szerezte meg; nagybátyját (és egyben apósát), [[II. Jakab angol király|II. Jakabot]] megfosztották trónjától. Ebben a három országban feleségével, [[II. Mária angol királynő|II. Máriával]] együtt uralkodott annak [[1694]]. [[december 28.|december 28]]-án bekövetkezett haláláig.

 

 

== Ifjúkora ==

[[Fájl:Willem II prince of Orange and Maria Stuart.jpg|thumb|left|Vilmos szülei: II. Vilmos orániai herceg és Stuart Mária angol királyi hercegnő.]]

=== Születése és családja ===

 

=== Gyermekkora és taníttatása ===

[[Fájl:Charles II of England.jpeg|thumb|right|Vilmos nagybátyja, [[II. Károly angol király]].]][[1659]] elejétől Vilmos hét évig tanult a [[Leideni Egyetem]]en [[Hendrik Bornius]] etikaprofesszor irányításával, bár hivatalosan sohasem iratták be az intézménybe.<ref>Troost, 37–40</ref> Míg a [[delft]]i Prinsenhofban élt, Vilmos szűk kíséretéhez tartozott [[William Bentinck, 1st Earl of Portland|Hans Willem Bentinck]] és az új kormányzó, [[Frederick Nassau de Zuylestein]], [[Frigyes Henrik orániai herceg]] törvénytelen fia. A herceget [[Samuel Chappuzeau]] tanította franciára, akit Vilmos nagyanyja a gyermek anyjának halála után elbocsátott.<ref>Meinel</ref>

 

 

A holland állami szervezetek megpróbálták figyelmen kívül hagyni ezeket az intrikákat, de a [[Angol–holland háborúk#A második háború (1665–1667)|második angol–holland háború]] után II. Károly egyik békefeltétele unokaöccse helyzetének javítása volt.<ref name="Troost, 49" /> Ellenintézkedésként a rendi gyűlés [[1666]]-ban a kormány gyámsága alá helyezte Vilmost;<ref name="Troost, 49" /> az udvar angolbarát tagjait – köztük Zuylensteint – eltávolították a herceg környezetéből.<ref name="Troost, 49" /> Vilmos [[Johan de Witt]]nél, a rendi gyűlés elnökénél is közbenjárt Zuylenstein maradásáért, de kérésének nem engedtek.<ref name="Van der Kiste, 14-15">Van der Kiste, 14–15</ref> De Witt, a köztársaság első számú politikusa saját kezébe vette a herceg tanítását: heti rendszerességgel oktatta az államügyekre, valamint [[tenisz]]ezett vele.<ref name="Van der Kiste, 14-15" /><ref>Ez nem a mai tenisz volt, hanem a játék egy korai változata, amit angolul ''real tennis''nek, franciául pedig ''jeu de paume''-nak neveznek.</ref>

 

== Az utolsó évek ==

 

=== Béke Franciaországgal ===