„Magyarország zászlaja” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Shakko (vitalap | szerkesztései)
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB
24. sor:
 
A piros és fehér mellé harmadiknak a zöld színt [[József nádor]] első felesége, [[Alekszandra Pavlovna Romanova magyar nádorné|Alekszandra Pavlovna]]<ref>[http://www.kmfap.hu/index.php?article_id=533 Pravoszláv húsvéti istentisztelet Alexandra Pavlovna Nagyhercegnő sírkápolnájában]</ref> javaslatára vették fel. Ez a zászló 1848 előtt már jelen volt, de még nem terjedt el. Sajnálatos tény, de édes testvére volt [[I. Miklós orosz cár]]-nak, aki részese lett a magyar szabadságharc leverésének.
Az [[1848]]-as követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak” <ref>"Az 1848. évi XXI. t.-cz. 1. §-a elrendeli, hogy a nemzeti szín ősi jogaiba visszaállíttatik s a háromszínű kokárda-(rózsa) polgári jelvényképül felvétetik. Ebből azt következtethetnők, hogy a magyar nemzetnek már az ősi időben is volt nemzeti szine, de ez hibás fölfogáson alapul. A törvény alkotói azt hitték ugyanis, hogy a hármas halom, és annak zöld szine éppen olyan régi és olyan rangú képe czímerünknek, mint a vágások és a kereszt, pedig … a hármas hegy sokkal későbben jutott a czímerbe, s nem is festették mindjárt zöldre. Ennélfogva bízvást mondhatjuk, hogy törvényesen csak 1848-ban szentesíttetett a magyar nemzeti szín." (Bárczay Oszkár: A herladika kézikönyve. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1897.)</ref> – szemben a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] fekete-sárga színeivel. Erről az [[áprilisi törvények]] 21. cikkelye rendelkezett. A piros-fehér-zöld zászló így hivatalosan elismert magyar nemzeti jelkép lett, amelyet [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-ben]] már általánosan használtak polgári zászlóként. Az [[1848–1849-es honvédsereg]] ezzel szemben fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel.
 
{{idézet2|''Az OHB rendelete a várparancsnokokhoz a nemzeti lobogó kitűzéséről.''
37. sor:
''Madarász s. k. fogalmazványa MOL OHB 1848: 893.''
 
''Megjelent a Közlöny október 9-i számában.'' <ref>[{{MEK|04900/04928/html/index.htm}} AD ACTA A Hadtörténelmi Levéltár évkönyve], mek.oszk.hu</ref>}}
 
A szabadságharc leverése után tiltott jelképnek számított. [[1867]]-től kezdve hivatalos. Állami zászlóként [[1945]]-ig a kiscímer (megfelel a mai magyar címernek) szerepelt a zászló közepén. [[1946]]. [[február 1.]] és [[1949]]. [[augusztus 20.]] között a [[Szent Korona]] nélküli, úgynevezett „[[Kossuth-címer]]”, majd [[1949]] augusztus 20. és [[1956]] októbere között a szovjet mintára készült népköztársasági címer („[[Rákosi-címer]]”) volt középen. Az [[1956-os forradalom]]ban a felkelők és a lakosság jórésze kivágta ezt az idegen jelvényt. A [[Nagy Imre (politikus)|Nagy Imre]]-[[Magyar kormány|kormány]] visszaállította a korona nélküli Kossuth-címert, mely még a forradalom [[Kádár János (politikus)|kádári]] leverését követő néhány hónapban is hivatalos volt. Az újabb, a Rákosi-címertől különböző – de ekkor is szovjet mintájú, [[vörös csillag]]os –, úgynevezett „[[Kádár-címer]]” ([[1957]]. [[május 1.]]–[[1989]]. [[október 23.]]) a zászlón nem szerepelt.