„Héder nemzetség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB
1. sor:
[[Fájl:Coa_Hungary_Family_HéderváryCoa Hungary Family Héderváry.svg|190px|bélyegkép|jobbra|A Héder nemzetség címere]]
 
[[Fájl:Coa_Hungary_Family_Héderváry.svg|190px|bélyegkép|jobbra|A Héder nemzetség címere]]
[[Fájl:Héderiek.JPG|right|thumb|230px|"''Azután Németországból Wolfger jött öccsével, Henrikkel, háromszáz páncélosnak való csataménnel és negyven páncélos vitézzel; a hainburgi grófok közül valók. Géza fejedelem Küszén hegyét adta neki, és a Győr melletti szigetet örök szállásul, ahol is favárat épített, ama hegyen pedig klastromot is rakatott, ott van eltemetve. Tőlük származik a Héderiek nemzetsége.''" [[Képes krónika]]]]
A '''Héder nemzetség''' ősei, [[Héder nádor]] és testvére Wolfer akik [[II. Géza magyar király|II. Géza]] idején települtek be Magyarországra valószínűleg Karinthiából, ahol Héder [[Hédervár]]t, Wolfer pedig [[Németújvár]]t kapta birtokul.<ref>{{cite book|last=Markó |first=László |title=A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig |pages=221 |publisher=Magyar Könyvklub |year=2000 |id=ISBN 963-547-085-1}}</ref><ref name="Korai magyar:Héder nem">{{cite book|chapter=Héder nem |title=Korai magyar történeti lexikon |editor=Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |years=1994 |id=963 05 6722 9}}</ref>
<ref name="Korai magyar:Héder nem">{{cite book|chapter=Héder nem |title=Korai magyar történeti lexikon |editor=Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc |publisher=Akadémiai Kiadó, Budapest |years=1994 |id=963 05 6722 9}}</ref>
 
Wolfer a németújvári hegyen épített nemzetségi monostort a [[Bencések|Bencés rend]] számára, ahol később őt magát is eltemették.<ref name="Fügedi:Ispánok">{{cite book|last=Fügedi |first=Erik |title=Ispánok, bárók, kiskirályok |publisher=Magvető Könyvkiadó |year=1986 |id=ISBN 963-547-085-1}}</ref>
17 ⟶ 15 sor:
A bevándorló lovagok származási helyét azonban megbízhatóan máig sem azonosította a történettudomány. Már a krónikások is eltérő helyeket emlegettek, [[Kézai Simon]] Vildoniát, [[Kálti Márk]] Németországot, [[Thuróczi János]] az alemanniai Hainburgot. Kiderült, hogy a stájerországi Wildonból való eredeztetés téves, mivel Wildon vára [[1157]]-ben még nem állt. Így a [[Képes krónika|Képes krónikának]] lehet igaza, amikor Hainburgból származtatja a testvéreket, mivel az Au-Erlachi nemzetségben valóban élt a [[12. század]]ban egy Wolfger von Erlach nevű lovag.
 
Hédervár első említése egy [[1210]]-ben kelt oklevélben található, amely Novák település határjárásakor keletkezett, és úgy említi Hédervárt, mint ''Hederic comes'', azaz Héder ispán birtokát. [[III. István magyar király|III. István]] [[nádor]]ának, azaz I. Hédernek a fia, de lehet, hogy unokája ez a Héder ispán.
 
A Hédervári család fontos szerepét mutatja, hogy a [[Képes krónika]] iniciáléjában a bejövő nemzetségek között a család címerét is ábrázolja. Egyébként tévesen, mivel ott Héder ruháján, pajzsán, zászlóján egy hatágú arany csillag látható holdsarlóval, a címer valójában azonban egy ötször hasított pajzs, amely látszik a Hédervári család pecsétjén is.