Wikipédia

„Közönséges lucfenyő” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a →‎Megjelenése, elterjedése: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://en.wikipedia.org → https://en.wikipedia.org AWB
szerk., jav., bőv.
17. sor:
}}
[[File:Picea abies MHNT.BOT.2010.6.79.jpg|thumb|''Picea abies'']]
A '''közönséges lucfenyő''' ''(Picea abies)'' a [[fenyőfélék]] ''(Pinaceae)'' [[család (rendszertan)|családjának]] [[lucfenyő]] [[nemzetség (rendszertan)|nemzetségébe]] tartozó növényfaj. 30-40 méter magas, hengeresen kúpos koronájú fa. 1-2,5 cm hosszú, 1 mm széles, szúrós hegyű levelei 4 élűek, mindegyik oldalán alig látható levegőnyílásokkal. Toboza a nemzetségen belül nagynak számít, 8–16 cm hosszú („szivartoboz”). Hazája [[Észak-Európa|Észak-]] és [[Közép-Európa]]. Tipikus hegyvidéki faj. Magas hegységekben állományképző („fenyőöv”). Nálunk az [[Alpok]] nyúlványain őshonosnak tartják. Elsősorban erdészeti szempontból értékes mint faanyag és mint [[karácsonyfa]]. Páraigényes mozifiton, eredeti előfordulásának megfelelő hegyvidéki klímát és üde talajt kíván. Száraz, sovány talajra, városi klímába nem való.
 
== Származása, elterjedése ==
 
Hazája [[Észak-Európa|Észak-]] és [[Közép-Európa]]; leginkább az [[Alpok]] és a [[Kárpátok]] 800 és 1800 méter közötti területein alkot zárt erdőségeket. Az eurázsiai [[tajga]] három meghatározó fafajának egyike. Nálunk az [[Alpok]] nyúlványain őshonosnak tartják.
 
== Megjelenése, elterjedése ==
Egyedei elérhetik az 50 méteres magasságot, törzsük átmérője a 2 métert, életkoruk akár az 500 évet. (Bolygónk jelenleg ismert legidősebb élőlénye "[https://en.wikipedia.org/wiki/Old_Tjikko Az Öreg Tjikko]", a [[szénizotópos kormeghatározás]] alapján 9550 éves.) Leginkább az [[Alpok]] és a [[Kárpátok]] 800 és 1800 méter közötti területein alkot zárt erdőségeket. 1–2 cm es sötétzöld, keskeny, négyélű, kemény [[tűlevél|tűlevelei]] egyesével a [[hosszúhajtás]]okon szórtan állnak. [[Toboz]]ai felfelé állnak, majd ősszel, amikorra megérnek, lecsüngenek, és egészben hullanak le, ekkor már 15 cm hosszúak. A fák kérge vörösesbarna, esetleg szürke, vékony csíkokban leváló. Koronájuk többnyire sűrű, kúp alakú, törzsük pedig egyenes. A szabadon, nem csoportosan élő egyedek alsó ágai a földig is leérhetnek, ahol nem ritkán le is gyökerezhetnek. A sűrű erdőkben az alsó ágak fokozatosan elszáradnak és a törzs egy bizonyos magasságig csupasz. Kúp alakú koronája védelmet nyújt a sűrű havazás ellen. Az ilyen koronán kevésbé marad meg a hó, így jobban bírja sűrű hóesést, ami jellemző életterére.
 
