„Fekete kő” változatai közötti eltérés

a
hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB
a (hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB)
A '''Fekete kő''' az [[iszlám]] szent relikviája. [[Szaúd-Arábia|Szaúd-Arábiában]] a [[mekka]]i [[Nagy Mecset]] (Masjid al-Haram) közepén álló ókori, kocka formájú kőépítmény, a [[Kába szentély|Kába]], a [[iszlám|muszlimok]] számára előírt [[haddzs]] (zarándoklat) célpontja, az iszlám legfőbb szentélye. A Kába délkeleti sarkában, körülbelül másfél méter magasan van beépítve a szentély „alapköve”, a Fekete kő.
 
A Fekete kő viszonylag kis méretű, kb. 30-40 centiméter átmérőjű, tojás alakú kő, a geológusok biztosak abban, hogy egy [[meteorit]] darabja, ami légbuborékokat rejt, színét pedig magas vastartalma adja. A kőhöz több évezredes hiedelmek tapadnak: az iszlám hívők isteni jelnek tekintik, úgy tartják ez [[Allah]] földre szállt jobb keze. A Kábához irányuló zarándoklatok már [[Mohamed próféta|Mohamed]] ideje előtt is azzal végződtek, hogy a hívők megcsókolták a varázserejűnek tartott Fekete követ. „A pogány istenek és bálványok imádói azért csókolták meg a követ, hogy magukba szívják az erejét. A szokást, mely az egyistenhit elterjedésétől kezdve Allah tiszteletét szolgálta, Mohamed is szentesítette.” <ref name=autogenerated1>Kábulat Arábiában – ''A Kába''</ref> A mai zarándokok is, amikor a háddzs pontosan megszabott rituáléja szerint körüljárják a Kábát, szintén megpróbálják megérinteni, megsimogatni vagy megcsókolni a csodatévő erővel felruházott követ. Akik pedig nem jutnak elég közel, hogy ezt megtegyék, fejet hajtanak, amikor azon az oldalon haladnak el, ahol a kő van.
 
A követ [[930]]-ban elrabolták, ekkor több darabra tört. A [[karámita]] [[szekta]] fanatikus harcosai betörtek Mekkába, romba döntötték a várost és a szent követ [[Bahrein]]be vitték, ahol huszonkét éven át zálogként maguknál tartották. Csak hosszas alku eredményeként került vissza eredeti helyére, de ekkor már törött volt. Ma vastag ezüst pánt és ezüst szögek tartják össze.
A sivatag homokjába hullott Fekete követ és a kő körüli kultuszt elsőként a [[Római Birodalom|római]] [[Diodórosz (történetíró)|Diodorus Siculus]] írta le [[i. e. 100]] körül. Az érdekes, fekete színű meteorit köré a pogány arabok már az ősidőkben szentélyt építettek. E szentély leírását [[Ptolemaiosz Klaudiosz|Ptolemaiosz]] hagyta az utókorra a ''Macorabá''t, azaz Mekkát bemutató, [[2. század|második századi]] írásaiban.<ref>Wensinck, A. J: ''Ka`ba; Az iszlám enciklopédiája'' IV. 318. oldal</ref> A korabeli krónikások szerint a Kába szentélyt Mohamed fiatal korában építette újjá, a Mekkát akkoriban uraló törzsek segítségével. Miután Mohamed a Fekete követ az ég felé emelve megtisztította a törzsi bálványoktól, egy ezüstkeretbe foglalva a szentély délkeleti sarkában helyezte el, és kötelességgé tette a Kábához tartó zarándoklat szokását.<ref>University of Southern California, ''Az iszlám prófétája'' – Életrajz, 2006.[http://www.usc.edu/dept/MSA/fundamentals/prophet/profbio.html]</ref> Világi történészek véleménye szerint ez a történet csupán Mohamed dicsőítését szolgálja, valóságtartalma kevés, de készséggel elismerik, hogy a Fekete kő tisztelete már az iszlám kialakulása előtt is létezett.
 
„Sok történet szól a Fekete kő mágikus erejéről. Az egyik szerint Abaha, egy abesszin katona megesküdött, hogy lerombolja a Kábát. De amikor seregével Mekkához ért, az elefántja letérdelt, és nem volt hajlandó bemenni a városba. Aztán csapatba verődött madarak érkeztek, és köveket zúdítottak a seregre, amely visszavonulásra kényszerült.” <ref name=autogenerated1 />
Sok muszlim szemében a Kő csak egy „egyszerű kő”. Egyszer, amikor [[I. Omár kalifa|Omár bin al-Hattáb]], a második [[kalifa]] megcsókolta a Fekete követ, azt mondta az egybegyűltek füle hallatára:
:''„Én tudom, hogy te csak egy kő vagy, nem segíthetsz, és nem árthatsz nekem semmit, és ha nem láttam volna Allah prófétáját ekként cselekedni, én sem tennék így.”''<ref>University of Southern California; ''Zarándoklat (Háddzs)'' 2006. augusztus [http://www.usc.edu/dept/MSA/fundamentals/hadithsunnah/bukhari/026.sbt.html#002.026.667]</ref>
Sok-sok muzulmán követte Omár példáját: megadják a tiszteletet a Fekete kőnek, mert ezt sugallja szeretetük és tiszteletük Mohamed iránt, aki a szentély átépítésekor a követ a Kábába helyezte. „A kő érintése vagy csókja csupán egy szabadon választott cselekedet, nem kötelesség, vagy előírás. Azok, akik a követ – amely az egyetlen, amely megmaradt a szent építményből, amelyet Ábrahám próféta, az arabok ősatyja épített – megcsókolják vagy megérintik, nem azért teszik, mert hisznek a kőben vagy felsőbbrendű tulajdonsággal ruháznák azt fel. Egyedül Istenben hisznek.” <ref>Dr. Anwar Aimen: ''Zarándoklat'', Terebess Ázsia E-tár</ref>
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
312 205

szerkesztés