„Temesközből Bánság a 18. században” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Levédte a(z) Temesközből Bánság a 18. században lapot: Blokkolt azonosító: kitiltott szerkesztő blokkijátszás anonim proxy mögül ([Szerkesztés=automatikusan megerősített szerkesztők számára] (lejár: 2015. december 20., 11:53 (UT…
Alföldi (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
[[Fájl:Passarowitz 1718.JPG|bélyegkép|jobbra|300px|A [[pozsareváci béke|pozsareváci békekötés]] osztrák nyeresége]]
 
[[Temesköz]]nek a [[Maros]], a [[Tisza]] és a [[Duna]] által közrezárt síkságot nevezték a [[török hódoltság]] előtt, ami csak a [[18. század]]ban kapta a [[Bánság]] nevet. A Bánság földrajzi és kulturális egységet képez [[Bácska]] és a történelmi [[Erdély]] között.<ref>Galgóczy Károly: Magyarország, a Szerb Vajdaság s Temesi Bánság mezőgazdasági statisticája, Pest, 1855</ref> A síkságon keresztül folyó [[Temes (folyó)|Temes]] a Dunába torkollik. Temesköz a legrégebbi tájneveink egyike és a középkorban már viszonylag sűrűn lakott virágzó magyar vidék volt, amelynek a hegyvidéke [[Erdély]]hez is tartozott. A [[Karlócai béke|Karlócai békekötés]] után csak a Temesköz maradt török kézen, a szerzödésben újra megerősítették a hódoltságban élő őshonos lakosság vallásszabadságát. [[III. Károly magyar király]] (VI. Károly néven [[Német-római Birodalom|német-római császár]]) hadai élén még egy háborút indított a török teljes kiűzésére a történelmi Magyarországról. Több mint másfél évszázados török fennhatóság végén az 1718-ban kötött [[pozsareváci béke|pozsareváci békében]] a [[Török porta|Porta]] lemondott a Temesköz birtokáról és az a német-római császárság fennhatósága alá került. A ''Banatus Temesiensis'' nevet akkor kapta, amikor a területet VI. Károly császár joghatósága alá került, a haditanács katonai irányítást vezetett be, amelynek első kormányzójafőparancsnoka [[Claude Florimond de Mercy]] tábornok lett. 1711-ben a [[Szatmári béke|szatmári béke]] biztosította a vallásszabadságot és birtokjogot. Ezt a jogot VI.Károly császár az őshonos bánsági lakosságtól megvonta, a "fegyverjogra" ('' ius armorum''<ref>[http://www.jogiforum.hu/publikaciok/74 Dr. Michalik György: "''ius Armorum''" (A fegyverek joga)]</ref>) hivatkozva (aA "''ius armorum''"-otBánságot azbüntetőkolóniává igazolásitettÉK, eljárásonahová átesettBécs régia birtokosoknakbirodalom kellettnemkívánatos kifizetniük,polgárait hogyszáműzte földjükhöz- jussanak).ide Mivel elsősorban az udvar viseltedeportálták a háborúzendülő költségeitparasztokat, indokoltnak látszott, hogy megfizettesse a birtokbaporosz jutásthadifoglyokat azokkal,és akik jogukat addig nem érvényesíthettékhadirokkantakat. Az újonnanállamköltségen visszaszerzettszervezett területektelepítést rendezésévelMária megbízottTerézia tanács1773-ban (azállította ún. neoacquistica commissio) az egyházi birtokot minden kifogás nélkül restituáltale, de csak azokat a világi földesurakat elégítette kifia, akik a jogukat hiteles adományozóII. dokumentummalJózsef bebizonyították1782. Erreszeptember sokan21-én nemkelt voltakpátenslevele képesektovább az okleveleik elvesztése miatt, és így birtokaik császári kézen maradtakfolytatta.<ref>[http://www.rieth.hu/Gyermekkor/Svabok3Betelepites.htm ANémetek többitőltelepítése]</ref>1778-ban isMária 10%-osTerézia adótmagyar követeltekkirály birtokbajoghatósága juttatásalá fejében. (Eztkerült a váltságotBánság, ''iuskivétel armorum''a =terület fegyverjognakdélkeleti nevezték.) A birtok értékétrésze a bizottsághatárőrvidék állapította meg, jellemzően felülértékelve aztvolt.
{{lásdmég|Újszerzeményi Bizottság}}
1763-ban megindult a betelepülés, a királynő egyik pátensében felszólította a hétéves háború kiszolgált katonáit, hogy telepesként költözzenek Magyarországra. Mária Terézia a Temesi Bánságot büntetőkolóniává tette, ahová Bécs a birodalom nemkívánatos polgárait száműzte - ide deportálták a zendülő parasztokat, a porosz hadifoglyokat és hadirokkantakat. Az államköltségen szervezett telepítést Mária Terézia 1773-ban állította le, de fia, II. József 1782. szeptember 21-én kelt pátenslevele tovább folytatta.<ref>[http://www.rieth.hu/Gyermekkor/Svabok3Betelepites.htm Németek telepítése]</ref>1778-ban Mária Terézia magyar király joghatósága alá került a Bánság, kivétel a terület délkeleti része a határőrvidék volt.
 
== Bevezetés ==