Elérheti az 50 méter magasságot, törzsének átmérője a 2 métert. Törzse egyenes, koronája többnyire sűrű, kúp alakú. Ágai örvökben, vízszintesen állnak, a végükön a hajtások idővel mindinkább lecsüngenek. A szabadon, nem csoportosan élő egyedek alsó ágai a földig is leérhetnek, és nem ritkán le is gyökereznek. A sűrű erdőkben az alsó ágak fokozatosan elszáradnak és a törzs felkopaszodik. Kúp alakú koronáján kevésbé marad meg a hó, nagy része lepereg.
A nemzetség összes fajára jellemző, hogy kezdetben nagyon lassan nő. Tíz év alatt egy, esetleg két méter magasra nőnek, majd gyors növekedés ideje következik, és 30-60 évesen érik el a 25-30 méteres magasságot. Az intenzív növekedésük 100-120 évig tart. A lucfenyők [[Nemzetség (rendszertan)|nemzetségében]] mintegy 50 [[faj]], és ezen belül 250 [[fajta]] található. Leginkább a [[kontinentális éghajlat]]ot kedveli. A [[talaj]]jal szemben nem igényes. A [[gyökérzet]]e sekély, szétterülő, ezért igen könnyen esik a [[vihar]]ok áldozatául.
 
Sötétzöld, keskeny, kemény [[tűlevél|tűlevelei]] a [[hosszúhajtás]]okon egyesével, szórtan, a [[törpehajtás]]okon körkörösen vagy fésűszerűen állnak. Az 1-2,5 cm hosszú, 1 mm széles, szúrós hegyű levelek négyélűek, mindegyik oldalukon alig látható levegőnyílásokkal.
A városok utcáira sűrűn kiültetett lucfenyők elnyelik a zajt, így a mögöttük lakó emberek szinte teljesen zajmentes környezetben élnek.▼
 
[[Toboz]]ai felfelé állnak, majd ősszel, amikorra megérnek, lecsüngenek, és egészben hullanak le, ekkor már 15 cm hosszúak. Vörösesbarna, esetleg szürke kérge vékony csíkokban válik le.
== Fajtái ==
Igen sok fajtája van, amelyek főleg koronaformában különböznek az alapfajtól. Többségüket csak gyűjteményes kertekben ültetik.▼
*'''Inversa''' – 10-15 méter magasra nő. Sudara ferdén feláll, ezért karózni kell, oldalágai zuhatagszerűen lecsüngenek.▼
*'''Little Gem''' – Lapított félgömb alakú, törpe fajta.▼
*'''Maxwellii''' – 1-1,5 m-es, kezdetben lapított félgömb, később kúp alakú törpefenyő, a hajtásokon előreálló, merev tűlevelekkel.▼
*'''Nidiformis''' – Alig 1 méteres, lapult gömb alakú, középen kissé bemélyedő, fészek formájú. Sziklakertbe alkalmas, az előző fajtához hasonlóan.▼
*'''Ohlendorffii''' – Előbb gömbölyded, majd szabálytalanul széles kúp alakú, lassú növekedésű fenyő, felfelé növő, sűrű ágrendszerrel. 6–8 m magas lesz.▼
*'''Tompa''' – Széles, tömött kúp alakú törpefenyő, keskeny, sötétzöld tűlevelekkel. A cukorsüvegfenyőre hasonlít. Magyar fajta.▼
 
30-40 méter magas, hengeresen kúpos koronájú fa.. Termése a nemzetségen belül nagynak számító, 8–16 cm hosszú („szivartoboz”).
== Szaporítása ==
 
'''Magvetés'''. Magról elsősorban az alapfajokat szaporítják. Van azonban néhány olyan díszváltozata (fajta), amely tulajdonságait így is elég nagy arányban örökíti. (Ilyen elsősorban a ''[[Picea pungens]]'' kék lombú alakköre, melynek kiválogatott magoncait 'Glauca' gyűjtőnéven forgalmazzák a díszfaiskolák. Színük nem olyan intenzív, mint az oltott fajoké, de formájuk szabályosabb. Majdnem minden országban van néhány olyan anyafa, amely különösen nagy arányban ad kék lombú populációt. Ezeket a faiskolák néha üzleti titokként tartják nyilván, máskor (pl. az USA-ban) magtermő plantázst létesítenek belőlük, és magjukat emelt áron hozzák kereskedelmi forgalomba.) Részben örökíti sárgás lombszínét a ''Picea abies'' ‘Finedonensis’, és alakját a ''Picea abies'' ‘Virgata’; a törpe fajták magjából pedig (ha egyáltalán hoznak magot) elég sok lesz a törpe utód.
== Életmódja, termőhelye ==
 
Magashegységekben állományképző („fenyőöv”). Életkora elérheti az 500 évet. Bolygónk egyik legidősebb ismert élőlénye "[https://en.wikipedia.org/wiki/Old_Tjikko Az Öreg Tjikko]", a [[szénizotópos kormeghatározás]] alapján 9550 éves.
 
