„Szergej Fjodorovics Bondarcsuk” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
http://www.hai-nyzhnyk.in.ua/doc/174doc.php
Formázás.
6. sor:
| születési név = Szergej Fjodorovics Bondarcsuk
| születés dátuma = [[1920]]. [[szeptember 25.]]
| születés helye = [[BelozerkaBilozerka]], {{UkrajnaUkrán Állam}}
| halál helye = [[Moszkva]], {{Oroszország}}
| halál dátuma = [[1994]]. [[október 20.]] {{életkor-holt|1920|9|25|1994|10|20}}
| nemzetiség =
| házastárs = [[Inna Vlagyimirovna Makarova|Inna Makarova]] (1949-19561949–1956)<br/>[[Irina Konsztantyinovna Szkobceva|Irina Szkobceva]] (1959-19941959–1994)
| szakma = film[[színész]], [[filmrendező]], forgatókönyvíró
| művésznév =
27. sor:
==Élete, munkássága==
 
Középiskoláit [[Taganrog]]ban fejezte be [[1938]]-ban, de egy évvel korábban már fellépett a városi színházban. 1938-19411938–1941 között [[Rosztov-na-Donu]] színiiskolájában folytatta tanulmányait. A háború idején, [[1942]]-től a hadseregben, a fronton teljesített szolgálatot. [[1946]]-ban a moszkvai Állami Filmintézet (VGIK) hallgatója lett, színész szakon szerzett diplomát [[1948]]-ban.
 
Azonnal két filmszerepet kapott, az egyiket főiskolai tanára, [[Szergej Geraszimov]] filmjében ''(Az ifjú gárda)'', három év múlva a ''Széttört bilincsek''-ben nyújtott alakításáért (Tarasz Sevcsenko ukrán költő szerepében) már állami kitüntetésben részesült. Első nemzetközi bemutatkozása az '''''Othello''''' (1955) filmváltozatának címszereplőjeként sikeres volt (rendezője, [[Szergej Ioszifovics Jutkevics|Szergej Jutkevics]] az [[1956-os cannes-i filmfesztivál]]on a [[Legjobb rendezés díja (Cannescannes-i Fesztiválfesztivál))|legjobb rendezés díját]] kapta). Desdemona szerepét [[Irina Konsztantyinovna Szkobceva|Irina Szkobceva]] játszotta, akit négy évvel később feleségül vett, miután elvált első feleségétől, Inna Makarova színésznőtől.
 
Filmrendezőként egy fekete-fehér háborús filmmel, a külföldön is sikerrel vetített '''''Emberi sors'''-''sal mutatkozott be. A film egy szovjet katona német fogságba esésének és szökésének emberközelien ábrázolt, a háborús szovjet filmek sematizmusával szakító története. Forgatókönyve [[Mihail Alekszandrovics Solohov|Mihail Solohov]] elbeszéléséből készült, de lírai hangvételének kialakításában nyilván Bondarcsuk saját élményei is közrejátszottak. Filmjéért [[1960]]-ban a [[Szovjetunió]]ban [[Lenin-rend]]del tüntették ki.
 
Rendezőként és filmszínészként is legismertebb, immár klasszikus alkotása [[Lev Nyikolajevics Tolsztoj|Lev Tolsztoj]] regényének filmváltozata, a [[Háború és béke (film, 1968)|'''''Háború és béke''''']], melyben Pierre Bezuhov szerepét játszotta. A színes, négy részes film művészi és gyártásszervezési szempontból egyaránt hatalmas alkotás. Kritikai fogadtatása nem volt egyértelmű, de a rendezés erényeit, megjelenítő erejét, a vállalkozás nagyságát általánosan elismerték. Az év legjobb külföldi filmjének járó [[Oscar-díj]]at kapta az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban.
 
A ''Háború és béke'' sikerét követően Bondarcsuk [[1971]]-ben a Szovjet Filmkészítők Szövetségének elnöke lett, ami abban az időben egyértelműen politikai szerepvállalást jelentett. Az [[1980-as évek]]ben a filmes társadalomban a reformokat ellenző konzervatív politikai irányvonal képviselőjének tekintették és tisztségéből [[1986]]-ban felmentették.
 
Koprodukcióban készült filmjei a hazaiaknál kevesebb sikerrel jártak. A [[napóleoni háborúk]] utolsó csatájáról [[Dino De Laurentiis]]-produkcióban, világsztárokkal forgatott '''''Waterloo''''' (1970/I) elmaradt a várakozástól. Solohov regényének filmváltozatát, az [[1989]]-ben elkezdett, szintén angol nyelvű '''''Csendes Don'''''-t ''(Quiet Flows the Don)'' a felvételek befejezése után jogi problémák miatt félbehagyták és Bondarcsuk életében nem is folytatták. Végül az orosz verzió utómunkálatait az [[oroszország]]i 1-es tv-csatornán végezték el a rendező fia, Fjodor Bondarcsuk filmrendező közreműködésével. Az erről szóló hivatalos bejelentésre [[2006]] októberében került sor.
 
==Családja==
81. sor:
* 1976: A hazáért harcoltak ''(Они сражались за Родину)''
* 1978: Sztyepp ''(Степь)''
* 1983: Vörös harangok I.–II. ''(Красные колокола I.-III–II.)''
* 1986: Borisz Godunov ''(Борис Годунов)''
* 1989: Csendes Don (''Quiet Flows the Don'', ''Тихий Дон'')
90. sor:
* 1976: A hazáért harcoltak ''(Они сражались за Родину)''
* 1978: Sztyepp ''(Степь)''
* 1983: Vörös harangok I.–II. ''(Красные колокола I.-III–II.)''
* 1986: Borisz Godunov ''(Борис Годунов)''