„Temesközből Bánság a 18. században” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ezt így ne. |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{korr}}
[[Fájl:Eyalet of temesvar1699.png|300px|jobbra|bélyegkép|A temesvári vilajet térképe a [[Karlócai-béke]] után (1699–1718)]]
[[Fájl:Passarowitz 1718.JPG|bélyegkép|jobbra|300px|A [[pozsareváci béke|pozsareváci békekötés]]]]
[[Kép:Banat Josephinische Landaufnahme pg000.jpg|jobbr|bélyegkép|300px|Térkép a [[Bánság|Bánát]]ról, 1769-1772
<!--
[[Kép:Jean-Étienne Liotard - Maria Theresia van Oostenrijk.jpg|balra|bélyegkép|[[Mária Terézia magyar királynő]]]]Temesköz vagy Bánság joghatóságai a 18. században:1669.-1718 török, . 1718-1740.között VI.Károly. Császár,1741-1778 I.József Császár. 1778.-ban vissza csatolják Méria Terézia apostoli magyar Király joghatósága/1778-1780/ 1780.után újra II.József magyar Király Joghatósága következett 1790.-évig. Példa.jpg|Képaláírás1
Példa.jpg|Képaláírás2
11. sor:
== Temesköz őshonos lakossága ==
A síkság rendkívül gazdag termőföldje sűrűn lakott vidékké tette, már a középkortól, a fönnmaradt pápai tizedjegyzékek, a XVI. századtól a református egyházi összeírások, majd a török adólajstromokból láthatóvá vált, hogy az őshonos lakosság létszáma Bánságban a török hódoltság megszűnéséig nem csökkent.
[[Kép:Ethnic map of 11th century.jpg|jobbra|bélyegkép|A vegyes etnikumú országlakosság elhelyezkedése a 11. században a Magyar Királyság területén. "''Magyarország népei a XI. században"'' (tervezte: [[Kniezsa István]] és [[Glaser Lajos]]])]
1718 után Bánságban a VI.. Károly császár uralma alatt, katonailag irányított terület jött létre.főispánt nem neveztekki, A Csanádi püspököt kiutasították saját püspöksége területéröl Temesköz, vagy Bánság. az első kinevezett vezetője [[Claude Florimond de Mercy]] főtiszt lett. . VI. Károly császár elrendelte, hogy az átnevezett Bánságba németeket telepítsenek, Florimond de Mercy tábornagy utasítást kapott, hogy készítse fel a falvakat a német telepesek fogadására, ami nem volt más, mint az őshonos lakosság kirekesztése..<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-548.html Banó István: Bánság, Bánát, németül, románul, szerbül Banat]</ref> A három megyényi területen élő őshonos lakosság kitelepítéséről mára adatok léteznek, a bécsi katonai archívumok Bánságra vonatkozó iratai máig feltáratlanok. Böhm Lénárt az 1864. évi monográfiában „Dél-Magyarország vagy az úgynevezett Bánság" oly befolyás alatt keletkezett, amely csak félig szabadelvű történelem megírását is lehetetlenné tette és oly időben midőn minden levéltár úgy szólván, hét lakatra volt zárva és megközelíthetetlen volt. A német betelepítés az őshonos lakosság házaiba történt, amiről pontos nyilvántartások készültek.
| |||