„Krasznahorka vára” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
32. sor:
== Fekvése ==
[[Rozsnyó]]tól 6 km-re keletre található.
== Története ==
A [[vár]]at a [[13. század]] második felében a [[Csetneki család|Csetneki]] és [[Máriássy család]] építtette, utóbbiak 1290-től 1352-ig birtokolták. [[1352]]-ben a Bebekek<ref>
Oklevél [[1341]]-ben említi először. Az [[1440-es évek]]ben [[Jiskra János|Giskra]] serege foglalta el, majd [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] visszavette. [[1556]]-ban [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] serege sikertelenül ostromolta. [[1566]]-ban [[Schwendi Lázár]] vette be, királyi tulajdonba került, s irányítására az uralkodó várkapitányt nevezett ki, [[Andrássy Péter]] személyében, aki [[Rudolf magyar király|II. Rudolf császár]] szolgálatában állt, így [[1575]]-től Andrássy-birtok lett. [[1578]] és [[1585]] között [[reneszánsz stílus|reneszánsz]] erődítménnyé építették ki, majd [[1676]]-ban pompás palotává alakították.
[[Kép:Krasznahorka vára hátulról.jpg|balra|bélyegkép|280px|[[Thomas Ender]]:Krasznahorka vára, 1860]]
42. sor:
[[1812]]-ig lakták, [[1817]]-ben a felsővárba [[villám]] csapott és legrégibb részei leégtek, de a többi a 2012-es tűzvészig teljes épségben állt.
[[Fényes Elek]] szerint a [[vár]] ''„egy azon kevés honi lovagvárak közül, mellyek mind e mai napig épségben megmaradtak. Épült egy gyönyörű teke formáju hegy legfelső csucsára; kőfal és sáncz nélkül, csupán tornyoktól és bástyáktól ékesitve. Első épitői leghihetőbben [[husziták|hussiták]] voltak a 15-dik századból, vagy épen Krasznahorka örökös urai a Bebek nemzetségbeliek, kiktől a hussiták elvévén, csak I. Mátyástól kaphatták ismét vissza, s meg is tarták 1566-ig, a midőn Bebek György már 2-szor pártolván el törvényes királyától, Krasznahorkát Svendi Lázár, cs. vezér elfoglalta, s várnagynak Andrásy Pétert helyezé oda. Későbben az Andrásyak hűségük miatt erdélyi jószágaiktól elesvén, pótlásul a krasznahorkai várat s uradalmat kapták meg, s mindez ideig a nagyérdemü Andrásy grófi nemzetség birja.”''
[[1920]]-ig, a [[trianoni békeszerződés]]ig [[Gömör és Kis-Hont vármegye|Gömör és Kis-Hont vármegyéhez]] tartozott.
55. sor:
A hat órán keresztül tartó tűzben kiégett a legrégebbi, gótikus palota-rész, bennégett [[Andrássy Gyula (politikus, 1823–1890)|Andrássy Gyula]] fegyvergyűjteménye. Megsérült a reneszánsz palota egy része, megrongálódott a harangtorony a benne található három [[harang]]gal.<ref>[http://www.origo.hu/tudomany/komment/20120312-krasznahorka-tuzvesz-varudvar-termek-berendezes-2012-marcius-12.htm Így néz ki Krasznahorka belseje a tűzvész után] – [[Origo.hu|Origo]], 2012. március 12.</ref> Vasárnap a nagy szélben ismét kigyulladt a vár, de hamar eloltották. Ekkor a nagy tanácsterem mennyezete szakadt be, miután egy falat a szél rádöntött. Itt többszáz éves bútorok voltak.
Az alsóvárat, a középső-várban a Rákóczi-traktust és a Franciska-gyűjteményt, a kripta és a kápolna belső tereit nem érintette a tűz. [[Daniel Krajcer]] szlovák kulturális miniszter szerint a gyűjtemény 90%-a megmaradt, ezeket a Betléri Múzeumba valamint a [[kassa]]i Kelet-Szlovákiai Múzeumba és a Műszaki Múzeumba szállították át. A vár 11,6 millió [[euró
== Egyházi nevezetessége ==
| |||