„Kisebbségi humánum” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Bottal végzett egyértelműsítés: Paál Árpád –> Paál Árpád (politikus)
PZoliBot (vitalap | szerkesztései)
a Helyesírási javítás (Vásárhelyi Találkozó -> vásárhelyi találkozó) AWB
1. sor:
'''Kisebbségi humánum''' – a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] élő [[magyarok|magyar]] [[kisebbség]] [[demokratikus]] törekvéseinek egyik kulcskifejezése. A [[nemzet]]i kisebbségeknek helyzetükből következő természetes igénye a humánum; ezt [[Kacsó Sándor (újságíró)|Kacsó Sándor]] így fogalmazta meg: "...kisebbségi nép csak humanista politikát vallhat magáénak, vagyis olyan világszemléletű politikai irányzatot, amelyben a humánum elvei a leginkább érvényesülhetnek. Ezen a síkon találkozhatik a világ legnagyobb szellemiségeivel s oldala mellett érezheti a haladást parancsoló történelmi erőket."
 
A kisebbségi humánum mint erkölcsi követelmény kialakulási folyamatát már [[Paál Árpád (politikus)|Paál Árpád]] publicisztikája jelezte. Szerinte a kisebbségek "a népek lelke diplomáciájának az alakulatai, hogy felkeltsék és folytonossá tegyék a minden irányú népszövetség megvalósulását". Hasonlóan programadó [[Kuncz Aladár]] bevezető írása az [[Erdélyi Helikon]] első számában (1928): "A kisebbség csak politikában kisebbség, irodalmában és műveltségében maga az egyetemesség." Az e tételből fakadó eszményi hivatástudat ölt testet a [[transzilvanizmus]] [[Kós Károly (építész)|Kós Károly]] meghirdette, [[földrajz]]i és [[történelem|történelmi]] érvekre támaszkodó [[románok|román]]-[[magyarok|magyar]]-[[erdélyi szászok|szász]] programjában (1929). Bár ez a politikai és irodalmi hullámokat vető célkitűzés [[Tavaszy Sándor]]nál a nemzetiségi "önösszeszedés" kulturális terére korlátozódott, sőt [[Makkai Sándor]] még belterjesebben a "magunk revízióját" hirdette, [[Jakabffy Elemér]] már széles [[Duna]]-völgyi összefüggésbe helyezi a kisebbségi sorsvállalást, az 1937-es [[Vásárhelyivásárhelyi Találkozótalálkozó]] pedig záróhatározatában meggyőződéssel vallja, hogy "A román és magyar népre a Duna-medencében magasabb rendű közös hivatás vár." A román és magyar demokratikus erők összefogásából született Kacsó Sándor idézett állásfoglalása is a kisebbségi humánum mellett.
 
Új megfogalmazást évtizedekkel később [[Gáll Ernő]]nél találunk, aki a kisebbségi humánum tételét a korszerű [[filozófia]] szintjén így juttatja kifejezésre: "A nemzetiségi jövőkutatás és választott értékrendje a prospektív humanizmus emberközpontú szemléletét s azokat az értékeket vallja magáénak, amelyeknek érvényesülése a [[nemzetiség]] létét és fejlődését szavatolja."