„Rigvéda” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, ld.: WP:BÜ AWB
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ AWB
16. sor:
A műben csírájában megtalálható egyrészt a világtörvény ([[dharma (vallás)|dharma]])szerepe, amely a későbbi hindu hitvilág alapja lesz, másrészt megjelenik a [[monizmus]] kezdeti formája, azaz kitűnik, hogy a különböző istenek az oszthatatlan „Egy” különböző megnyilvánulási formái.<ref>{{Opcit|n=Glasenapp||c=|o=59}}</ref>
 
Az 1028 himnusz összesen 10&nbsp;600 versszakot tartalmaz. Tíz "énekciklus" vagy énekelt strófa, u.n ''mandala'' <ref>A mandala itt a szanszkrit „kör ” vagy „iskola” jelentésben, és nem a világegyetem egyfajta hindu, buddhista vizualizációjaként értelmezett jelentésben szerepel (→[[mandala]]).</ref> alkotja, amelyek közül a 2–7. a legrégebbi eredetű. Gyakoriak a műben a recitálást, idézést, memorizálást segítő ismétlődő szakaszok.<ref>{{Opcit|n=Görföl, Máté|c=Világvallások|o=767}}</ref> A 2-7. mandalák családi gyűjtemények, amelyek szövegét brahman családok ápolták, és hagyományoztak át. Ezek a himnuszok egy-egy istenhez intézett fohászok, és csökkenő terjedelmi sorrendben követik egymást. A 8. mandala vegyes, több családhoz köthető gyűjtemény, a 9. a Szóma istenhez szóló himnuszcsokor. Az 1. és 10. mandala újabb keletű, és az ősibb himnuszokban nem szereplő istenekhez fohászkodik.
 
A mandalák himnuszokat tartalmaznak (''[szúkta]'', szó szerint: „jól szavalt” vagy „dicsérő beszéd”) az áldozati rítusok számára. A szúkták egyedi versszakokból állnak ( ''[rics]'' azaz "Dicséret"), amelyek tovább bonthatók a vers alapegységeire (''[pada]'' „láb”). A leginkább használatos versmérték a ''dzsagati'' (amikor a pada 12 szótagból áll), a ''trishtubh'' 11, a ''virádzs'' 10, a ''gajátri'' és az ''anushtubh'' 8 szótagos.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rigvéda