Wikipédia

„Erdődi Lajos” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Irodalom: egyért.
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{forma}}
{{Életrajz infobox
| név=dr. Erdődi Lajos
| kép=Erdődi Lajos.jpg
| képaláírás = Erdődi Lajos és felesége Rózsa
| képméret=200px
| születés dátuma = [[1902]]. [[augusztus 17.]]
| születés helye = [[Nagyiratos]](Forrai-nagyiratos, ma: Iratoşu, Románia)
12 ⟶ 13 sor:
'''Erdődi Lajos''' (Forrai-[[Nagyiratos]], [[1902]]. [[augusztus 17.]] – [[Budapest]], [[1970]]. [[szeptember 17.]]) [[Gyula (település)|gyulai]] [[ügyvéd]], szociáldemokrata [[politikus]], a '''"nép ügyvédje"'''.
 
Nagy műveltségű, kitűnő felkészültségű ügyvéd volt. Bábáskodott a [[népi írók]] mozgalmának elindításánál. Tevékenyen részt vett a magyar (baloldali) agrárreform kidolgozásában, melynek gyakorlati megvalósításáért küzdött (minden fórumon, szervezetben) egész életében. Céljait mindenkor demokratikus módon, politikai, jogi eszközökkel kívánta elérni. Eszméit, népét soha nem tagadta meg, de mivel mindig kora előtt járt egyetlen politikai rendszerben sem volt elfogadott. Minden megpróbáltatást vállalva harcolt a kiszolgáltatott, jogfosztott, szeretett népének felemeléséért. A II. világháború alatt ezért kommunistának bélyegezték, és bebörtönözték. Hamar rájött azonban, hogy a kommunizmus nem járható út, és Magyarországnak demokratikus és független államnak kell maradnia. Így a világháború után, amikor Magyarországon épp csak elkezdődött a kommunizmus, ő már rég nem akart kommunista lenni. Nem volt hajlandó a megszálló, diktatórikus, bolsevista hatalom szolgálatába állni. Ezért átnevelő munkaszolgálatra ítélték (10 év), melyet a szovjet [[Gulag]] táboraiban töltött le.
 
== Élete ==
24 ⟶ 25 sor:
=== Egyetemi évei ===
Egyetemi tanulmányait 1922-ben kezdte meg a Pázmány Péter Magyar Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán. Komoly nehézséget jelentett számára a fővárosi életbe való beilleszkedés, a rossz anyagi körülményekkel való megküzdés. A kiváló tanulmányi eredményéért kapott ösztöndíját egy ügyvédi irodában vállalt különmunkával egészítette ki.
Azonnal bekapcsolódott az egyetemi ifjúság különféle szerveződéseibe. Élénk politizálás folyt a Diákok Házában is (Hársfa u-iutcai diákotthon). Itt ismerkedett meg többek között [[Püski Sándor]]ral, [[Olt Károly]]-al, [[Fábián Dániel (orvos)|Fábián Dániel]]lel, [[Kertész Dániel]]lel, [[Lakatos Péter Pál]]lal. Az ott lakó diákok többsége a szegényebb néprétegből származott, protestáns vallású volt. Így rájuk inkább jellemző volt a demokratikus gondolkodás, a népi meghatározottság, a baloldaliság, a szociális érzékenység.
 
Trianon és következményei felvillantották a legsúlyosabbat, az ország szétesését, az esetleges nemzethalál veszélyét is.
73 ⟶ 74 sor:
 
=== Első meghurcoltatása ===
A látványos, gyors sikerek, és népszerűségének növekedése az ellenfelek dühödt támadását váltotta ki. Gyula városa döntően polgári beállítottságú volt - fejlett kertgazdálkodással, komoly városi fejlesztésekkel. Nem alakult ki komolyabb ellenzéki (sem bal, sem jobb) pártalakulat a megyeszékhelyen. A gyulai szociáldemokrácia erősödésére aktivizálódott a város hatalmi apparátusa. Megkezdték a párt lejáratását, vezetőiket alaptalanul megvádolták, székházukat elvették. A gyulaváriak kiváltak a szervezetből. Rendezvényeiket korlátozták, vagy beszüntették. Súlyosbította a helyzetet dr. Erdődi Lajos váratlan letartóztatása 1933-ban. Egyik barátjának (Boglári Békés István) írt levele a rendőrség kezébe került. Ez és a BMT-ben, a volt baloldali barátaival való kapcsolata elegendő ok volt perbefogására és elítélésére. Az országosan foganatosított tisztogatási művelet részeként példátlanul súlyos büntetésben részesítették (kéthavi fogházbüntetés, egy évi hivatali és politikai jogvesztés mellékbüntetés).
 
A szegedi ügyvédi kamara kizárta soraiból és eltiltotta az ügyvédi gyakorlattól. Emiatt Gyulán a városi mandátumát is megsemmisítették, majd nagyfokú lejárató hadjáratot indítottak ellene. Ekkor sütötték rá a kommunista jelzőt is. Közben a városi MSZDP szervezetet is átszervezték, a pártmunkában is mellőzték. Végül sikerült a hatalomnak a gyulai közélettől elszigetelnie Erdődi Lajost. Ügyvédi praxisát átadta dr. Hraskó Gyulának, aki állást biztosított neki ügyvédi irodájában.
188 ⟶ 189 sor:
1939-44 Politikai tevékenységét az országos MSZDP irányvonala határozta meg (béke-, majd függetlenségi politika, MSZDP- Kisgazda szövetség erősítése). Baloldalisága, majd németellenessége miatt állandó megfigyelés alatt állt. Több, mint egy tucatszor volt elítélve (Kistarcsa, Nagykanizsa).
 
1944. okt. Szembefordult a bolsevista szovjet megszállók által Gyulán kialakítandó diktatórikus rendszerrel és annak vezetőivel.
 
1945 Az Igazoló Bizottság hamis vádak alapján perbe fogja és elítéli.
198 ⟶ 199 sor:
1947-55 Rabságának évei. Rabtársai megemlékezéseiből (Rózsás János, Szak István) kaphatunk képet az ottani életviszonyairól, jelleméről. Rabságának főbb állomásai: Karabas, Szpaszk, Volinka, Karaganda, Abagur, Aktasz, Irkutszk, Krasznojarszk, Novoszibirszk, Kuszban, Sztalinszk, Potyma.
 
1955. nov. 24. Szabadulása. Hazaérkezése új otthonába, Budapestre.
 
1956 Üdvözli a forradalmat, de nem vesz részt benne.
292 ⟶ 293 sor:
Beráné, Nemes Éva – Hollós Ervin: Megfigyelés alatt (1978)
 
[[Salamon Konrád]]: Ez volt a magyar 20. század, (Auktor, 2008)
 
=== Lásd még ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Erdődi_Lajos”