Páraigényes, eredeti termőhelyének megfelelő hegyvidéki klímát és üde talajt kíván. Száraz, sovány talajra, nagyvárosokba nem való.
 
== Felhasználása ==
 
A leggyakrabban [[karácsonyfa|karácsonyfának]]ként használják, és. igenIgen népszerű, mivel szép a formája, és a többi fenyőfáhozfenyőfánál viszonyítvaolcsóbb. olcsó,A vágott fa azonban vágotthamar fenyőkéntlehullatja a leveleit hamar lehullatja, mivel a páradús környezetet kedveli, ezért a száraz levegőjű lakásokban [[víz]]zel töltött karácsonyfatalpba állítják, hogy megelőzzék a [[tűlevél]]hullást.
Ezen kívül az [[ipar]]ban többféle formában hasznosítják, nagy a gazdasági jelentősége.
[[Fa (anyag)|Fájából]] készül a legjobb minőségű [[papír]], továbbá a [[glicerin]], a [[szesz]], valamint
47 ⟶ 49 sor:
* nagyon szigorú szempontok alapján válogatott anyagából készül a legtöbb [[húros hangszer]] [[rezonáns]]a, azaz hangot sugárzó alkatrésze, teteje,
* egyéb formában: aprítékok formájában a forgács- és farostlemezgyártáshoz, [[cellulóz]], [[fagyapot]] céljára.
 
▲A számára kedvező éghajlatú városok utcáira sűrűn kiültetett lucfenyők elnyelik a zajt, így a mögöttük lakó emberek szinte teljesenjóformán zajmentes környezetben élnek.
 
== Fajtái, kertészeti változatai ==
 
▲Igen sok fajtája van, amelyekfajtájának főleg koronaformábankoronaformája különböznekkülönbözik az alapfajtólalapfajétól. Többségüket csak gyűjteményes kertekben ültetik.
 
▲* '''Inversa''' – 10-15 méter magasra nő. Sudara ferdén feláll, ezért karózni kell, oldalágai zuhatagszerűen lecsüngenek.
▲* '''Little Gem''' – Lapított félgömb alakú, törpe fajta.
▲* '''Maxwellii''' – 1-1,5 m-es, kezdetben lapított félgömb, később kúp alakú törpefenyő, a hajtásokon előreálló, merev tűlevelekkel.
▲* '''Nidiformis''' – Alig 1 méteres, lapult gömb alakú, középen kissé bemélyedő, fészek formájú. Sziklakertbe alkalmas, az előző fajtához hasonlóan.
▲* '''Ohlendorffii''' – Előbb gömbölyded, majd szabálytalanul széles kúp alakú, lassú növekedésű fenyő, felfelé növő, sűrű ágrendszerrel. 6–8 m magas lesz.
▲* '''Tompa''' – Széles, tömött kúp alakú törpefenyő, keskeny, sötétzöld tűlevelekkel. A cukorsüvegfenyőre hasonlít. Magyar fajta.
 
== Források ==
 
* Schmidt Gábor - Tóth Imre (2006): Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Szerkesztette: Szemerédi Tibor Attila
* Schmidt Gábor - Tóth Imre (2009): Díszfaiskola. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Szerkesztette: Szemerédi Tibor Attila
* {{Redlist|42318/0|20140208}}
* [[Czáka Sarolta]], [[Rácz István (botanikus)|Rácz István]]: Fenyők és örökzöldek, p. 46. Szépia Könyvkiadó. ISBN 963 7849 04 1
 
== További információk ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Közönséges_lucfenyő”