„Gottfried August Bürger” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→További információk: dupla commons törl., portál |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Életrajz infobox
| név=Gottfried August Bürger
| kép=Goe.Skulptur.Bürgerstr.CA.Bürger02.detail.JPG
| képaláírás = Szobra [[Göttingen]]ben, a róla elnevezett, volt Bürgerstraße mentén, a Gauß-Weber-emlékmű mellett.
| születés dátuma = [[1747]]. [[december 31.]]
| születés helye = [[Molmerswende]] {{Német-római Birodalom}}<br />(ma [[Mansfeld (település)|Mansfeld]] része), [[Szász-Anhalt]])
| halál dátuma = [[1794]]. [[június 8.]] {{életkor-holt|1747|12|31|1794|06|08}}
| halál helye = [[Göttingen]], {{Német-római Birodalom}}
| nemzetiség=német
| művésznév=
| foglalkozása = költő
}}
18. sor:
Bürgert tizenkét esztendős korában gyakorlatilag az anyai nagyapja, Bauer fogadta örökbe, [[Aschersleben]]ben. A kisvárosban a [[Paedagogium|Pädagogium]] at Halle-hoz küldték. 1764-ben az egyetem kapuit lépte át, s a teológia szakán tanult tovább. Azonban nem sokkal később elhagyta a tantárgyat, és a jogtudomány hallgatójává vált. Itt [[Christian Adolph Klotz]] (1738-1771) német filológus befolyása alá került. Az egyetemet itt nem sikerült elvégeznie, ezért 1768-ban átiratkozott a [[Göttingeni Egyetem]]re, itt újra a jogtudomány hallgatójaként tanult tovább.
Hamarosan az irodalomra adta magát és igen rendetlen, kicsapongó életet élt. Legelső költeményei 1771-ben a ''Göttinger Musenalmanach'' című évkönyvben jelentek meg. 1772-ben körjegyző lett a [[hannover]]i Altengleichenben. ''Lenore'' című költeménye, mely 1774-ben jelent meg a ''Gött. Musenalmanach''ban, egész [[Németország]]ban ismertté tette nevét. Ugyanebben az évben nőül vette Leonhard niedecki körjegyző leányát, Dorottyát, de a lakodalom után nemsokára szenvedélyesen megszerette felesége
1784-ben felesége meghalt, ő lemondott hivataláról és [[Göttingen]]be ment egyetemi magántanárnak. 1785 júliusában feleségül vette Augusztát, de s lány már 1786. június 6-án meghalt. 1790 őszén újra megházasodott; felesége Elise Hahn lett, aki egy költeményben nyilvánosan ajánlotta fel neki kezét. De ez a házasság is áldatlan volt; felesége feslett életet élt és e miatt Bürger általános gúny és üldözés tárgya lett. Végül 1792 márciusában törvényesen elvált Elise Hahntól. De a költő többé nem szedhette össze magát. Egészséges kedélye tönkre volt téve, ezenkívül végtelenül megbántotta őt Schillernek a jénai ''Allgemeine Litteraturzeitung''ban közölt túlságosan szigorú ítélete; harmadik feleségének pazarlása folytán pedig anyagilag is úgy tönkrement, hogy koldusbotra jutott. Fordításokkal tengette életét, ismerősei elfordultak tőle. Így halt meg sorvadásban.
Költeményeinek első gyűjteménye (Gedichte) 1778-ban jelent meg Göttingenben és azóta számtalan kiadást ért meg. Összes műveit K. Reinhard adta ki 1823-24-ben, 7 kötetben és Ed. Grisebach, 1872-ben, 2 kötet. Legszebb balladáit magyarázta Heinrich Gusztáv, Német balladák és románcok I, 2
==Munkái==
| |||