Wikipédia

„Hodász” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
35 136 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
| járás = Mátészalkai
| rang = [[Nagyközség (önkormányzati rendszer)|nagyközség]]
| polgármester = Nagy János<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk4/16/tjk16056.htm |title=Hodász települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-29 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
| irányítószám = 4334
| körzethívószám = 44
23. sor:
== Nevének eredete ==
 
A '''Hodász''' név magyar eredetű, a falut egykor királyi hódvadászok, hódászok lakták. (Szab.Szatm.53., FNESz.)
 
A település másik neve '''Hetény''' volt. Ezt a középkor első századaiban használták a ''Hodász'' név mellett. A Hetény is magyar eredetű helynév.
30. sor:
== Története ==
 
A falu neve a [[Váradi Regestrum]]-ban [[1219]]-ben tűnik fel '''Hetény''' (Heten) néven.
Megtelepülése a 10-[[11. század]]ban történt. Lakossága a korai [[középkor]]ban az itteni gyepű nyilasaiból és a király hódászaiból állt. A környék sok kis élővízében élő hódok vadászata tehát a [[Vármegye|várispánság]] külön népelemének adott foglalkozást.
 
[[1272]]-ben [[V. István magyar király|V. István király]] e birtokot Álmos fia Kopasz Miklós János testvérével e birtokukról lemondanak, és Kántorjánosi István fiainak 40 márkáért átengedik. Így 1272-ben már az utóbbiak osztoznak tulajdonjogán, végül a szomszédos Jánosiak szerezték meg maguknak.
54. sor:
A [[20. század]] első évtizedeiben a falu társadalmi és gazdasági életében nagy szerepet játszottak a helybeli [[Zsidók|zsidó]] családok. Boltokat nyitottak, [[kóser]]vágóhidat létesítettek, kereskedői ide szállították a környéken felvásárolt borjúkat. Hodász [[20. század]]i történetének legszomorúbb fejezete is a zsidósághoz kapcsolódik: [[1944]]-ben negyven családot [[Deportálás#Zsidók kitelepítése|deportáltak]] a községből (Liszkay 43.).
 
Hodász [[1945]] után sokat fejlődött: több középület (üzlet, étterem, iskola, templom, Tüzép-telep ) és új lakóház épült a területén. 1967-70 között kertészeti [[technikum]] kihelyezett osztálya működött a faluban. Lakói főleg mezőgazdaságból élnek, de sokan eljárnak a faluból a közeli városba, Mátészalkára és a távoli városokba is dolgozni.
 
A falunak vasútja is van, itt vezet el a Mátészalka-[[Debrecen]], illetve a Mátészalka-[[Nyíregyháza]] közötti vasútvonal. A környező falvakkal, és Mátészalkával is sűrű autóbuszjárat köti össze.
71. sor:
A nevét viselő, ismeretlen származású család birtokából mint puszta került a Vajaiak, Rohodiak és Kántorok kezére (Maksai 174).
A Szab.Szatm. – bizonyára okleveles adatok alapján – úgy tartja, hogy a név olvasata bizonytalan: Martoni és Mártoni egyaránt lehet.
A lakosság azonban a határ északnyugati szélén fekvő dűlőt ma is ''Martoni'' néven ismeri, így nyilvánvalóan ez volt a hajdan ezen a tájon fekvő falunak a neve is.
 
=== Radalf ===
83. sor:
[[1279]]-ben már kialakult falu volt. Pusztulása a középkorban kezdődött, és a [[15. század]] eleje után nincs róla több adatunk.
 
Lakói magyarok voltak. (Maksai 198.) – Puszta személynévből való településnév. (Szab.Szatm.71.) Az elpusztult falunak az élő névanyagban nincs nyoma.
 
=== Koppánytelke ===
115. sor:
== Jegyzetek ==
{{források}}
 
== Források ==
* {{BorovszkySzatmár}}
124 ⟶ 125 sor:
* [http://www.hodasz.hu/ Hodász Nagyközség Önkormányzatának honlapja]
* [http://hodasz.t-online.hu/html/lelkesz.htm Hodász református lelkészei 1669-től]
 
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései }}
{{Mátészalkai járás}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
 
 
 
{{DEFAULTSORT:Hodasz}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hodász”