„Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív127” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: 2 szakasz archiválása a Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi) lapról. |
a Bot: 2 szakasz archiválása a Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi) lapról. |
||
342. sor:
Hát itt nincs nagy tolongás. Az eddigi válaszokat köszönöm. Akkor átnevezem őket, aztán ha valakinek problémás, legalább lesz miről beszélni. Csak aztán nehogy megint az legyen, hogy egyedül döntök... – LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš]]</sup> 2015. november 8., 00:19 (CET)
== Kiez Valaki, magyar ember ==
I. Ferdinánd, magyar király; Becquerel, francia tudós; Albrecht Dürer, magyar származású német festőművész; Ady Endre (1887-1919), magyar költő, újságíró; Kiez Valaki, magyar ember.
Valamint:
I. Ferdinánd magyar király; Becquerel francia tudós; Albrecht Dürer magyar származású német festőművész; Ady Endre (1887-1919) magyar költő, újságíró; Kiez Valaki magyar ember.
Melyik példák a helyesek? Mi értelme van a vesszőnek, ami az irodalomban is nagyon gyakori?--[[File:Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg|38px]] [[Szerkesztő:Ruisza|<font color="#00CED1"><b>'''Ruisza'''</b></font>]] <sup>[[Szerkesztővita:Ruisza|<font color="#FFA500"><b>'''Kérem a következőt!'''</b></font>]]</sup> 2015. október 16., 12:27 (CEST)
Tkp. egyszerűnek látom a kérdést. A vessző tagolja a közlendőt, a használata a mondat értelmétől függ. Például:
# Becquerel francia tudós volt.
# Becquerel, (a) francia tudós, aki (…)
– LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš]]</sup> 2015. október 16., 13:04 (CEST)
Névmutatókban használatos még a vessző ilyen helyzetben. – [[Szerkesztő:Vépi|Vépi]] <sup>[[Szerkesztővita:Vépi|vita]]</sup> 2015. október 16., 14:00 (CEST)
A ''Szerkesztők és szerzők kézikönyve'' érdekes megoldási mintázatot nyújt az olvasónak a névmutatózásról. Szóval azt mondja, hogy
{{idézet|A harmadik típus, amikor az évszámok mellett még az illető nemzetiségét és foglalkozását is közöljük. Ezeket az adatokat vesszővel választjuk el a szerző nevétől.{{-}}• Pirandello, Luigi, olasz drámaíró, költő (1867–1936) 35, 79, 91 {{-}}Sokkal szerencsésebb azonban, ha a sorrendet megfordítjuk (ekkor ugyanis nem kell vessző, s a számok is elkerülnek egymás mellől).{{-}}• Pirandello, Luigi (1867–1936) olasz drámaíró, költő 35, 79, 91}}
Szóval nem szívesen kommentálom, mert van ott könyvkiadói-szerkesztői tapasztalat, ahonnan ez jött, de a magam részéről dögöljek meg, ha értem, mitől más minőségű a szintaxis a két példában, amiért máshogy kell tagolni pusztán a zárójeles évszámok áthelyezése miatt, de én mindenképpen a vessző nélküli megoldást támogatom. [[Szerkesztővita:Pasztilla|Pasztilla]] 2015. október 16., 20:43 (CEST)
LA válaszát kicsit pontosítva: a második esetben szerintem csak akkor kell tagolás és vessző, ha van névelő, mert ilyenkor a francia tudós (pontosabban a tudós) értelmező jelző a mondatban, és az értelmező elé vesszőt teszünk. Névelő nélkül a példa azonos az elsővel. Olvassál sok jó könyvet, abból ragad az emberre az ilyesmi. Van még függőben valami? [[User:Bináris|Bináris]]<sup> [[user vita:Bináris|ide]]</sup> Kelt: Wikipédia, 2015. október 21., 07:46 (CEST)
A névelőt nem véletlenül tettem zárójelbe. Sokszor nem teszik ki, illetve határozatlan névelőt is használhatnánk. Az én nyelvérzékem szerint vesszőt teszek abban az esetben, ha a ''francia'' szó nem hangsúlyos, nem az az állítás a mondat fő mondandója. – LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš]]</sup> 2015. október 21., 09:01 (CEST)
Szerintem ez még függőben van, mert voltak eltérő vélemények, amelyeket nem tisztáztunk. Például ha azt írjuk, hogy Laszlovszky András szerkesztő, akkor miért kell a Laszlovszky András, magyar szerkesztő? Vagy az egy helyes mondat lenne, hogy Itt van velünk Mirtuszkovics Liberátusz, kölző.?– [[File:Parliament Buildung Hungary 20090920.jpg|38px]] [[Szerkesztő:Ruisza|<font color="#00CED1"><b>'''Ruisza'''</b></font>]] <sup>[[Szerkesztővita:Ruisza|<font color="#FFA500"><b>'''Kérem a következőt!'''</b></font>]]</sup> 2015. november 8., 19:01 (CET)
