„Jászó” változatai közötti eltérés

|weboldal = www.jasov.sk

}}

 

== Fekvése ==

A régészeti leletek tanúsága szerint Jászó területén már az őskorban is éltek emberek és azóta területe megszakításokkal folyamatosan lakott.

A jászói [[premontreiek|premontrei]] kolostort a [[12. század]]ban [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] király alapította a középkorban országos jelentőségű [[hiteleshely]], melyet még a [[17. század]]ban is tornyokkal erődített fal övezett. Építését csak a [[tatárjárás]] szakította félbe és [[1255]] után fejezték be. A premontrei szerzetesek nyomában főként a Szepességből német telepesek érkeztek a faluba. A település [[1290]]-ben számos kiváltságot (vásártartási jog, vámszedési jog, vadászati jog) kapott és gyorsan várossá fejlődött. Ekkor a település tulajdonképpen két részből állt. A Bódva jobb partján fekvő Jászóváralja és a bal parton fekvő Jaszóból. Jászó várát [[1312]]-től [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] és a jászói konvent egyezsége alapján építték. [[1390]]-ben ''Jazowara'' néven említik. A [[15. század]] közepén a [[husziták]] foglalták el, de [[1458]]-ban Rozgonyi Sebestyén visszafoglalta.

 

Vályi András szerint ''"JÁSZÓ. Jasovia. Jósz. Régi Vár, és magyar mező Város Abaúj Várm. Hajdani erősségét, melly Várhegynek neveztetett, IVdik Béla Király építtette, hogy e’ vidéki lakosoknak a’ Tatárok ellen menedék helyék lenne: de el sem készűlhetett; midőn a’ már Jászói Prépostságnak épűleteivel egyetemben fel dúllattatott, ’s el égettetett, a’ mint Zsigmond Királynak 1255dikben költt Királyi Levelélől, ’s 1436dikban meg erőssített adománnyaiból, nyilván ki tetszik. És így már ez előtt virágzott vala ottan a’ Præmonstratensiseknek Szerzetek. Történtt szerentsétlensége után majd két száz esztendeig tsekély épűletek vala, ’s könnyen is fel dúlattatott az ellenségtől. Ez a’ szerentsétlenség arra szolgáltatott alkalmatosságot, hogy az akkori Prépost Stanislaus, Zsigmond Királyhoz folyamodván, engedelmet kért, és nyertt Klastromjoknak tornyos falakkal való meg erőssíthetésére 1436dikban. Az idei való Rezidentzia, és a’ Szentegyház, ’s tornyok, olly igen jeles épűletek, mellyek az egész vidéknek nagyobb tekintetet, ’s újjabb elevenséget szolgáltatnak. Tekintetet kaptsol ehez a’ nevezetes Jászói Levéltár, mellyben mind nevezetes mind régi, és fontos Levelek találtatnak. Elég viszontagságokat szenyvedett, a’ mint az 1609dik esztendőbéli Ország Rendgyeinek kérésekböl és ki tetszik, midőn a’ Felség a’ Jászói, és Turóczi Konventeknek meg újjíttasásokra kérettetett, melly IIIdik Ferdinánd alatt is elő fordúlt vala. Mostani pompás épűletei üressen állanak, ’s az Urasági Tiszteknek szolgáltatnak elég tsendes, és valóban úri lakást is. Levegője igen egésséges, és jó lakást szolgáltat. Határja trágyázást kiván, melly után jól termő, legelője szoross, fájok elég van mind a’ két féle, országos Vásárjaik is helyben, eladásra alkalmatos módgyok a’ szomszéd Bányászi Városokban."''<ref>{{Vályi}}</ref>

[[Fájl:Jászó11.JPG|thumb|250px|Községháza]]

A szentegyháztól jobbra esik a préposti-lakás, balra zárda (klastrom), mellyben laknak a szerzet többi tagjai, kik egyébiránt mint kanonokok (Canonici regulares) tekintetnek, s Eximius czimmel tiszteltetnek. Fő alapitói ezen prépostságnak Kálmán s II. Béla voltak, s a hiteles levéltár most is egy a legnevezetesebbek közül való, ámbár IV. Béla alatt a tatároktól semmivé tétetett. Az idevaló hegyeken igen sok vörös és fejér, fekete és fejér, kék és fejér csikos márvány töretik, s helyben asztalnak, szobornak, oltárnak, sirkőnek dolgozzák fel; továbbá találtatik itt számos mesterember, a vásárok pedig különösen sertésre nézve nagy fontosságuak. F. u. a jászói prépostság, s feje egy uradalomnak. Ut. p. Meczenzéf."''<ref>{{Fényes}}</ref>

 

== Nevezetességei ==

 

==Híres emberek==

 

== Képtár ==

Fájl:Jászó47.JPG|A cigánytelep a mecenzéfi út mellett

</gallery>

 

== További információk ==

* [http://www.e-obce.sk/obec/jasov/jasov.html E-obce.sk]

* [http://utazasok.org/index.php/Szlovakia/Jaszo Jászó utazás, látnivalók]

 

{{Kassa-vidéki járás}}