„Fekete kő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor:
A '''Fekete kő''' az [[iszlám]] szent relikviája. [[Szaúd-Arábia|Szaúd-Arábiában]] a [[mekka]]i [[Nagy Mecset]] (Masjid al-Haram) közepén álló ókori, kocka formájú kőépítmény, a [[Kába szentély|Kába]], a [[iszlám|muszlimok]] számára előírt [[haddzs]] (zarándoklat) célpontja, az iszlám legfőbb szentélye. A Kába délkeleti sarkában, körülbelül másfél méter magasan van beépítve a szentély „alapköve”, a Fekete kő.
A Fekete kő viszonylag kis méretű, kb. 30-40 centiméter átmérőjű, tojás alakú kő, a geológusok biztosak abban, hogy egy [[meteorit]] darabja, ami légbuborékokat rejt, színét pedig magas vastartalma adja. A kőhöz több évezredes hiedelmek tapadnak: az iszlám hívők isteni jelnek tekintik, úgy tartják ez [[Allah]] földre szállt jobb keze. A Kábához irányuló zarándoklatok már [[Mohamed próféta|Mohamed]] ideje előtt is azzal végződtek, hogy a hívők megcsókolták a varázserejűnek tartott Fekete követ. „A pogány istenek és bálványok imádói azért csókolták meg a követ, hogy magukba szívják az erejét. A szokást, mely az egyistenhit elterjedésétől kezdve Allah tiszteletét szolgálta, Mohamed is szentesítette.”
A követ [[930]]-ban elrabolták, ekkor több darabra tört. A [[karámita]] [[szekta]] fanatikus harcosai betörtek Mekkába, romba döntötték a várost és a szent követ [[Bahrein]]be vitték, ahol huszonkét éven át zálogként maguknál tartották. Csak hosszas alku eredményeként került vissza eredeti helyére, de ekkor már törött volt. Ma vastag ezüst pánt és ezüst szögek tartják össze.
17. sor:
A sivatag homokjába hullott Fekete követ és a kő körüli kultuszt elsőként a [[Római Birodalom|római]] [[Diodórosz (történetíró)|Diodorus Siculus]] írta le [[i. e. 100]] körül. Az érdekes, fekete színű meteorit köré a pogány arabok már az ősidőkben szentélyt építettek. E szentély leírását [[Ptolemaiosz Klaudiosz|Ptolemaiosz]] hagyta az utókorra a ''Macorabá''t, azaz Mekkát bemutató, [[2. század|második századi]] írásaiban.<ref>Wensinck, A. J: ''Ka`ba; Az iszlám enciklopédiája'' IV. 318. oldal</ref> A korabeli krónikások szerint a Kába szentélyt Mohamed fiatal korában építette újjá, a Mekkát akkoriban uraló törzsek segítségével. Miután Mohamed a Fekete követ az ég felé emelve megtisztította a törzsi bálványoktól, egy ezüstkeretbe foglalva a szentély délkeleti sarkában helyezte el, és kötelességgé tette a Kábához tartó zarándoklat szokását.<ref>University of Southern California, ''Az iszlám prófétája'' – Életrajz, 2006.[http://www.usc.edu/dept/MSA/fundamentals/prophet/profbio.html]</ref> Világi történészek véleménye szerint ez a történet csupán Mohamed dicsőítését szolgálja, valóságtartalma kevés, de készséggel elismerik, hogy a Fekete kő tisztelete már az iszlám kialakulása előtt is létezett.
„Sok történet szól a Fekete kő mágikus erejéről. Az egyik szerint Abaha, egy abesszin katona megesküdött, hogy lerombolja a Kábát. De amikor seregével Mekkához ért, az elefántja letérdelt, és nem volt hajlandó bemenni a városba. Aztán csapatba verődött madarak érkeztek, és köveket zúdítottak a seregre, amely visszavonulásra kényszerült.”
Sok muszlim szemében a Kő csak egy „egyszerű kő”. Egyszer, amikor [[I. Omár kalifa|Omár bin al-Hattáb]], a második [[kalifa]] megcsókolta a Fekete követ, azt mondta az egybegyűltek füle hallatára:
:''„Én tudom, hogy te csak egy kő vagy, nem segíthetsz, és nem árthatsz nekem semmit, és ha nem láttam volna Allah prófétáját ekként cselekedni, én sem tennék így.”''<ref>University of Southern California; ''Zarándoklat (Háddzs)'' 2006. augusztus [http://www.usc.edu/dept/MSA/fundamentals/hadithsunnah/bukhari/026.sbt.html#002.026.667]</ref>
Sok-sok muzulmán követte Omár példáját: megadják a tiszteletet a Fekete kőnek, mert ezt sugallja szeretetük és tiszteletük Mohamed iránt, aki a szentély átépítésekor a követ a Kábába helyezte. „A kő érintése vagy csókja csupán egy szabadon választott cselekedet, nem kötelesség, vagy előírás. Azok, akik a követ – amely az egyetlen, amely megmaradt a szent építményből, amelyet Ábrahám próféta, az arabok ősatyja épített – megcsókolják vagy megérintik, nem azért teszik, mert hisznek a kőben vagy felsőbbrendű tulajdonsággal ruháznák azt fel. Egyedül Istenben hisznek.”
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||