„Zárug Lukács” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kategória:Örmény származású magyarok kategória eltávolítva; Örmény származású magyarok kategória hozzáadva (a HotCattel)
25. sor:
Mind a román, mind a magyar fővárosban egyik szervezője volt az erdélyi diákokat összefogó diákegyesületi mozgalomnak. A református egyházközség által fönntartott bukaresti magyar diákotthonban [[Abodi Nagy Béla|Abodi Nagy Bélával]] közösen szervezte meg a [[képzőművészet|képzőművész]], [[építészet|építész]], [[iparművészet|iparművész]] diákok kiállítását (1940 tavaszán), melynek élénk visszhangja volt az [[erdély]]i sajtóban. Részt vett a tanulmányaikat Budapesten folytató erdélyi diákok által életre hívott [[Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete|Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületében]] (SZEFHE), annak 1941 nyarán négy munkaközösségben végzett erdélyi [[falu]]munkáján. Az ottani építészeti felméréseket Budapesten, majd a Kolozsvári Művészeti Hetek (1942. május 9. – június 6.) programja keretében mutatták be.
 
1941-től Zárai néven Budapesten, az [[Országos Szociális Felügyelőség]] munkatársaként, az [[Országos Nép- és Családvédelmi Alap]] (ONCSA)<ref>A magyar közbeszédben ONCSA-házak.</ref> szociális lakásainak típusterveit készítette, majd különböző tervezővállalatoknál dolgozott.
 
Egy korai tanulmányában föltárta a gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom történetét és értékeit ([[Pásztortűz]], 1937/18). Az erdélyi népi építészet és különösen a székelység épített örökségét rögzítette (a világháborút követően is) igen nagyszámú, dokumentumértékű [[fényképezés|fénykép]]felvételen.