Attól, hogy függőben van, még nem lesz nagyobb az érdeklődés a téma iránt. Én fentebb már leírtam a véleményem, a vessző akkor kell, ha a tagolással hangsúlyozni akarunk valamit (''magyar'' költő), illetve felsorolás következik, ''XY, költő, műfordító, vegyész''. – LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš]]</sup> 2015. november 8., 19:04 (CET)
Szerintem helyesen „Itt van velünk Mirtuszkovics László, költő." Ki sem tudom mondani vessző nélkül, az olyan lenne, mintha a költő szónak volna névszói jelzője a Mirtuszkovics László. Számomra ez nem működik, egyedül a költő lehet névszói jelzője a Mirtuszkovics Lászlónak („Itt van velünk a költő Mirtuszkovics László”), de fordítva nem smakkol. [[Szerkesztővita:Pasztilla|Pasztilla]] 2015. november 8., 19:10 (CET)
:Bár ez a példamondat merőben más eset, mint a szakaszban felvetett címkézésé. [[Szerkesztővita:Pasztilla|Pasztilla]] 2015. november 8., 19:11 (CET)
== Ἐγνατία Ὁδός ==
Segítséget kérnék a fenti átírására ógörögből. Jelölnünk kell a szókezdő hehezetet, azaz Hegnatia Hodosz, vagy simán Egnatia Odosz? Köszönöm. [[Szerkesztővita:Pasztilla|Pasztilla]] 2015. november 8., 15:00 (CET)
Szerintem kell. Ez ugyanaz a hehezet, mint a Héra, vagy a Héliosz nevében. – LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš]]</sup> 2015. november 8., 15:08 (CET)
Biztos, hogy hehezetes? A görög wiki szerint nem. [[:el:Εγνατία Οδός]] – LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš]]</sup> 2015. november 8., 15:12 (CET)
:A görög wiki, gondolom, újgörögül ír. Egyelőre akkor hehezetes átírásban fut. [[Szerkesztővita:Pasztilla|Pasztilla]] 2015. november 8., 15:48 (CET)
Előrebocsájtom, nem tudok görögül, s még kevésbé ógörögül. Ellenben, az [[Ógörög nyelv]] szócikk "hehezet" szakasza szerint kétféle hehezet van (erős és gyenge) mint ahogy Pasztilla is így jelölte a címben. Ezek szerint az első (Ἐγνατία) gyenge, a második (Ὁδός) erős, és akkor az átírás ez lenne: "Egnatia Hodosz". – [[User:Pegy22|'''Pegy22''']] <sup>[[User_vita:Pegy22|üzenet]]</sup> 2015. november 8., 16:01 (CET)
:De ezt miből lehet tudni, hogy erős vagy gyenge a hehezet? [[Szerkesztővita:Pasztilla|Pasztilla]] 2015. november 8., 16:05 (CET)
::Ja, Wordbe másolva erős nagyításban látom. Kösz! [[Szerkesztővita:Pasztilla|Pasztilla]] 2015. november 8., 16:07 (CET)
<s>A vessző (aposztróf) irányáról. A gyenge az a megszokott irányba kanyarodik (balra), az erős pedig ellenkező irányba. Igy írtad (másoltad be), az aposztrófok egybe vannak a betűkkel, nem is lehet elválasztani őket.</s> – [[User:Pegy22|'''Pegy22''']] <sup>[[User_vita:Pegy22|üzenet]]</sup> 2015. november 8., 16:13 (CET)
Hát nagyításban nem néztem meg, de az első tényleg gyenge. Ami meg az újgörög írást illeti, nem nagyon láttam olyat, hogy az ógörögben másképp írták ugyanazt, csak a karaktersor kiejtése szokott változni. De ha biztos, hogy hehezetesek, akkor ez lesz erre egy példa. – LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš]]</sup> 2015. november 8., 16:24 (CET)
:Azt azért nem hiszem, hogy földrajzi nevekben ne láttál volna olyat, hogy az íráskép is megváltozott. Hogy mást ne mondjak, Athén is hehezetes az ógörögben, újgörögben pedig nem az. [[Szerkesztővita:Pasztilla|Pasztilla]] 2015. november 8., 16:40 (CET)
Mondjuk például az Όλυμπος semmit sem változott. Athén esetén más változás is van, eredetileg nem Athína, hanem Athénai. Úgy értettem, hogy olyat még nem láttam, hogy csak a hehezet kopott volna le, míg az íráskép egyébként ugyanaz. De ettől még lehet. Teszem azt Hellaszból is Elláda lett, de ez is komplexebb változás. – LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš]]</sup> 2015. november 8., 16:50 (CET)
