„Megyeháza (Veszprém)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
j
13. sor:
Az új megyeházának mai ''(a korábbi sóház helyén történt)'' megépülése beilleszkedik a - [[Veszprém]]re egyedülállóan jellemző lassú városközpont-vándorlási folyamatába. A Várhegytől való eltávolodását nagymértékben befolyásolta a [[feudalizmus|feudális időktől]] érződő - a modern városfejlődést feszélyező - püspöktől való függőség, az ettől elszakadni szándékozó vármegyei törekvés is, valamint a könnyebb megközelíthetőség, beépítetlen szabad környezet, önállóság stb.
 
Az új épület létesítésére [[1884]]. [[május 30.|május 30]]-án nyilvános tervpályázatot írtak ki, s erre 14 pályamű érkezett be. A bírálati jegyzőkönyv szerint „a pályázók a feladatot változatosan oldották meg”. A nyertes egy fiatal [[budapest]]i építész, [[Kiss István (építész, 18571857–1902)|Kiss István]] lett. A bírálóbizottság döntése értelmében egy második fordulós pályamű elkészítésére kérték fel a díjazott szerzőket. Az [[1885]]. március 2-i közgyűlésen Kiss István [[neoreneszánsz]] stílusú tervének elfogadását javasolták, a kivitelezés költségét 260 ezer forintban rögzítették. A [[törvényhatósági bizottság]] egyúttal székházépítő bizottságot is alakított, melynek elnöki tisztségét [[Véghely Dezső]]re ruházták. Ez a későbbiekben nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a székházépítés gyorsan, szervezetten folyt és határidőre elkészült. Véghely Dezső sokoldalú és Veszprém felemelkedéséért, tekintélyéért sokat tevő közéleti ember volt.
[[1885]] szeptemberében versenytárgyalást hirdettek a kivitelezési munkákra, ezt Kéler Napoleon budapesti vállalkozó nyerte meg. A munkák novemberben megkezdődtek, a következő év júniusának elején már a földszintet építették, októberben pedig tető alá került az épület, [[1887]]. [[november 24.|november 24]]-én felavatták a Megyeházát.