„Gasztronómia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
A '''gasztronómia''' a [[kultúra]] és az [[étel]] közötti összefüggés [[tudomány]]a vagy művészete, de sokan vallják azt is, hogy a „kettő együtt”. Hozzátartozik a terítés, a felszolgálás művészete, az étkezés kultúrája és minden más, ami az étkezéshez kapcsolható. [[Jean Anthelme Brillat-Savarin]] szerint "A gasztronómia mindannak intelligens ismerete, ami összefügg a táplálkozással".
[[Fájl:Gasztronómia.jpg|250px|thumb|right]]
== Tárgya ==
[[Fájl:Jean Anthelme Brillat-Savarin.jpg|bélyegkép|180px|jobbra|Brillat-Savarin ''La Physiologie du Goût'' ''(Az ízlés fiziológiája)'' című híres művének címlapja, a szerző portréjával (1848)]]
10 ⟶ 11 sor:
== A szó eredete ==
A szó gyökere a görög „gaszter” vagy „gasztrosz”, ami gyomrot jelent és „gnomosz”, tudás vagy törvény. Együttesen tehát, az ételek és az italok kifinomult és szakértő ismeretét jelenti. Tágabb értelmezésben az étkezés kultúráját, a magas szintű szakácsmesterséget,
[[File:Apicius, De re coquinaria, 1498 Wellcome L0014639.jpg|jobbra|180px|bélyegkép|Apicius 1498-ban kinyomtatott szakácskönyve.]]
[[File:Apicius 1541.jpg|jobbra|180px|bélyegkép|Egy 1541-es példány fedőlapja.]]
19 ⟶ 20 sor:
Az agyag felfedezése és az agyagedények készítése mérföldkő volt a főzés területén és hamarosan egyre jobban kialakultak a maihoz hasonlatos főző alkalmatosságok. A vízben való főzés során elkezdődött az ételek ízesítése is, amelynek során már kezdetleges [[fűszer]]eket is használtak, mint aromás növényeket, gyökereket, fák kérgét, magvakat, hamut vagy édesítőnek a fák édes nedveit, mint a jávorfa szirupos nedvét, a vadméhek mézét, később a sót. Ezek a fűszerek nemcsak ízesítették az ételeket, hanem tartósították is azokat.
== A gasztronómia írásos megjelenése ==
Az első igazán komoly gasztronómia tárgyú műnek a [[Tiberius római császár]] idejében élt híres [[Ókori Róma|római]] gourmet [[Marcus Apicius Gavius]] ''De re coquinaria'' című latin nyelven íródott receptgyűjteményét tartják.<ref>[http://www.budai-rfg.sulinet.hu/joomla_cms/components/pdf/Apicius_szakacskonyv.pdf Apicius: De re coquinaria], budai-rfg.sulinet.hu</ref> A [[szakácskönyv]]ek és [[recept (gasztronómia)|receptgyűjtemények]] közül a legismertebb [[Jean Anthelme Brillat-Savarin]] (1755–1826), ''Az ízek élettana'' című könyve a [[19. század]] utolsó éveiből az ízlelés fiziológiájáról. Ez a mű abban különbözik a hagyományos [[szakácskönyv]]ektől, hogy tanulmányozza az összefüggést az [[érzék]]ek, leginkább az [[ízlelés]] és az [[étel]] közt.
A magyar gasztronómia korszerűvé és hagyományőrzővé válását sok-sok magyar, illetve Magyarországon működő szakácsművész tevékenysége alapozta meg. [[Marchal
== Nemzetek ételei ==
Számos nemzet, népcsoport sajátos gasztronómiai hagyományokkal rendelkezik. Ezeket "konyha" néven szokták emlegetni: pl. francia konyha, magyar konyha. A [[magyar gasztronómia]] méltán világhírű.
=== Magyar gasztronómia ===
{{csonk-szakasz}}
|