Hogy az Olümposz nem változott, az tök jó példa abból a sok ezerből, amikor nem változott az íráskép, és amiről nincs is szó itt. {{)}} Ha az ejtés és írásmód változhatott drasztikusan is, és ezt magad is látod, ahhoz képest nem olyan nagyvonalú engedmény, hogy tőled még az is elképzelhető, hogy a hehezet lekopott. Gondolod, hogy a hehezetet szent tehénként átugrotta a nyelvfejlődés és az soha nem változhatott, csak akkor, ha más is változott a szóban? (Forradalmi nyelvtörténeti elmélet lenne.) Példák hehezet eltűnésére, elöl az ó, utána az új: Ἡράκλεια - Ηράκλεια, Ἑλλήσποντος - Ελλήσποντος, Ὀλυμπία - Ολυμπία, Ὠστία - Ωστία, Ἁγία ... - Αγία .... De még az általad idecitált Héliosz hehezete is változott: Ἥλιος - Ήλιος. [[Szerkesztővita:Pasztilla|Pasztilla]] 2015. november 8., 17:28 (CET)
:<small>És azt se felejtsétek el, hogy egykoron töb görög nyelv is volt – pl. dimothiki, katharevusza –, ki tudja, hogy melyik szó melyikből maradt meg és hogy a hehezetet hogyan vitték tovább... - [[User:Gaja|<font color="8B008B">'''''Gaja'''''</font>]] [[Kép:hairy_coo.jpg|18px]] [[Kép:Posthorn Logo Dt Bundespost.svg|15px|link=User vita:Gaja]] 2015. november 8., 18:41 (CET)</small>
Rendben, én se vagyok echte görögös, csak kérdeztem, hogy biztosan hehezetes-e az ógörög formája. – LA[[kép:dis LA ék.jpg|25px]]<sup>[[Szerkesztővita:Laszlovszky András|pankuš]]</sup> 2015. november 8., 18:21 (CET)
Hát ebben az ügyben csak a forrásokra támaszkodhatom. [[Szerkesztővita:Pasztilla|Pasztilla]] 2015. november 8., 18:39 (CET)
:Az ógörög „út” szó biztosan [http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.04.0057%3Aentry%3Do%28do%2Fs ὁδός] ''hodosz'' [[WP:GÖRÖG]] szerint, Ἐγνατία (''Egnatia'') pedig a latin [[Via Egnatia]] „Gnaeus Egnatius prokonzultól elnevezett út” ógörög átírása, nem volt semmi okuk hozzátenni egy plusz h hangot az elején. [[Szerkesztő:Oliv0|Oliv0]] <sup>[[Szerkesztővita:Oliv0|vita]]</sup> 2015. november 8., 19:46 (CET)
::Ohhh, ha két nyelv közlekedése egymással ilyen egyszerű ok-okozati viszony lenne... Mi is hozzáteszünk egy ny-t a newyorkhoz, pedig okunk, az nincs rá. {{)}} Fentebb már kiderült, hogy gyenge hehezet, és valamiért csal volt gyenge hehezet az ógörögben, hiába is hívták akárhogy a prokonzult, ettől függetlenül a gyenge hehezetet nem írjuk át. [[Szerkesztővita:Pasztilla|Pasztilla]] 2015. november 8., 20:36 (CET)
::::{{válasz|Pasztilla}}A New York "ny" hanggal ejtésére bőven elég ok bármely magyar számára, hogy a brit nyelvváltozatban "nj" hangkapcsolattal ejtik. Persze azok a magyarok, akik a "menjen" szót "nj"-vel ejtik "ny" helyett, no nekik tényleg nincs ''semmi okuk'' az "ny"-re.
::::Ezzel nem állítom, hogy a brit kiejtésváltozatból való átvétel "helyesebb" lenne az amerikaiból átvettnél, csak azt vitatom, amit állítottál: hogy "okunk, az nincs rá". Dehogy nincs, nagyon is van.
::::[[Szerkesztő:Peyerk|Peyerk]] <sup>[[Szerkesztővita:Peyerk|vita]]</sup> 2015. november 9., 18:43 (CET)
:::Akkor [http://www.vergosauctions.com/index.php?option=com_virtuemart&view=productdetails&virtuemart_product_id=5626&virtuemart_category_id=30 itt] egy könyv bórítóján ógörög típusú helyesírással („~” ékezet, „(” és „)” hehezetjelek): Ἐγνατία, amiben „)” vagyis ''h'' nélkül. [[Szerkesztő:Oliv0|Oliv0]] <sup>[[Szerkesztővita:Oliv0|vita]]</sup> 2015. november 8., 21:18 (CET)
Nem pontosan értelek. Fent már eldőlt, hogy gyenge hehezet, nem írjuk át, tehát Egnatia Hodosz, ez szerepel a [[Via Egnatia|szócikkben]] is. Itt fent csak általánosságban azt a megállapításodat vitattam, hogy egy latin név nem válhat hehezetessé a görögben. [[Szerkesztővita:Pasztilla|Pasztilla]] 2015. november 9., 09:01 (CET)
:Akkor bocs, azt hittem, hogy az volt a kérdés, biztos-e az, hogy ógörögül az Ἐγνατία elején van „)” hehezetjel vagyis semmi hehezet és a Ὁδός elején „(” hehezetjel vagyis hehezet (''h'' hang). A latin-ógörög átírási szokások szerint az ógörög „(” hehezetjel általában megfelel a latin ''h''-hoz, de ez egy másik kérdés. [[Szerkesztő:Oliv0|Oliv0]] <sup>[[Szerkesztővita:Oliv0|vita]]</sup> 2015. november 9., 09:51 (CET)
| |||