„Magyarország zászlaja” változatai közötti eltérés

Az [[1848]]-as követelések egyike volt, hogy „a nemzeti színek régi jogukba visszaállíttassanak” <ref>"Az 1848. évi XXI. t.-cz. 1. §-a elrendeli, hogy a nemzeti szín ősi jogaiba visszaállíttatik s a háromszínű kokárda-(rózsa) polgári jelvényképül felvétetik. Ebből azt következtethetnők, hogy a magyar nemzetnek már az ősi időben is volt nemzeti szine, de ez hibás fölfogáson alapul. A törvény alkotói azt hitték ugyanis, hogy a hármas halom, és annak zöld szine éppen olyan régi és olyan rangú képe czímerünknek, mint a vágások és a kereszt, pedig … a hármas hegy sokkal későbben jutott a czímerbe, s nem is festették mindjárt zöldre. Ennélfogva bízvást mondhatjuk, hogy törvényesen csak 1848-ban szentesíttetett a magyar nemzeti szín." (Bárczay Oszkár: A herladika kézikönyve. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1897.)</ref> – szemben a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] fekete-sárga színeivel. Erről az [[áprilisi törvények]] 21. cikkelye rendelkezett. A piros-fehér-zöld zászló így hivatalosan elismert magyar nemzeti jelkép lett, amelyet [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-ben]] már általánosan használtak polgári zászlóként. Az [[1848–1849-es honvédsereg]] ezzel szemben fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel.

''Megjelent a Közlöny október 9-i számában.'' <ref>[{{MEK|04900/04928/html/index.htm}} AD ACTA A Hadtörténelmi Levéltár évkönyve], mek.oszk.hu</ref>}}