„Torony (település)” változatai közötti eltérés

| polgármester = Kovács György<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk5/18/tjk18194.htm |title=Torony települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-28 |author= |authorlink= | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már a kőkorszakban éltek emberek. A község déli határában kő- és csonteszközök kerültek elő. A [[bronzkor]] időszakából több sírt tártak fel itt, melyekből agyagedények, bronzeszközök és ékszerek kerültek elő. Az [[i. e. 6. század]]ban [[kelták|kelta]] törzsek foglalták el ezt a vidéket. A római korban itt húzódott a [[Kőszegi-hegység]]ből Savariába menő vízvezeték. A község területe ebben az időben [[Szombathely|Savaria]] egyik külső övezete volt. Erre vitt az út a [[felsőcsatár]]i kőbányákhoz, ahonnan az építőanyagot szállították a tartományi székhelyre. Az utak ellenőrzésére a környező dombokon őrtornyok álltak. Elképzelhető, hogy a község nevét is egy ilyen, hosszú ideig fennmaradt őrtoronyról kapta. Az Ondód feletti Karankó nevű dombtetőn ősi földvár állhatott, melynek azonban nyoma nem maradt. Ezt valószínűsíti a Karankó helynév. Ondód község neve is a falu igen régi alapítására utal. Toronyt [[1409]]-ben, Ondódot [[1288]]-ban említik először. Torony első említésekor a Békássy család levéltárában ''Thorony'' alakban szerepel, [[1457]]-ben ''Toron'' néven említik. Ondód [[1428]]-ban köznemesi és Ostffy birtok volt.<ref>{{Csánki}}</ref> A [[16. század]]ban mindkét település lakói evangélikusok lettek. Torony neve ezután [[1620]]-ban bukkan fel, amikor [[Bethlen Gábor]] erdélyi fejedelelemfejedelem [[rohonc]]i látogatása során a protestáns községet oltalma alá veszi a katolikusok támadásaival szemben. Ekkor épült a régi kastély épülete is, mely később iskola lett. Az [[1780]]-ban készített katonai felmérésből kiderül, hogy Torony falu ekkor még a kastéllyal szembeni egyetlen utcából, a mai Újvári utcából állt. Földesurai a Ják nembeli [[Niczky család|Niczky]] és a Hetyei családok voltak. Ondód ennél régibb, kisnemesi község volt, földesura a Laky család.

Vályi András szerint ''"TORONY. Magyar falu Vas Várm. földes Urai Gr. Niczky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Dozmáthhoz nem meszsze, mellynek filiája; földgye termékeny, réttye elég, és jó szénát terem, legelője, fája van, szőleje meglehetős, eladásra, és keresetre módgya a’ szomszéd Szombathelyi, ’s más piatzokon. ONDOD. Magyar falu Vas Várm. földes Urai G. Niczky, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Dozmátnak szomszédságában, mellynek filiája, földgye termékeny, réttye jó, legelője, fája elég, szőleje is van."'' <ref>{{Vályi}}</ref>

Fényes Elek szerint ''"Torony, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Szombathelyhez 1 kis óra: 286 kath., 8 zsidó lak. Van jó földje, rétje és szőlője. F. u. Ernuszt, Kocsóczy, Hetyei s m. Ondód, magyar falu, Vas vmegyében, ut. p. Szombathelyhez egy óra, 320 kath. lak., termékeny határral, bortermesztéssel. F. u. a Laky család."'' <ref>{{Fényes}}</ref>

Torony fejlődésén nagyot lendített a [[pinkafő]]i vasútvonal megépülése [[1872]]-ben, melynek egyik állomása lett. Vas vármegye [[1898]]-ban megjelent monográfiájában ''"Torony, magyar község, 51 házzal és 382 r. kath. és ág. ev. lakossal. A község a szombathely-pinkafői vasút mellett fekszik és annak egyik állomása. Posta és távíró helyben. Itt van a körjegyzőség és körorvos székhelye. A község határa kőkorszakbeli emlékekben gazdag. Voltak itt azonkívül római sírok is; a római vízvezeték szintén e község mellett vonult el. Földesura a gróf Nitzky – és a Hetyey -család volt. Ondód, 107 házzal és 616 magyar lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Torony. A község határában kőkorszakbeli emlékeket találnak. Földesura a Laky -család volt."'' <ref>Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu Bp. 1898.</ref>

* [[Toronyi Németh István]] ([[1906]].) katolikus pap, író, költő

* [[Palkó István]] ([[1913]].) nyelvész, pedagógus, irodalmi szerkesztő, Torony község díszpolgára.

* Joó László ([[1948]].) fafaragó művész.

* Dr. Nagyné [[Pápai Éva]] ([[1951]].) grafikus, festőművész. [[1992]]-ben kápolnát építtetett a községben.