„Wörgl” változatai közötti eltérés

egy bájt törölve ,  5 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a (→‎Források: Protokollcsere (WP:BÜ), replaced: http://web.archive.org → https://web.archive.org AWB)
{{Osztrák település infobox
| név = Wörgl
| kép = Woergl_Westen.JPG
| képaláírás = nyugat Wörgl
| címer = Coat of arms Woergl.svg
 
== Fekvése ==
Az [[Inn (folyó)|Inn]] folyó völgyében, a [[Kaisergebirge]] hegység nyugati lábánál, [[Németország]] határán található. Az Innsbruck–München-Salzburg vasúti főútvonal elágazásnál, illetve az [[E641 (európai út)]] mentén fekszik.
 
== Története ==
Wörgl a nagy forgalmú országút mellett feküdt, az első posta 1786-ben alakult, az első postamester a fogadó tulajdonosa volt. Sok neves személy megszállt utazásai alatt ebben a fogadóban, például [[Wolfgang Amadeus Mozart]] 1769-1773, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] (1739 és 1765) és [[II. József magyar király|II. József császár]] (1765 és 1777).
 
1809. május 13-án volt a Napóleon elleni tiroli szabadságharc döntő ütközete „wörgli csata”. Ekkor a város fosztogatás és gyújtogatás áldozatául esett. 1842-ben több mint 40 ember halt meg egy kolerajárványban. Az 1900-as évekig több más járvány ütötte fel a fejét a városban. A gazdasági megerősödés az 1873-1875 között épült vasúti csomóponthoz köthető. 1910. november 3.-án az évszázadokig megosztott Wörgl-Kufstein és Wörgl-Rattenberg települések egyesültek. Ezekre az évekre határtalan optimizmus és jelentős fejlődés volt jellemző, melyet jellemez, hogy 200 külföldi állampolgár lakott a városban.
 
Az első világháború alatt a pénzérmékből hiány keletkezett, így az Állami Pénzügyi Hivatal az önkormányzatoknak engedélyt adott az aprópénzek előállítására. Tirolban 1919-től egyre nagyobb mértékben Innsbruck kezdett kezdték nyomtatni és próbálni a váltópénzt. Wörgl városa ennek alapján 1919-ben szintén sürgősségi pénz kiadását határozta el 10, 20, 30, 50, 75 és 90 Heller címletekben, 1920 végi érvényességgel. a Világgazdasági válság miatt 1932-ben a helyi cement és cellulózgyár a csőd szélére került, a városban a munkanélküliség jelentős problémává vált. A gondok enyhítésére létrehozott "Jóléti bizottság" önkormányzati kötvények kibocsátását határozta el, 32 ezer Schilling értékben. Az önkormányzati alkalmazottak bérüket ebben a wörgli 1, 2 és 5 shillinges címletekben kapták. Silvio Gesell ötlete alapján a helyi adót a címletek bélyegzésével lehetett leróni, enélkül azok érvényüket vesztették. Ennek az ötletnek a hatására a pénztulajdonosok érdeke lett a minél gyorsabb elköltés, ami a gazdaságot hihetetlen mértékben felgyorsította. A munkanélküliség például 15-21%-ra csökkent, miközben az ország más részeiben változatlanul tartott a válság. A sajtősajtó „Wörgl-i csoda”-ként kezdte emlegeti a fellendülést, a mintát több száz önkormányzat követte. [[Édouard Daladier]] francia pénzügyminiszter is ellátogatott a városba, az USA-ban Irving Fisher közgazdász próbálta a „Stamp Scrip” – bélyegzéses rendszer bevezetését elérni a válság leküzdésére. 1933-ban Az Osztrák Nemzeti Bank az pénzkibocsátási monopóliumra hivatkozva betiltotta a Wörgl-i szabadpénz kibocsátását, ennek a döntésnek katonaság felvonultatásával szerezekszereztek érvényt. A "Unterguggenberger Intézet" Egyesület tartja életben a gazdasági kísérlet szellemiségét.
 
1934. Februárfebruár 12-én Wörglben más városokhoz hasonlóan fegyveres felkelés tört ki az Ausztriai Fiatal Szocialisták vezetésével, akik Hitler hatalomra kerülése miatt Ausztria függetlenségét igyekeztek elérni. A városban 90 perces tűzharc után a felkelők megadták magukat, később bíróságon elítélték őket. A német csapatok 1938. március 12-én vonultak be a városba, majd öt nap után vissza is vonták őket. A német fennhatóság pozitív gazdasági változásokat hozott, ám a háború alatt a politikai terror megnyilvánulásai: a klubok bezárása, politikai aktivisták bebörtönzése és a kibővített helyőrség - rossz hangulatot okozott. 1943. február 22-23-án a szövetséges légibombázás elpusztította a vasúti csomópontot és 150 lakóházat lerombolt. A 390 tonna, kb. ezer bomba ledobása emellett 69 halálos áldozattal járt.
 
1952-ben Ausztriában itt állítottak először emléket [[Lazar Markovics Zamenhof]]-nak az [[eszperantó nyelv]] alapítójának. 2005. augusztus 23-án Wörglre az utóbbi száz év legjelentősebb árvize sújtott, a város nyugati részének 80 hektáros területét öntötte el a sáros ár.
 
== Híres szülöttei ==