„Izlandi honfoglalás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
portál
Viking Expansion.svg / másik kép lejjebb
1. sor:
{{izlandi nevek}}
[[Fájl:Viking expansionExpansion.pngsvg|jobbra|bélyegkép|400px|A térkép ábrázolja a skandinávok lakta, illetve befolyásuk alatt álló területeket a {{jelmagyarázat|#800000|8. században}}
{{jelmagyarázat|#ff0000|9. században}}
{{jelmagyarázat|#ff8000|10. században}}
{{jelmagyarázat|#eded00|11. században}}
{{jelmagyarázat|#00ff00|A vikingek által fosztogatott területek}}]]
 
[[Fájl:Settlement of Iceland.svg|bélyegkép|400px|Az első skandináv hajósok izlandi útjai a 9. században]]
Az '''izlandi honfoglalás''' az [[Izland]] szigetére i. sz. [[870]] körül szervezetten érkező első letelepülőktől az országos népgyűlés, az [[alþingi]] [[930]]-as megalakításáig és ezzel a szabad izlandi államalakulat, a „néphatalom” létrejöttéig terjedő korszakot foglalja magába.
 
12. sor:
 
==Történelmi háttér==
 
Európában a [[9. század]]ban a [[népvándorláskor|népvándorlás kora]] lassan véget ért. Amíg a [[sztyeppe]]i népek vándorlásának utolsó hullámaként a magyarok a [[Kárpát-medence|Kárpát-medencébe]] érkeztek, a [[vikingek]] hódításai, rablóhadjáratai is a végükhöz közeledtek. Ekkoriban fedezték fel az óskandináv, főleg norvégiai hajósok a gyakorlatilag lakatlan Izland szigetét, ami nagy vonzerőt gyakorolt a relatív túlnépesedéssel küzdő, szűk völgyekben élő norvégiai parasztcsoportokra. A korabeli viszonylag kedvező éghajlati viszonyok, a [[középkori klímaoptimum]]{{Linkiw|Középkori klímaoptimum|Medieval Warm Period|en}}<ref>http://www.met.hu/eghajlat/fold_eghajlata/elmult_evezred_eghajlata/</ref> vonzóvá tette a letelepedést az azóta sokkal kopárabbá vált Izlandon is.
 
24 ⟶ 23 sor:
 
===Viking utazók===
[[Fájl:Settlement of Iceland.svg|bélyegkép|400px|Az első skandináv hajósok izlandi útjai a 9. században]]
 
Az első skandináv utazó, aki elérte Izlandot, [[Naddoddur]] volt, aki Norvégiából Feröer felé hajózva elvétette úti célját és Izland keleti partjáig jutott. Igyekezett jobban megismerni a helyet, felkapaszkodott egy hegyre is, de nem talált emberi település nyomaira, füstjeleire. Amikor hazaindult, havazás kezdődött, ezért az új földet Hóföldnek nevezte el. A következő skandináv hajós, [[Gardar Svavarsson]] a mai Svédország területéről származott. Ő is tévedésből jutott el Izlandig, de már körülhajózta a szigetet, és át is telelt annak északi partján. Csapatának három embere elszakadt tőle és Izlandon maradt, de alacsony származásuk miatt az izlandi történelemírás mégsem tekinti őket Izland első telepeseinek. Gardar saját magáról Garðarshólminak, Gardar szigetének nevezte el az új földet, de többet nem tért vissza oda.