„Műselyem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
5. sor:
A "műselyem" fogalma alá tartozó fonalak mai szakszerű elnevezése a textiliparban: ''regenerált cellulóz alapú filamentfonal''<ref group="Jegyzet">A filamentfonal egyetlen vagy több folyamatos szálból – "filamentből" – álló fonal.</ref> és mint ilyen, a természetes alapanyagú mesterséges [[szálasanyagok]] közé tartozik.
Igen gyakori, hogy a folytonos szálú filamenteket rövidebb – néhány centiméteres – darabokra vágják (ez lenne az értelmező szótár szerinti ''műrost'', a textilipar szaknyelvében ''vágott szálak''), hogy önállóan, vagy más szálasanyagokhoz keverve [[fonás]]i technikával készítsenek belőlük ún. ''font fonalat''.
Minthogy ez idő szerint a viszkóz a leggyakrabban előforduló ilyen típusú szálasanyag, "műselymen" ma általában a viszkóz filamentfonalat értik. Ha más típusról van szó, akkor ezt jelzőként előre teszik.
58. sor:
A viszkózszál hátrányos tulajdonsága, hogy nedves állapotban szakítószilárdságának jelentős részét elveszíti és erősen megduzzad. Ennek javítására némileg módosították a viszkóz gyártását, aminek eredményeképpen a polimerizációs fok növelésével és a molekulaláncok nagyobb rendezettségével nagyobb szilárdságú, nagyobb nedves modulusú, kevésbé duzzadó és így mérettartóbb, a lúgnak jobban ellenálló cellulózszálakat állíthatnak elő. Ezeket '''modál szálaknak''' nevezik, kifejlesztésük a japán S. Tachikawa nevéhez fűződik ([[1951]]).{{refhely|Koslowski "Modalfasern" szócikk}}{{refhely|HWM 1}} A szabványos előírás szerint a modál szálaknak nedves állapotban el kell érniük a 22,5 cN/tex fajlagos szakítóerőt és szakadási nyúlásuk nem haladhatja meg a 15 %-ot.{{refhely|Koslowski "Modalfasern" szócikk}}
A modál szálaknak két csoportját különböztetik meg:{{refhely|Koslowski "Modalfasern" szócikk}}
* '''HWM''' (angolul: ''High Wet Modulus'', azaz nagy nedves modulusú) szálak<ref group="Jegyzet">A ''nedves modulus'' ebben az összefüggésben azt a húzóerőt jelenti, amelynél a vízbe mártott és teljesen átnedvesedett szál nyúlása 5 %. Lásd: ↓BISFA</ref> nedves állapodban nem duzzadnak meg (jó a mérettartásuk), de lúgállóságuk csekély, ezért nem [[mercerezés|mercerezhetők]]. Gyártási eljárása hasonlít a viszkózéhoz, de van néhány különbség: kisebb töménységű lúgot használnak a cellulóz-alkáli előállításához, elhagyják az érlelést és nagyobb nyújtást alkalmaznak a szálképzéskor.{{refhely|HWM 2}} A HWM szálak nagyon jól keverhetők poliészterszálakhoz.{{refhely|Hofer „HWM-Fasern” szócikk}}
66. sor:
===Lyocell===
A viszkóz gyártása nagy energiaigényű és a gyártó berendezésekből káros vegyi anyagok (pl. [[szén-diszulfid]], [[hidrogén-diszulfid]]) kerülnek a légtérbe.{{refhely|Lyocell 1}} Ennek a hátránynak a kiküszöbölésére fejlesztették ki az 1980-as években '''lyocell''' szálasanyagot (az első lyocell szálak [[1985]]-ben kerültek forgalomba). Ennél az eljárásnál a keményfából – vagy újabban [[bambusz]]ból vagy [[eukaliptusz]]ból is – nyert cellulózt [[N-metilmorfolin-N-oxid]]-ban (NMMO) oldják és ebből az oldatból húzzák a szálakat{{refhely|Lyocell 4}}. Az előállítás a viszkózgyártásénál kisebb vízigényű és teljesen zárt rendszerben történik, így nem jár káros anyagok kibocsátásával és az oldószer csaknem teljes egészében visszaforgatható és újból felhasználható.{{refhely|Lyocell 2}}{{refhely|Lyocell 3}}{{refhely|Rayon 2}}
A lyocell puha fogású, a viszkóznál is jobb nedvszívó képességű, száraz és nedves állapotban egyaránt erős szál, a belőle készült textília szép esésű, jól színezhető és gyűrődésre sokkal kevésbé érzékeny, mint a viszkóztermékek. Jó nedvszívó képessége és nedvességleadó képessége nanofibrillás szálszerkezetének köszönhető. Ugyanezen tulajdonsága folytán puha, kellemes fogású textilterméket eredményez. Előnyös tulajdonságai miatt sok helyen átveszi a viszkóz és a pamut szerepét, nemcsak a ruházati cikkek, hanem a lakástextíliák és műszaki textíliák körében is.{{refhely|Mass}}
116. sor:
* {{hely|Swicofil}} {{cite web|url=http://www.swicofil.com/viscose.html|title=Rayon viscose|accessdate=2015-6-20}}
* {{hely|Zilahi}} {{cite book|author=Zilahi Márton|title=A textilipar nyersanyagai|publisher=Tankönyviadó, Budapest|year=1953}}
==Kapcsolódó szócikkek==
| |||