„Moldovițai kolostor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Protokollcsere külső hivatkozásokban (WP:BÜ)
Nincs szerkesztési összefoglaló
12. sor:
[[Fájl:MOV 01 KSI.JPG|bélyegkép|220px|A kolostortemplom délkeleti homlozata]]
[[Fájl:Voronetkep 02.JPG|220px|bélyegkép|Külső falikép]]
A moldovitai '''Angyali üdvözlet-templomot''' is magában foglaló erődszerű kolostoregyüttes a Moldovița folyó és a Ciumirna patak találkozásánál áll, ahol kutatások szerint már korábban is állt erődítés, amely a Kárpátokon át haladó, ősi – kelet-nyugati – kereskedelmi utat védte.
 
 
 
 
 
== Elhelyezkedése és története ==
 
Az első kolostor feltehetően a [[15. század]] első éveiben, [[I. Sándor moldvai fejedelem|Alexandru cel Bun]] uralkodása idején épülhetett, maradványai a Ciumirna patak melletti dombon fedezhetők fel. A jelenleg is álló kolostor (amelynek alapvető vallási jellege mellett jelentős gazdasági- és stratégiai funkciója volt) építése [[Petru Rareș]] uralkodása idején, a nyugati bejárati előcsarnok déli homlokzatán olvasható felirat szerint [[1532]]. [[szeptember 8.|szeptember 8-án]] fejeződött be, a festése pedig [[1537]]-ben készült el. Az egykori férfikolostort [[1934]]-ben apácakolostorrá alakították át. [[17. század]]i felújítása után korszerű restaurálására [[1955]]–57-ben került sor.
 
== Építészeti kialakítása ==
A templom hagyományos módon a kolostorudvar közepén áll, tipikusan [[moldva]]i [[ortodox kereszténység|ortodox]] elrendezésű, az alapító/donátor temetkezési helyét is magába foglaló templomok típusába tartozik. Szerkezeti rendszerében és kialakításában számos keleti-, térkompozíciójában [[athonita]]-, az építészeti részletkialakításokban korabeli nyugati stílus-sajátosságok figyelhetők meg. Térsora például nyitott nyugati előcsarnokkal indul, utána – nyolcszögletű csillagboltozással, egymásba metsző szerkezeti vázon [[kupola|kupolával]] koronázott – [[pronaosz]] következik. A jól megvilágított tágas térségből nyílik a sötétebb és viszonylag kisméretű sírterem. Északi oldalán látható az [[1619]]-ben eltemetett Efremnek, [[Radóc (Bukovina)|Rădăuți]] püspökének, majd a kolostor vezetőjének síremléke. Ide közvetlenül kapcsolódik a [[Cella (építészet)|naosz]], hagyományos liturgikus központi térként. E tér felett sajátosan moldvai,kétsoros, 45 fokkal elforgatott [[csegely (építészet)|csegelyes]] kupola van. Az ablak és ajtónyílások kereteinek [[gótika|gótikus]]-[[reneszánsz]] stílusátmenetisége viszont az [[erdély]]i mesterek jelenlétére utal.
 
== A templombelső díszítése ==
Belső falfestésének kompozíciós rendszerét az ortodox egyház szellemisége határozta meg. Az erősen hierarchikus felfogásról árulkodik, hogy a négyzetes kupola tetőpontján „''Krisztus Pantokrátor''” alakja uralkodik. Körülötte a gyermekét tartó ''Istenanya (Platütera'') képe, próféták és apostolok képei, újtestamentumi jelenetek sora, a templomot Krisztusnak ajánló Petru Rareș fejedelem családjával együtt látható. A nyitott előcsarnokban találhatók a ”''Teremtés''” és az „''Utolsó ítélet''” jelenetei.
 
== Külső falfestmények ==
A nyitott előcsarnokban találhatók a ”''Teremtés''” és az „''Utolsó ítélet''” jelenetei.
 
A külső keleti falakon a „''Mennyei és földi hierarchia''” ábrázolása látható öt, egymás feletti vízszintes sávra tagoltan. Az ókor nevezetes írói, tudósai, például [[Platón]], [[Püthagorasz]], [[Szókratész]], [[Arisztotelész]] alakjai is megjelennek. A déli oldalon ''"[[Jessze fája|Jessze fájá]]"''-nak bemutatása következik, majd délnyugaton a Máriát dicsérő „''[[Akathisztosz himnusz]]”'' huszonnégy jelenete következik, köztük a híres „''Konstantinápoly ostroma''” című képpel. Megnyerő a homlokzaton fennmaradt élénk színű festmények stílusának helyenkénti realizmusa. Az északi falfelület képei az időjárás viszontagságait nem tudták kiállni.
 
== A kolostor egyéb létesítményei ==
A kolostor korábbi, tornyos, kétszintes lakóépítménye – felújítva – múzeum és vendégház.
 
== Lásd még ==
* [[Észak-Moldva templomai]]
 
== Forrás és irodalom ==
 
* A világ természeti csodái és kultúrkincsei 1. (Délkelet-Európa) kötet, 8.számozat:p.60–66. Alexandra Kiadó (1997) ISBN 963-367-245-7