„Velencei Köztársaság” változatai közötti eltérés

Itália hatalmi viszonyai azonban átrendeződtek, ugyanis a több független városállamból álló félszigeten egyre nagyobb területeket foglalt el [[I. Frigyes német-római császár|I. Barbarossa Frigyes]] serege. A velencei diplomácia ugyan békés viszonyban állt a császárral, de a [[parma]]i birodalmi gyűlésen egyértelművé vált: a császár el akarja foglalni Velencét is. Ezért a dózse felhatalmazására [[1164]]-ben létrejött a ''Veronai Szövetség'', amelyben Velencén kívül részt vett [[Padova]], [[Vicenza]], [[Verona (Olaszország)|Verona]] és a [[III. Sándor pápa]] vezette [[Szentszék]]. A háborút végül az [[aquileia]]i [[pátriárka]] indította el, hogy végleg elrendezze a [[Grado (Olaszország)|Gradóval]] fennálló vitát. Ez persze másrészről a császár támogatottja és Sándor pártfogoltja közötti harc is volt, nem is beszélve arról, hogy Grado ekkor már Velencéhez tartozott. A pátriárka elvesztette a harcot, és ekkor Frigyes seregei is megjelentek Itália északi részén. [[1167]]-ben megalakult több város szövetsége, a Lombard Szövetség, amely a veronai ötökkel egyesülve létrehozta a [[Lombard Liga|Lombard Ligát]]. Ennek célja a császári seregek kisöprése volt Itáliából. Ez a liga elvezetett a győztes legnanói csatához [[1176]]-ban, amit azonban Velence nélkül kellett megvívniuk.

[[Verona (Olaszország)|Verona]] városa egészen [[1336]]-ig baráti viszonyt ápolt a Serenissimával. A della Scala család irányította város [[Itália]] középső részén aktív hódító politikát folytatott, és az ő politikai uralma alá került [[Padova]], [[Treviso]], [[Vicenza]] és még egy sor város. A város irányítója és nagy hódítója, ''Cangrande della Scala'' volt, akit [[Velence (Olaszország)|Velence]] díszpolgárává is fogadott. A kapcsolatok Cangrande halála után romlottak meg, ugyanis a hercegi címet Mastino della Scala vette fel, aki folytatni akarta elődje dicső hódításait. Ennek első célpontja nem titkolt módon [[Lucca]] és [[Firenze]] volt. A háborúhoz pénzre volt szüksége, ezért a Pó-folyó torkolatába erődöt emelt, amely lefölözte a folyón zajló kereskedelmet. Mastino meggondolatlan tette Veronára irányította Velence haragját. A tárgyalások eredménytelenek maradtak, és 1336. [[május 26.|május 26-án]] kitört a veronai háború, amely egyben a kezdetét jelentette Velence szárazföldi birtokszerzéseinek.