„A festő mézeshetei” változatai közötti eltérés

A témaválasztás szokatlan Leightontól, aki általában a klasszikus ókorhoz nyúlt vissza és számos festménye meztelen alakokat ábrázolt – olyannyira, hogy több képét be sem mutatta egy 1857-es kiállítássorozat, amely az angol festészet remekeit igyekezett ismertté tenni Amerikában.<ref>C. Newall ''The Art of Lord Leighton'', Phaidon Press (1993).</ref> Az olasz férfi, aki a friss házas festő modelljeként szolgált, Leighton egyik kedvenc modellje lehetett, mert számos művén szerepel. Kezeit aprólékos részletességgel festette meg a művész, hangsúlyozva, mennyire létfontosságúak munkájához. A lágy árnyalatok és a pontosság, amellyel Leighton megfestette a fiatal párt, ellentétet alkot a mögöttük lévő narancsfa élénkségével. Úgy tűnik, Leightonnak nem ment könnyen a fa megfestése, a narancsok közelről megnézve úgy néznek ki, mintha zománc lenne rajtuk. A kép kompozíciója és ragyogó színei a 16. századi velencei festők, köztük [[Giorgione]] és [[Tiziano]] hatását idézik.<ref>Cf. MFA note on respective webpage [http://www.mfa.org/collections/object/painter-s-honeymoon-34445].</ref>

 

 

==Források==