„Árpád-házi Szent Margit-templom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a infobox egységesítése, egyéb apróság AWB |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
46. sor:
Az új plébánia még ebben az évben elkezdett pénzt gyűjteni a saját templomra, annál is inkább, mert ebben az évben a csatornán keresztül elöntötte a dunai [[árvíz]] az alagsori kápolnát.
A főváros által adományozott Ferdinánd-téri telken hosszú adománygyűjtés és szervezési nehézségek után 1931-ben indult el az építkezés, és 1933-ban [[Serédi Jusztinián]] [[hercegprímás]] felszentelte az elkészült templomot. A templomhoz önálló plébániát azonban nem tudott építeni az egyházközség, a Tisza, a Vág, a Thurzó utcában, később a [[Váci út]]on voltak a plébánosi és kápláni lakások, valamint a plébánia irodája is.
[[Möller István]] építész a [[Zsámbéki templom és kolostorrom|zsámbéki romtemplomról]] mintázott tervei alapján építette fel [[Wihart Ferenc]] építőmester a 918 [[négyzetméter]]es alapterületű templomot. Bár az összesen mintegy {{szám|1000000}} [[pengő]]s templomépítési költséget a közösség adományozók segítségével kifizette, belső terének kialakítására, megfelelő díszítésre még további tíz évet gyűjtött az egyházközség és a szomszédos templomok.
54. sor:
A templom [[bélletes kapu]]ja és a [[rózsaablak]] (mely a többi ablakkal egyetemben [[Róth Miksa]] műve), a vastag falak és a négyszögletes tornyok mind a mintaként szolgáló román kori templom [[középkor]]i hangulatát idézi. A templomot [[Heintz Henrik]] falfestményei és [[Nemes György]] [[szobor|szobrai]] díszítik.
A templom [[harang]]jai
A második világháborút kisebb rombolásokkal túlélte a templom, a hívők pénzéből helyreállították a károkat.
| |||